A Tajvan körül növekvő katonai feszültség, valamint Kína és az Egyesült Államok gazdasági és technológiai versengése válság esélyét vetíti elő a térségben, mivel az erőviszonyok Kína javára tolódnak el – állapítja meg a védelemről írott éves fehér könyvében Japán.
Kína visszautasította és felelőtlenségnek nevezte Japán következtetéseit arról, ami szerinte normális katonai tevékenység.
A japán védelmi áttekintés, melyet Szuga Josihide miniszterelnök kormánya kedden hagyott jóvá, Kínát jelöli meg Japán fő nemzetbiztonsági aggodalmaként.
„Elengedhetetlen, hogy minden eddiginél jobban figyeljünk a helyzetre, a válságot érzékelve" – állapította meg Tajvanról szóló új fejezetében a dokumentum.
A Tajvan körüli mozgolódást aggasztónak tartja
„A verseny különösen a technológiai területeken várhatóan még intenzívebb lesz" – írja az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálásról.
Japánt aggasztja, hogy Kína katonai aktivitása növekszik Tajvan környékén, mivel a sziget az Okinava szigetcsoport közelében fekszik, a japán szigetvilág nyugati végén.
A tajvani külügyminisztérium köszönetet mondott Japánnak, amiért ilyen nagy jelentőséget tulajdonít a Tajvani-szoros biztonságának.
De Pekingben dühös reakció volt a válasz, eszerint Japán „már egy ideje" alaptalan vádakkal illeti Kínát védelmi képességének természetes növelése és katonai tevékenysége miatt.
„Ez nagyon helytelen és felelőtlen. Kína elégedetlenségét és határozott szembenállását fejezi ki" – mondta Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Közösen megvédeni az inváziótól
Hszi Csin-ping kínai elnök ebben a hónapban ígéretet tett arra, hogy befejezik az „újraegyesítést" Tajvannal, júniusban pedig az Egyesült Államokat „kockázatteremtőként" bírálta, miután az hadihajót küldött át a szigetet a szárazföldtől elválasztó Tajvani-szoroson.
Japán miniszterelnök-helyettese és pénzügyminisztere, Aso Taro ebben a hónapban a japán média által közvetített beszédében azt mondta, hogy Japánnak egyesítenie kell erőit az Egyesült Államokkal, hogy megvédje Tajvant az esetleges inváziótól. Később Aso azt mondta, hogy bármilyen váratlan eseményt Tajvanon párbeszéd útján kell megoldani, amikor Pekinget rendre utasító megjegyzéséről kérdezték.
Technológiai rivalizálás – de hol áll Japán?
Az Egyesült Államok és Kína közti katonai rivalizálás elmélyülésével a gazdasági verseny is felpörög a vezető szerepért olyan technológiákban, mint a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika.
A technológiai versengés kihívást jelent Japán számára, mivel gazdasága egyformán támaszkodik a Kínával és az Egyesült Államokkal fenntartott üzleti kapcsolatokra.
Japánnak ráadásul jelentős összegeket kell költenie, hogy lépést tudjon tartani az Egyesült Államok, Kína és Európa technológiai fejlesztéseinek állami finanszírozásával.
Az amerikai szenátus törvényhozói nemrégiben fogadták el a 2021. évi innovációs és versenyügyi törvényt, amely 190 milliárd dollárnyi technológiai kiadást engedélyez, benne 54 milliárd dollárt a chipgyártás növelésére.
Az Egyesült Államok képviselőházának törvényhozói olyan külön javaslatot vitatnak most meg, amely szintén nagyvonalú finanszírozást ígér. Ez az Amerika globális vezető szerepét és elkötelezettségi biztosítani kívánó EAGLE törvény (Ensuring American Global Leadership and Engagement Act).
Már a klímaváltozásra is kitér
Az éves japán biztonsági áttekintés először tartalmaz egy bekezdést a klímaváltozás által előidézett fenyegetésekről. Az éghajlat változása szerinte növeli a földért és az erőforrásokért folyó versenyt, és kiválthatja a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek tömeges vándorlását.
A globális felmelegedéshez köthető katasztrófák növekedése a katonai képességeket is kitágíthatja, véli Japán, az Északi-sarkvidék jégolvadása az északi vizek militarizálódásához vezethet.
