Athanasios Rantos, az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka szerint Magyarország megszegte az uniós jogból eredő kötelezettségeit azzal, hogy büntetni kezdte a menedékkérelmet beadóknak történő segítségnyújtást. Ítélet csak később születik az ügyben.
A „Stop Soros” névre keresztelt 2018-as törvénycsomag „bevándorlás elősegítése” néven a Btk-ba ütközőnek minősítette, ha valaki olyannak segít menedékstátuszt kezdeményezni, aki a „ a hazájában, a tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nem felel meg a politikai menekültstátusz elnyerése feltételeinek". Az olyanokat pedig, akiket ilyen ügyben elítéltek, vagy ilyen ügyben eljárás folyik, kitiltotta a magyar határsávból.
Az EB kérvényezte a kötelezettségszegési eljárást
Az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnoka szerint ez sérti az a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan uniós jogok gyakorlását. Rantos azt is kifogásolta, hogy Magyarország felvette a kizáró okok közé azt is, ha egy menedékkérő biztonságos országon keresztül érkezett a magyar határhoz.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a biztonságos tranzitországon keresztül érkező élből elutasítása, a szervező tevékenység bűncselekménynek nyilvánítása, valamint az, hogy szankcionálják azokat, akik ellen ilyen ügyben ítélet született, sérti az eljárási irányelvet és a befogadási irányelvet. Ezért az EB ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset nyújtott be Magyarország ellen az Európai Bírósághoz.
A főtanácsnok szerint nincs rendben a segítség kriminalizálása
Athanasios Rantos főtanácsnok mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy a Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét. Ezért Rantos szerint Magyarország az elfogadhatatlansági ok bevezetésével (tehát, hogy azoknak az elutasítását, akik biztonságos országon át érkeznek – a magyar kormány szerint Szerbia ilyen ország) megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit. Ráadásul a főtanácsnok úgy látja, hogy nem a civilek feladata azt mérlegelni, hogy ki jogosult és ki nem a menedékkérelemre.
Ezért a szervező tevékenység (tehát ha valaki olyannak segít menedékkérelmet beadni, aki arra amúgy nem jogosult) bűncselekménynek nyilvánítása Rantos szerint nem igazolható módon akadályozza a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogok gyakorlását, és így kötelezettségszegésnek minősül.
A határzónából történő kitiltás önmagában nem problémás
Végül a főtanácsnok álláspontja szerint az a magyar szabályozás, amely szerint azon személyeknek, akikkel szemben jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása miatt büntetőeljárás van folyamatban, tilos belépniük a Magyarország területének külső határától számított 8 km-es sávon belülre, tagadhatatlanul tovább erősíti a fent említett szervező tevékenység kriminalizálásának negatív hatásait.
De ez Rantos szerint önmagában véve nem sérti az uniós jogot, mivel csupán arra irányul, hogy a rendőrség megtilthassa a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek olyan helyekre történő bejutását, amelyek ezekhez a bűncselekményekhez kapcsolódnak. Ezért indítványozta, hogy ezt a pontot ejtsék az EB indítványából.
A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot, a feladata csak annyi, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé. Döntés csak később születik az ügyben.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
