Mint arról a Szabad Európa elsőként beszámolt, a tagországok közül egyedül Magyarország nem támogatta, hogy az EU az orosz rendvédelmi szervek erőszakos fellépését elítélő nyilatkozatot kezdeményezzen az EBESZ-ben. Hiába kértünk indoklást a Külügyminisztériumtól, a választ az Index kapta meg egy miniszteri interjúban: Brüsszel szavának súlyát félti a magyar vezetés.
Az Európai Unió egységesen ítélte volna el az orosz hatóságok tüntetésekre adott erőszakos fellépését. A tüntetéshullám azért indult, mert az orosz hatóságok letartóztatták Alekszander Navalnij ellenzéki politikust. A Szabad Európa birtokába került az a levél, melynek tartalmát csak 26 tagország fogadta el. A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ.
Ha meglett volna a teljes egység, az EU napirendre vehette volna kérdést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsának csütörtöki ülésén, de a magyar ellenállás miatt meghiúsult közösségi kezdeményezés helyett a témát az Egyesült Államok hozta fel a bécsi megbeszélésen.
„Az EU-nak figyelnie kell arra, hogy a szavának súlya legyen”
Még aznap kértünk indoklást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, de megkeresésünkre sem szóban, sem írásban nem reagáltak. A téma azonban előkerült a külügyminiszter Index-nek adott szombati interjújában.
„...Nem gondolom, hogy az Európai Unió szavának a súlyát feltétlen növeli, ha – kis túlzással – mindennap elfogad egy nyilatkozatot valamiről. Függetlenül a Navalnij- vagy bármely más ügytől mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy az Európai Uniónak figyelnie kell arra, hogy a szavának súlya legyen” – mondta Szijjártó Péter a magyar álláspontot firtató kérdésre.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar kormány a gyülekezés, a véleménynyilvánítás szabadságát sérthetetlen jogoknak tartja, de szerinte ha az EU mindennap mindenfajta nyilatkozatban elítél naponta 6-8 eseményt a világban, akkor egy idő után senki sem fog rá figyelni.
Hozzátette, hogy az ő megítélésében ez nem tartalmi, hanem módszertani kérdés, ráadásul a nyilatkozat elhangzott, tehát az egyértelmű európai álláspont világossá vált. Azt a felvetést, hogy a magyar ellenállás erősítette volna az ország pozícióját a Gazprommal most zajló egyeztetéseken, a külügyminiszter azzal utasította el, hogy bár szívesen tetszelegne egy ekkora taktikus tárgyalópartner szerepében, „a valóságban azonban nincs minden esemény között valamilyen összefüggés, az élet ennél sokkal egyszerűbb”.
A magyar kormány őrzi szavának súlyát
Nem ez volt első alkalom, hogy Magyarország gáncsol el egy közös EU-s állásfoglalást. 2019-ben Magyarország már előre jelezte, hogy nem fognak támogatni semmilyen olyan állásfoglalást, amely a Ciszjordániában létesített izraeli telepeket kritizálja. Valamint megvétózta azt is, hogy az EU elítélje az Egyesült Államokat, amiért az elismerte a többség szerint illegális telepeket.
Szintén Magyarország tett keresztbe akkor is, amikor az EU el akarta ítélni Törökország szíriai hadjáratát. Akkor formálisan nem vétózott a magyar vezetés, de mégis akadályozta az állásfoglalás elfogadását, mivel érvelésük szerint a török offenzíva azt segítette elő, hogy a menekültek a „saját hazájukba” térhessenek vissza.
Nemrég egyébként az EP-ben is inkább tartózkodtak a fideszes EP-képviselők, amikor elítélő állásfoglalást akart elfogadni az Európai Parlament egy kurd politikus, Selahattin Demirtas törökországi bebörtönzésével kapcsolatban. Ugyanakkor korábban támogatták Törökország elítélését a szíriai beavatkozás miatt és új EU-szankciók bevezetését Oroszország ellen a Navalnij-ügy miatt.
Lengyelországgal és Bulgáriával együtt Magyarország is nemmel szavazott a „Az elnökség következtetései a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervről (Gender Action Plan - GAP) III 2021-2025” uniós dokumentum elfogadásáról, ugyanígy várat magára az isztambuli egyezmény ratifikálása is.
Nem vétóval, de volt már egyéb példa is, hogy meglepetésszerűen szívességet tett Magyarország Oroszországnak. 2018-ban őrizetbe vettek két orosz fegyverkereskedőt egy tököli fegyverraktárnál. Az Egyesült Államok kérte, hogy Magyarország adja ki a fegyverkereskedőket. A két férfire az USA-ban akár életfogytiglan is várhatott volna, de végül a magyar kormány inkább Moszkvának adta ki a fegyverkereskedőket, akiket Oroszországban egyszerűen elengedtek.
Készült a Szabad Európa korábbi cikkének felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
