Afganisztán ügyvezető miniszterelnöke felszólította a kormányokat, hogy hivatalosan ismerjék el a tálibok vezette kormányt, amely augusztusban vette át a háború sújtotta ország irányítását. Eközben az országot súlyos humanitárius válság sújtja, amely emberek millióit taszította szegénységbe.
„Arra kérek minden kormányt, különösen az iszlám országokat, hogy kezdjék meg az afgán kormány elismerését” – mondta Mohammad Haszan Akhund molla, a tálib mozgalom egyik alapítója egy január 19-i kabuli sajtótájékoztatón, azzal érvelve, hogy a keményvonalas iszlamista csoport a béke és a biztonság helyreállításával minden szükséges feltételt teljesített, hogy legitim kormányként ismerje el a nemzetközi közösség. Felszólította továbbá az államokat, hogy tegyék lehetővé a tálib kormány hozzáférését a külföldön befagyasztott afgán vagyonokhoz, és hogy növeljék a humanitárius segélyeket.
Súlyos gazdasági válság Afganisztánban
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egy új jelentésében közölte, hogy a tálib hatalomátvétel óta több mint félmillió ember veszítette el a munkáját az országban. Az ENSZ-ügynökség szerint a munkahelyek elvesztése 2022 közepére elérheti a kilencszázezret, ami 14 százalékos csökkenést jelentene a kormányváltás óta.
„A gazdasági fellendülés és a munkaerőpiac stabilitásához való visszatérés nagymértékben függ a nemzetközi közösség további támogatásától, amely jelenleg még nem egyértelmű, valamint az új kormány politikai döntéseitől” – áll a jelentésben.
A tálib hatalomátvételt követően a nyugati országok az Egyesült Államok vezetésével több milliárd dollár értékben befagyasztottak afgán banki eszközöket, és megszüntették a fejlesztési támogatásokat, amelyek egykor Afganisztán gazdaságának gerincét alkották. Ez súlyos pénzügyi válsághoz vezetett, amely az infláció, a munkanélküliség és a készpénzhiány miatt az afgán lakosság nagy részét megfosztotta az élelmiszerhez, vízhez, menedékhez és egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől.
Még senki sem ismerte el a tálib vezetést
A nemzetközi közösség azóta felgyorsította a humanitárius segítségnyújtást – amelynek célja a sürgős szükségletek kielégítése volt –; és nagyrészt a hivatalos csatornák megkerülésével. Az új tálib vezetést ugyanis eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálibok által elkövetett jogsértések miatt. Emberi jogi megfigyelők különösen a nők jogfosztását bírálják: a tálib hatalomátvétel óta az afgán nőknek nincs joguk az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, valamint a politikai és társadalmi életben való részvételhez.
A kabuli sajtótájékoztatón Akhund az országba érkező pénzzel kapcsolatos korlátozások enyhítésére szólított fel, mondván, hogy „a rövid távú segélyek nem jelentenek megoldást”. Amir Khan Muttaki, Afganisztán megbízott külügyminisztere azt mondta, hogy „a problémák hosszú távú megoldásához az infrastrukturális projektek megvalósítására van szükség”.
Kerülőúton küldenek segélyeket az afgán civileknek
Január 18-án az Európai Unió bejelentette, hogy 268,3 millió euró (304 millió dollár) értékű projektek indításával fokozza az afgán lakosság támogatását.
„A projektek az egészségügyre, a táplálkozásra, a tiszta vízre, a csatornázásra és az oktatásra összpontosítanak, különösen a nők és a lányok számára. Támogatjuk továbbá a jövedelemtermelő tevékenységeket, az élelmezésbiztonságot és a helyi piacokat” – mondta Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos egy nyilatkozatban. A segélyt az Afganisztánban működő ENSZ-ügynökségeken keresztül kell eljuttatni – áll a blokk közleményében.
