Vasárnap folytatódtak a belarusz ellenzék decentralizált tüntetései Minszkben és más városokban. Lukasenka továbbra sem mutatkozik hajlandónak a lemondásra, ehelyett alkotmánymódosítás ígéretével próbálja leszerelni a tiltakozókat.
December 13-án újra az utcára vonultak az emberek Belaruszban, az elnök Alekszandr Lukasenka lemondását követelve. A volt szovjet köztársaságban nyár óta folyamatosan zajlanak a megmozdulások, miután az országot 26 éve vezető elnök újra magát hirdette ki győztesnek a választásokon.
Új taktika
A megmozdulások letörésére Lukasenka kormánya rendszeresen erőszakot vet be, emiatt a közelmúltban a tiltakozók újfajta taktikát alkalmaztak, egy nagy, központi demonstráció helyett több kisebb tüntetést jelentettek be, amiket nehezebben tud feloszlatni a rendőrség. A Reuters jelentése szerint a fagyos idő ellenére több mint 120 helyen tüntettek Minszkben és más városokban, volt ahol száznál kevesebben, máshol több százan.
Bár a decentralizált tüntetések ellen nehezebben tud fellépni a karhatalom, még most is a letartóztatást kockáztatja az, aki részt vesz a tüntetéseken. A Viaszna emberi jogi szervezet szerint vasárnap 70 tüntetőt vettek őrizetbe. A tiltakozások kezdete óta, belarusz ellenzéki források szerint legkevesebb 30 ezer ember tartóztattak le a tüntetéseken való részvétel miatt.
A hétvégi tüntetések alapján viszont már mintha enyhülne a nyomás az ellenzéken: a Szabad Európa helyi tudósítói szerint vasárnap már nem zárták le a tüntetések helyszíneire vezető metróvonalakat, és nem korlátozták az internetelérést. Korábban a hatóság rendszerszerűen élt ezekkel az eszközökkel, hogy megnehezítse a tiltakozók dolgát.
Alkotmánymódosítással nyerne időt Lukasenka
Eközben azonban annak nincs jele, hogy Lukasenka kész lenne lemondani, vagy szabad választásokat kiírni. Az elnök a közelmúltban csak azzal próbált nyitni az ellenzék felé, hogy bejelentette egy új alkotmány előkészítését. Arról egyelőre nem derültek ki részletek, hogy ez az alkotmány hogyan érintené Lukasenka elnöki címét vagy a választásokat, ezért az ellenzék nagy része ezt az ígéretet figyelemelterelésnek és időhúzásnak tartja.
A hétvégi tüntetésekkel egy időben a belarusz ellenzék legismertebb vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja egy németországi eseményen kitartásra biztatta a tiltakozókat. Az ellenzéki politikus a közelmúltban az európai vezetőket arról próbálta meggyőzni, hogy nyújtsanak segítséget a belarusz ellenzéknek.
A hét elején részt vett az Atlanti Tanács online konferenciáján, ahol többek között Oroszországot kérte arra, hogy ne támogassák Lukasenka rezsimjét.
„Oroszország mindig is közeli szomszédunk volt. Nincs más választásunk, mint együttműködni vele. Moszkvától csak azt kérjük, hagyjon fel Lukasenka támogatásával. A mi oldalunkról nyitottak vagyunk a Moszkvával folytatandó párbeszédre, külpolitikai célkitűzéseink átláthatóak. Jó viszonyt szeretnénk a Kelettel és a Nyugattal is, kiszélesíteni kapcsolatainkat a környező országokkal”
– mondta a konferencián.
Cihanouszkajának, aki a nyári választásokon az ellenzék szerint valójában elnyerte a szavazatok többségét, nem sokkal a szavazás után menekülnie kellett az országból, jelenleg Litvániában él. Férjét, Szergej Cihanovszkijt már hónapokkal ezelőtt bebörtönözték, mert megpróbált elindulni Lukasenka ellen a választásokon.
A belarusz elnökválasztás eredményét az európai országok és az Egyesült Államok nem ismerik el, álláspontjuk szerint Lukasenka az eredmények meghamisítása után hirdetett győzelmet. Emiatt az Európai Unió novemberben új szankciókat helyezett kilátásba Belarusz ellen, a tervek szerint korlátoznák a belarusz cégek gazdasági tevékenységeit is.
