A boszniai szerb elöljáró a vezető amerikai diplomatával folytatott megbeszélések után is azt ígérte, hogy folytatja a szeparatista programot. Milorad Dodik saját hadsereget, adózást és igazságszolgáltatást szeretne a boszniai szerb tagköztársaságnak.
Miután november 8-án Szarajevóban találkozott Gabriel Escobar amerikai külügyminiszter-helyettessel, Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője kijelentette, hogy folytatni fogja a Bosznia-Hercegovina egy részét alkotó, szerb többségű szerbiai Szerb Köztársaság kivonását az állami intézményekből.
„Nem lesz háború”
A boszniai szerbek nagyobb autonómiára való törekvése kiváltotta a nemzetközi közösség aggodalmát. Sokan attól tartanak, hogy a terv újabb konfliktust szíthat az etnikailag megosztott balkáni országban. Dodik a november 8-i találkozó után azzal igyekezett nyugtatni a közvéleményt, hogy „sem én, sem senki nem hívta fel a háborút mint lehetőséget, soha. Egyetértünk abban, hogy meg kell őrizni a stabilitást és a békét.”
Escobar újságíróknak szintén azt mondta, hogy ő és minden tárgyalópartnere a boszniai fővárosban egyetértett abban, hogy „nem lesz háború” Boszniában. Megjegyezve, hogy a Balkán jelenleg Európa leggyorsabban fejlődő régiója, felszólította a boszniai vezetőket, hogy az európai integrációra és a gazdasági fejlődésre összpontosítsanak.
Autonómia vagy szeparatizmus?
A boszniai háború 1995-ben ért véget az Egyesült Államok által közvetített daytoni békemegállapodással, amely két boszniai államalakulatot hozott létre, a Szerb Köztársaságot és a bosnyákokat és horvátokat magába foglaló Bosznia-hercegovinai Föderációt. Az államot ma is a három etnikumot képviselő háromtagú elnökség vezeti.
Dodik, az elnökség szerb tagja azonban a közelmúltban kijelentette, hogy kivonná a Szerb Köztársaságot több állami intézmény alól, többek között megszüntetné a közös igazságszolgáltatást, önálló hadsereget és adóigazgatást hozna létre. Sokan attól tartanak, hogy ezek a lépések a Szerb Köztársaság elszakadását készíthetik elő, ami azért is lenne kockázatos, hiszen a délszláv konfliktus idején hasonló körülmények vezettek a boszniai háború kirobbanásához.
Korrupciót sejtenek a szerb törekvés mögött
Escobar ugyanakkor eredményesnek nevezte Dodikkal folytatott megbeszéléseit, és azt mondta, hogy „nyitva áll a lehetőség arra, hogy visszavonjuk mindazokat a döntéseket, amelyek a hatáskörök átadásával kapcsolatosak (állami szintről a Szerb Köztársaságra), hogy folytathassuk a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos munkát”. Escobar találkozott a boszniai elnökség horvát és muszlim tagjaival, Željko Komšićcsal és Sefik Dzaferoviccsal, akik elfogadhatatlannak nevezték, hogy a Szerb Köztársaság július óta blokkol egyes állami intézményeket.
A boszniai fővárosba való utazása előtt a Szabad Európának adott interjújában Escobar arra figyelmeztetett, hogy a daytoni békemegállapodások aláásására irányuló bármilyen lépés „nagyon káros és nagyon destabilizáló a régióra nézve”. Elmondta azt is, hogy szerinte Dodik csak „a hatalma és a pénze védelmének” érdekében, korrupciós ügyei miatt törekszik a kiválásra.
ENSZ: veszélyben Dayton
Az amerikai diplomata megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy Christian Schmidt, az ENSZ boszniai főmegbízottja figyelmeztetést adott ki, miszerint Dodik fenyegetései az állami szintű intézményekből való kivonulással kapcsolatban „egzisztenciális fenyegetést” jelentenek az ország háború utáni békemegállapodására nézve.
A további megosztottság és konfliktus kilátásai Boszniában „nagyon is reálisak” – mondta Schmidt az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtott jelentésében, és arra figyelmeztetett, hogy ha a boszniai szerb vezető fenyegetései valóra válnak, „végső soron aláássák az állam működőképességét és alkotmányos feladatainak ellátását”.
