Az uniós pénzek beáramlásával párhuzamosan növekedett Magyarországon a korrupció mértéke. Egy friss felmérés szerint ma már ott tartunk, hogy a kormány egy egészségügyi veszélyhelyzetet, a koronavírus-járványt is sokszor ürügyként használja a jogállami keretek lebontására és a kormányközeli oligarchák kistafírozására.
A kormányváltás évében, 2010-ben arról szóltak még a hírek, hogy Magyarországon megtört egy trend és az ország rosszabb helyezést ért el azon a korrupciós listán, amit a Transparency International (TI) állít össze minden évben. Pedig abban az évben még egész jól álltunk, több uniós tagország is mögöttünk kullogott a listán. Görögország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország, Lettország, Olaszország, és a még nem EU-tag Horvátország is korruptabbnak számított hazánknál. De még 2012-ben sem volt rossz a helyzet, hiszen az akkor még 27 tagú Európai Unió 19. legkorruptabb tagja voltunk.
2012 óta romlik a helyzet
Két évvel a 2010-es kormányváltás után kezdte el a kabinet felpörgetni az uniós támogatások lehívását. Őrült tempóban használtuk fel az uniós forrásokat, és ez nemcsak a gazdasági növekedésben és a beruházási ráta emelkedésében jelent meg, hanem a korrupció növekedésében is. 2017-re lényegében az utolsó előtti helyre kerültünk az EU-ban, már csak Bulgária volt mögöttünk. Ez az előny is elolvadt és a 2020-as évre Magyarország Bulgáriával és Romániával az utolsó helyet foglalja el az EU-ban a korrupciós listán.
Mi az a korrupciós index?
Fontos hangsúlyozni, hogy a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perceptions Index – CPI) 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének a felhasználásával készül el. Ahogy a nevében is szerepel szubjektív elemeket is tartalmaz a felmérés, bár a készítők hangsúlyozzák: a lehető legobjektívebb kritériumokat igyekeznek minden ország esetében használni. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2020-ban a 180 országot vizsgáló felmérésben Magyarország a 69. helyén végzett.
A volt szocialista, de most már uniós tagállamok között nincs még egy ilyen ország, amely ekkorát zuhant volna a korrupciós listán, mint hazánk. 2012 óta a legtöbb közép-kelet európai ország javított a pozícióján, miután sikeresen vette fel a harcot a visszaéléssekkel szemben. „Észtország 11 pontot javított, ma már teljesen más ligában játszik, mint Magyarország” – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Egyedül Lengyelország és Szlovénia rontott, 2, illetve 1 ponttal, miközben Magyarország 11 ponttal az európai lista aljára zuhant.
Jogállamiság kontra korrupció
A TI jelentése szerint a koronavírusjárvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Martin Péter József szerint a kormány a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva hirdette ki a rendeleti kormányzást, ami a kabinetnek széles mozgásteret biztosított. A kormány sokszor olyan törvénymódosításokat hozott, amelynek semmi köze nem volt a járvány okozta egészségügyi és gazdasági problémák kezeléséhez. Ilyen volt az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik egy részének az elvonása, valamint a települések legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak és a helyi iparűzési adónak a megsarcolását.
A közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén.
Van, akik jól jártak
„Gazdaságpolitikai megfontolások mellett ennek az is oka lehet, hogy a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket” – mondta a TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója.
A TI Magyarország jelentése példaként a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott közvagyon magánvagyonná alakítását, valamint a pandémia alatt a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említi.
Koncentrált hozzáférés az uniós pénzekhez
A hazai korrupció átalakult, és ma már talán nem ez a legjobb szó a jelenség leírására. Napjainkban nem Nokiás dobozban eltűnő pénzekről van szó, hanem az eltérített, vagy éppen túlárazott munkák mögött kivétel nélkül számla áll. Jó példa a megváltozott korrupciós szokásra az uniós források megpályáztatása.
Tavaly az első negyedévben a Korrupciókutató Központ Budapest adatai szerint a kormányközeli cégek a közbeszerzések 27 százalékát nyerték meg. Ezek a vállalkozások az általuk megnyert közbeszerzések 68 százalékában versenytárs nélkül indultak el. Ezek az úgynevezett "egy ajánlatos közbeszerzések" 2019-re olyannyira elterjedtek Magyarországon, hogy az uniós értékhatár feletti közbeszerzés 40 százalékát tették ki.
Magyarország a 2021 – 2027. időszakban minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, – a befizetéseket levonva – mintegy 40,6 milliárd eurót, szemben a 2014 – 2020. időszak 32,1 milliárd eurós összegével. Nagy kérdés, hogy ezek a pénzek hogyan kerülnek felhasználásra, javulnak-e a versenyfeltételek, csökken-e az ország korrupciós kitettsége.
A TI korrupciós felmérésével kapcsolatban kérdéseket küldtünk a kormánynak. Ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.