Ösztöndíjrendszer romáknak és hátrányos helyzetűeknek, lakhatási támogatás, roma rádió és roma színház, valamint a roma reprezentáció növelése – ilyen kampányígéretei voltak Karácsony Gergelynek a százezres fővárosi cigányság számára. Azonban az ígéretek többsége beváltatlan maradt a roma civilek szerint, akik úgy látják: a fővárosi szakbizottságokban egyetlenegy roma származású szakértő sincs. A főpolgármester szerint sok mindenre nincs pénz, de lesz gyakornoki program meg esélyegyenlőségi iroda a Városházán.
Fővárosi roma civilek, köztük az 1 Magyarország Kezdeményezés, az Idetartozunk Egyesület, az Uccu Alapítvány és a Polgár Alapítvány képviselői invitálták vitára Karácsony Gergelyt. Azt akarták megtudni a főpolgármestertől, hogy két év után végül mi teljesült a kampánya során a több mint százezer budapesti romának tett ígéreteiből.
Karácsony Gergely a kampánya során többek között ígért
- ösztöndíjakat és kollégiumi helyek kiírását roma és hátrányos helyzetű fiatalok számára;
- roma rádió és színház létrehozását;
- a munkahelyi diszkrimináció visszaszorítását és a cigányság lakhatási krízisének orvoslását.
Kétéves számvetés – a civilek szerint – szomorú tapasztalatokkal.
A pohár mindig félig tele
„Az elmúlt időszakban a magyar közbeszéd rendkívül sok gyűlölettel volt terhes, és ebben a politikai gépezetben, ami ma meghatározza a közéletünket, folyamatosan érzékeny társadalmi csoportok váltak a politika célkeresztjévé. Én főpolgármesterként úgy gondolom, akik áldozatává váltak ennek a politikai gondolkodásnak, ennek a fajta hadjáratnak, azzal mi mindig általában véve is szembementünk”
– kezdte az értékelést a főpolgármester, aki hozzátette: a szexuális kisebbségek, akár a hajléktalanok védelmében az elmúlt időszakban a főváros mindig felemelte a szavát. Karácsony Gergely azt is kiemelte: reméli, az a kép is kialakult az általa vezetett budapesti vezetésről, hogy elkötelezettek az etnikai kisebbségek, így a roma emberek hátrányos megkülönböztetésével szembeni küzdelemben is.
Karácsony Gergely előrevetítette: ha valamit nem tudtak elérni, akkor ahhoz soha nem a politikai szándék hiányzott, hanem a pénz. Szerinte három olyan ösztöndíjat működtet a Fővárosi Önkormányzat, amely vagy kifejezetten roma fiatalok számára, vagy pedig hátrányos helyzetű fiatalok számára nyújt fontos segítséget. A főpolgármester a vitán elmondta, hogy a Trambulin-ösztöndíjprogram mellett – amely felső tagozatos gyerekek számára elérhető, és amely a legnagyobb léptékű támogatási programjuk – létezik a TámogatLak-ösztöndíj is, amely a roma fiatalok hajléktalanná válásának megelőzését célozza.
„Azt gondolom, hogy ez egy jó program, és nagyon örülök annak, hogy egyre több budapesti kerület csatlakozik hozzá. Idén húsz ilyen ösztöndíjat tudunk biztosítani”
– sorolta az eredményeket Karácsony Gergely.
Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője azt mondta: szerinte sok információ nem jut el azokhoz, akiknek valóban szükségük lenne rá.
„A TámogatLak-program is olyan ösztöndíj, amelyről ha most nem kezdünk el beszélni, akkor megmondom őszintén, soha nem hallottam volna”
– mondta a vitán Szénási Szilvia. Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke szerint az évente húsz romát támogató fővárosi támogatási rendszer nagyon kevés.
„A kilencvenes években a Zsigó Jenő vezette Romano Kher több száz fővárosi cigány gyereket ösztöndíjazott, ehhez képest a FROKK által kiosztott évi húsz ösztöndíj rendkívül szerénynek mondható”
– magyarázta a szakember.
Válaszában Karácsony Gergely kifejtette, miért ilyen kevés az ösztöndíjasok száma.
„A fővárosi önkormányzatnak azért nincs semmilyen civil támogatási rendszere, mert egyszerűen nincs pénz. Tudom, hogy ezt nagyon nehéz elfogadni, nekem a legnehezebb. Amikor beütött a Covid és az önkormányzati megszorítások, az első intézkedésem az volt, hogy megszüntettem a főpolgármesteri keretet, ami évi kétszázmillió forintos támogatási forma volt, és gyakorlatilag az előző városvezetés filozófiáját követve a főpolgármesteri döntések alapján, nem átlátható struktúrában egy civil támogatási rendszer volt. Minden tiszteletem az elődömé, de ez arról szólt, hogy Tarlós István ebből különböző civil kezdeményezéseket támogatott, amelyeket helyesnek gondolt. Nem akarom ezeket minősíteni, de a rendszer nem volt átlátható”
– magyarázta a főpolgármester, aki szerint a képlet egyszerű: ha több pénz lenne, több ösztöndíjazott lenne.
(A vitát a Mérce közvetítette)
A teljesen üres pohár
Karácsony Gergely 2019-es önkormányzati választási kampányában nemcsak roma rádiót és színházat, hanem a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) helyzetének rendezését is megígérte. Azonban két év után egyelőre ebből sem lett semmi.
A FROKK-ot még a Demszky-féle fővárosi önkormányzat hozta létre 2010-ben, két intézmény egyesítéséből. Működését 2009-ben fővárosi közgyűlési határozatba foglalták. Az intézmény célja a roma kultúrát bemutató előadások, kiállítások rendezése és a roma művészek támogatása. Jelenleg is ez a funkciója. 2010-ben 208 millió forintos költségvetéssel és 35 munkatárssal láttak neki a működésnek. Azonban a következő években folyamatosan csökkent a költségvetése és munkatársainak létszáma. Tarlós István főpolgármestersége alatt 35-40 millióból működtek. Jelenleg hét munkatársa van az intézménynek, és százmilliós költségvetése.
A FROKK-ot nemrég ugyan átkeresztelte a főváros Romano Kherre, de sem a fővárosi roma értelmiség, sem pedig a fővárosi vezetés nem elégedett az intézmény vezetésével. Ennek ellenére évente százmillió forintot emészt fel. Karácsony Gergely a vitán azt mondta: már-már szappanoperába illő a FROKK története, de egyelőre nem tudták leváltani az intézmény vezetőjét.
„Azt gondolom, hogy a személyi csere az intézmény élén elkerülhetetlen, ennek nyilván jogszerűnek kell lennie, de a vezetőváltásra jogszerű megoldást egyelőre nem találtunk. Ennek a kicsit szappanoperába hajló történetnek a lényege az, hogy legkésőbb jövő év elején új vezetője lehet a FROKK-nak, illetve az utódszervezetének, a Romano Khernek”
– magyarázta Karácsony Gergely, aki szerint bár nagyon szeretné rendezni az intézmény sorsát, egyelőre legitim módon nem sikerült a vezetőváltás a Fővárosi Roma Önkormányzattal karöltve, de legalább az intézmény új épületbe költözik.
„Nem tudtuk megoldani, bár nagyon szerettük volna, sem fővárosi tulajdonban, sem adott esetben kerületi tulajdonban lévő ingatlanban a FROKK hosszú távú működését, éppen ezért úgy döntöttünk, hogy ebből a pénzből vásárolunk egy új ingatlant, ami a Király utca–Hársfa utca sarkán áll. És a teljes bevételt, ami a Szentkirályi utcai épületből van, azt ennek az új ingatlannak a megvásárlására, költöztetésére és a Napház felújítására költjük”
– magyarázta a terveket a főpolgármester.
Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke azt mondta a vitán: az önkormányzati választások előtt a Budapest Roma nevű összegző és egy évtizedet bemutató javaslatokat is megfogalmazó dokumentumukat valamennyi főpolgármester-jelöltnek megküldték. Karácsony Gergelynek is. A roma aktivista szerint akkor nagyon örült annak, hogy a főpolgármesteri vitában Karácsony Gergely nagy mértékben támaszkodott erre a dokumentumra. Azóta eltelt több mint két év, de most nem annyira örül.
„Nem nagyon szoktam alkudozni a romák érdekvédelmében a kritikámmal, úgyhogy azzal is kezdeném, hogy természetesen elfogadom főpolgármester úrnak azt a mondatát, hogy a Covid és a forráselvonás miatt korlátozott volt a mozgástere. Rögtön reflektálnék is rá, hogy mi ehhez megfelelő türelemmel viseltettünk, hiszen az ígéretek beteljesítésére két évet vártunk. Ugyanakkor úgy kell értékeljem azt a mondatát, főpolgármester úr, amely szerint a pohár félig teli van, illetőleg félig üres, hogy az én értékelésem szerint ez a pohár jelen pillanatban teljesen üres”
– összegezte a roma aktivista a főpolgármester elmúlt két évben beváltott ígéreteit.
Roma reprezentáció romák nélkül
Karácsony Gergely választási programjában olyan lakhatási és a lakhatás biztonságát elősegítő intézkedések is szerepeltek, amelyek részben roma embereket is érintenek. Ezek közül a lakásrezsi-támogatás elindult, bár a főpolgármester szerint nem olyan az elérése, mint amilyennek remélték. Szintén a vállalásai között szerepelt a lakásügyi program is, amely egyelőre még csak a jövőben indulna el, mint ahogy röviden arról is beszélt a Mérce által közvetített vitában, hogy a romák munkaerőpiaci helyzetének javítását európai uniós programok segítségével indítanák el. A két területre nagyjából húszmilliárdot remél az uniótól és a magyar államtól Karácsony Gergely.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy roma gyakornoki programot szeretnének elindítani, amelynek a célja az, hogy bővítsék a romák jelenlétét a közigazgatásban, illetve az önkormányzati cégeknél és intézményeknél.
„A főváros intézményeinél és cégeinél összesen 25 ezer ember dolgozik. Nem tudok pontos statisztikát mondani arról, hogy a különböző intézményeinknél vagy hivatalban, cégeknél milyen a roma származású vagy identitású munkavállalók aránya. Ezt objektív okokból nem tudjuk. De az biztos, hogy szeretnénk a számukat bővíteni. Ezért azt gondoltuk, hogy úgy tudnánk elindulni, ha csinálnánk egy ilyen pilotprogramot arról, hogy kifejezetten roma egyetemisták a főváros különböző intézményeiben gyakornokként részt vegyenek gyakornoki díjazás ellenében”
– részletezte a tervet a főpolgármester.
Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője a roma reprezentációra reflektálva azt mondta: ha egy szóval kellene jellemeznie, akkor a láthatatlanság lenne erre a legjobb szó. Szerinte a budapesti roma reprezentáció a roma civil szervezeteknek és szakembereknek köszönhető, nem a fővárosi vezetésnek.
„A vállalások többsége megmaradt az ígéretek szintjén. A fővárosi vezetésben a roma reprezentációt érintő intézkedésekben azt tapasztaljuk, hogy azok a roma civil szervezetek és szakemberek nélkül valósulnak meg, akik egyébként évtizedek óta dolgoznak ezért úgy, hogy ezek a feladatok sokszor közfeladatok lennének”
– tette hozzá Szénási Szilvia, aki azt is elmondta: a roma civil szervezetek tele vannak olyan szakemberekkel, akiknek lendületét, tenni akarását és kvalitásait a jelenlegi városvezetés nem használja ki, nem veszi igénybe.
„Számomra elfogadhatatlan, hogy önök gyakornoki programban gondolkodnak akkor, amikor Budapesten koncentrálódik a roma értelmiség krémje és döntő többsége. Többszörös diplomával rendelkező embereket beterelni egy gyakornoki programba, mint ahogy 2010 előtt láttuk ezt a minisztériumokban és fővárosban is, elfogadhatatlannak tartom”
– reagált a főpolgármester roma gyakornoki ötletére Setét Jenő. Az Idetartozunk Egyesület elnöke szerint azt a több tízezer szakmunkást és érettségivel vagy diplomával rendelkezőt romát be kell vonni a fővárosi intézmények 25 ezres munkavállalói körébe.
Szegedi Dezső, a vita moderátora emlékeztette Karácsony Gergelyt és a roma civileket arra, hogy a Budapest Mindenkié-program preambulumában (vagyis a főpolgármester választási programjában) az szerepel, hogy: „hiszünk abban, hogy minden döntést azoknak a körében kell meghozni, akikre a döntés vonatkozik”.
Erre reflektálva Setét Jenő szerint a budapesti romákról úgy hoznak a Városházán döntéseket, hogy annak előkészítésében nem vesznek részt romák.
„Megvizsgáltuk a főpolgármesteri hivatal valamennyi bizottságát, és egyetlen bizottságban sincs roma ember. Még a nemzetiségi bizottságban sincs. Sem külsős tagként, sem állandó meghívottként”
– mondta a vitán Setét Jenő.
Karácsony Gergely szerint viszont a bizottsági tagok összetétele nem rajta múlik.
„Azt, hogy kik dolgoznak a fővárosi bizottságokban, a pártok és a jelölő szervezetek döntik el, és delegálják ezeket az embereket a bizottsági munkákba. Nagyon rosszul állunk abban ellenzéki oldalon is, hogy komolyan vegyük, hogy roma képviselet roma képviselők nélkül nincs, ezt a kritikát magamra veszem, de főpolgármesterként nem tudom a különböző pártokat rábeszélni arra, hogy a különféle bizottságokba ne ezt az embert, hanem másikat delegáljanak, hogy a roma képviselet is megvalósuljon. Ebben én nem tudok ígérni sok mindent”
– magyarázta a főpolgármester.
Kadét Ernő, a Polgár Alapítvány kommunikációs munkatársa a vita végén azt mondta: olyan érzése van, mintha egy két évvel ezelőtti vitába csöppent volna, mert akkor beszéltek ezekről a tervekről és azok megvalósíthatóságáról.
„Ahhoz, hogy érzékelni lehessen a főváros valós elköteleződését romaügyben, strukturális garanciákra van szükség, amiket jelen pillanatban nem látunk. Ahogy hallgattam a főpolgármester urat, olyan érzésem volt, mintha két évvel ezelőtt lennénk. Szerintem ez egy nagyon fontos beszélgetés, mert áprilisban választások jönnek, és az ígéretek fényében nem mindegy, hogy az a százezer fővárosi roma hova teszi le a voksát”
– fejtette ki a kommunikációs szakember.
Egyezség
A több mint egyórás vita végére a roma civilek és a főpolgármester megegyeztek abban, hogy – bár korábban Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes nem látta szükségét az esélyegyenlőségi iroda létrehozásának a Városházán belül – mégis megcsinálják egy roma referatúrával együtt. Az egykori Rádió C (Magyarország első roma rádiója) épületére pedig hamarosan ingatlanhasznosítási pályázatot írnak ki.
