Megerősítette az Európai Bizottság gazdaságért felelős tagja, hogy a 2500 milliárd forintos magyar helyreállítási tervet nem a „gyermekvédelmi” törvény, hanem a magyarországi korrupciós kockázat miatt tartják vissza. A probléma nem új keletű, a testület már évek óta jelzi a magyar kormánynak, hogy veszély fenyegeti az EU-s pénzeket és elégedetlen az ezzel kapcsolatos ügyészi munkával is.
„Kibújt a szög a zsákból, vége a brüsszeli hazudozásnak!” – ilyen hangzatos címmel számoltak be múlt héten fideszes politikusok arról, hogy az Európai Bizottság egyik biztosa szerintük elárulta: a „gyermekvédelmi” törvény miatt tartják vissza a Magyarországot megillető helyreállítási forrásokat.
Először Győri Enikő EP-képviselő Twitteren és közleményében is arról beszélt, hogy „Paolo Gentiloni baloldali gazdaságpolitikai biztos a Gazdasági és Pénzügyminiszteri Tanács ülésén hivatalosan is beismerte, hogy igenis van kapcsolat a magyar gyermekvédelmi törvény és a helyreállítási források visszatartása között.”
Győri Enikő hangsúlyozta: „Gentiloni azt rótta Magyarország szemére, hogy diszkriminál az oktatásban. Az, hogy a szülők dönthessenek gyermekük szexuális felvilágosítása tárgyában, nem hátrányos megkülönböztetés, ráadásul nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés, semmiképp nem kapcsolható össze uniós források folyósításával.”
Erre hivatkozva Varga Judit igazságügyi miniszter szintén a közösségi oldalán már a következőképpen kommentálta a témát: „Beismerték, amit eddig hárítottak, hogy az LMBTQ-lobbi miatt nem férhet hozzá hazánk a helyreállítási alap forrásaihoz. Mert nem engedjük be a szexuális propagandát az iskoláinkba.”
Ugyanakkor sem Győri Enikő, sem pedig Varga Judit nem árulta el, hogy pontosan mit és milyen körülmények között mondott Paolo Gentiloni. A pénzügyminiszterek múlt héten kétszer találkoztak: hétfőn az euróövezethez tartozó országok képviselői, kedden pedig mind a 27 állam tárcavezetője. Az ezekről szóló sajtótájékoztatókon nem volt szó a magyar helyreállítási tervről, az ülésen elhangzottak pedig nem nyilvánosak.
Gentiloni megmagyarázza
Egy héttel később az Európai Parlamentben egy bizottsági meghallgatáson többek között Paolo Gentiloni is az előadók között volt, Győri Enikő pedig az őt kérdezők között foglalt helyet. Bár a téma egyáltalán nem ez volt, a fideszes politikus élt a lehetőséggel. Mint kiderült, az ő információi szerint Gentiloni biztos oktatási diszkriminációról beszélt a pénzügyminiszterek előtt, amikor arról volt szó, hogy Magyarország esetében miért tartják vissza a helyreállítási forrásokat. Ezt továbbgondolva Győri szerint az olasz politikus ezzel beismerte, hogy a „gyermekvédelmi” törvényről van szó, amely kizárólagos jogot ad a szülőknek gyermekeik szexuális neveléséhez. A magyar képviselő feltette a kérdést, hogy milyen jogi alapon jár el az Európai Bizottság, különösen úgy, hogy korábban egyértelműen tagadták az összefüggést.
Paolo Gentiloni rövid választ adott Győri Enikőnek, azonban egyértelműen cáfolta a magyar politikus feltételezéseit.
„Leginkább arról vitatkozunk, hogy miként lehetne megerősíteni a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészi erőfeszítések és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javításával. Az oktatási szektorral kapcsolatban is tárgyalunk, de a magyar gyermekvédelmi törvény egy másik munkafolyamat, nem szerepel az RRP (helyreállítási és ellenállóképességi terv – a szerk.) vitájában. Mint ön is tudja, ez egy kötelezettségszegési eljárás tárgyát képezi” – mondta Gentiloni.
Ebből a válaszból kiderül, amit eddig is tudtunk: az Európai Bizottság legfőbb kifogása a magyar korrupciós kockázat és az erre adott elégtelen kormányzati válaszok. Ezt jól példázza a Transparency International legutóbbi jelentése, amely azt állapította meg, hogy a korrupciós helyzet az EU-n belül Magyarországon az egyik legrosszabb. Ezzel kapcsolatban Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, a parlament Antikorrupciós bizottságának társelnöke közleményt juttatott el a Szabad Európához, amelyben többek között ezt írta: „Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt az elmúlt kilenc évben az ország tizenkét (!) pontot veszített (55-ről 43-ra csökkent a százas skálán). Az EU-s forrásokkal összefüggő korrupció és a magyarországi jogállamiság sérelmei az EU bizottsága előtt ismertek és jól dokumentáltak. Magyarország folyamatos visszaesését a bizottság ellenintézkedéseinek hiánya teszi lehetővé.”
Gentiloni nyilatkozatára visszatérve: valóban említett kifogásokat az oktatással kapcsolatban. Ezt azonban nem részletezte, viszont kijelentette, hogy nem a „gyermekvédelmi” törvényről van szó. Azt azonban bizottsági források megerősítették, hogy a testületet komolyan aggasztja az egyetemek magánalapítványokba szervezése, amelyeknek a működése szorosan kapcsolódik az uniós források felhasználásához.
Közeleg az ítélet napja
Fontos fejlemény, hogy az Európai Bíróság kitűzte az úgynevezett jogállamisági per ítélete kihirdetésének időpontját. E szerint február 16-án dől el, hogy az uniós joggal összefér-e a jogállamisági mechanizmus. Ez az eljárás arra alkalmas, hogy ha egy tagállamban az unió pénzügyi érdekei kerülnek veszélybe, mert a tagállami hatóságok megsértik a jogállamisági keretrendszert, akkor lehetőség van az EU-s pénzek megvonására, csökkentésére, felfüggesztésére. Ezt a jogszabályt a magyar és a lengyel kormány szeretné semmisnek kimondatni – erről fog dönteni a bíróság. A főtanácsnoki vélemény szerint a magyar és lengyel kereseteket alaptalannak kell kimondani és el kell utasítani, megállapítva egyúttal, hogy a jogállamisági eljárás az uniós joggal összhangban van és alkalmazható. Nem titok, hogy az Európai Bizottság csak erre az ítéletre vár a konkrét eljárások megindítása érdekében, és az is közismert, hogy Magyarország és Lengyelország lesz az első címzett.
A Szabad Európának az Európai Bizottság egyik szóvivője úgy magyarázta a helyzetet, hogy a legfőbb aggályok már szerepelnek a 2019-es, úgynevezett országspecifikus ajánlásokban. Idetartoznak a Gentiloni által is említett korrupciós kockázatok, pontosabban ezek hatékony kezelésének hiánya. Vagyis a bírálatok korántsem új keletűek. A jelentős különbség az, hogy míg az országspecifikus ajánlások valóban csak ajánlások, tehát be nem tartásuk nem jár különösebb következményekkel, a jogállamisági eljáráson belül az Európai Bizottság már megkövetelheti az ajánlásoknak való megfelelést.
Az idevonatkozó konkrét ajánlás például így szól a magyar kormánynak címezve: „Erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén, valamint erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét.”
