Az EU külügyi főképviselője várhatóan Navalnij bebörtönzéséről és a tüntetők elleni erőszakról beszél majd moszkvai látogatásán. Az orosz kormány azonban azt mondja, nem fogadnak el tanácsot a Navalnij-ügyben.
Moszkvába utazik háromnapos látogatásra február 4-én Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Közben a nyugati világból számos helyről kritizálják Oroszországot Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista bebörtönzése és a tüntetők elleni erőszakos fellépés miatt.
A várakozások szerint Borrell látogatása főleg e köré a két téma köré szerveződik majd. Az EU-s főképviselő azt mondta, hogy „világos üzenetet” fog közvetíteni a Kreml felé. 2017 óta ez az első alkalom, hogy egy vezető uniós képviselő Oroszországba látogat.
„Amikor nem mennek jól a dolgok, akkor lépni kell” – mondta Borrell a héten. Moszkva figyelmen kívül hagyta azokat a nemzetközi felszólításokat, amik Alekszej Navalnij szabadon engedését követelték, és közel három év letöltendő börtönre ítélték az aktivistát.
Oroszország szerint hisztérikus a reakció a Navalnij-ügyre
Navalnij még korábban kapott felfüggesztett börtönt, azt változtatták most letöltendőre. A felfüggesztett büntetés december 30-án járt volna le, de az orosz hatóságok szerint Navalnij megsértette a felfüggesztett börtönbüntetése feltételeit, amikor a mérgezését követően az öntudatlan ellenzékit Németországba menekítették.
Az orosz külügyminiszter hisztériának és túlzásnak nevezte azt, ahogyan a nyugati országok az ítéletre reagáltak. „A hisztéria, amit hallottunk a Navalnij-ügy tárgyalása kapcsán már tényleg túlzás” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A Kreml világossá tette, hogy mi az álláspontja bármilyen olyan nyomásgyakorlási kísérlettel kapcsolatban, ami Navalnij szabadon engedésére irányul.
Nem fogadnak el tanácsot
Dmitrij Peszkov orosz kormányszóvivő azt mondta, hogy Moszkva „kész bármit megtenni”, hogy javítsa a kapcsolatát Brüsszellel, de a Kreml „nem hajlandó tanácsokat elfogadni” a Navalnij-üggyel kapcsolatban.
Az Európai Unió korábban azon az állásponton volt, hogy megvárják Navalnij tárgyalását, mielőtt további lépéseket tennének, például kibővítenék azokat az Oroszország ellen hozott szankciókat, amelyeket a Navalnij elleni merénylet után vezettek be.
Egyre többen szeretnék, ha az EU kiterjesztené másokra is azokat a beutazási tilalmakat és számlabefagyasztásokat, amelyeket októberben rendelt el hat orosz tisztségviselő és egy kutatólabor ellen.
A tagországok közül egyedül Magyarország nem támogatta, hogy az EU az orosz rendvédelmi szervek erőszakos fellépését elítélő nyilatkozatot kezdeményezzen az EBESZ-ben. Később a magyar kormány azzal indokolta, hogy nem írták alá a nyilatkozatot, hogy rontja az EU szavának a súlyát, ha „kis túlzással – mindennap elfogad egy nyilatkozatot valamiről.”
Az Európai Unió és Oroszország kapcsolata megromlott, miután 2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, és amiért azóta is támogatja az Ukrajna keleti részén működő szeparatista erőket.
Készült az AFP és a TASZSZ tudósításának felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
