Az elmúlt napokban számos orosz médium kapott levelet a kormánytól, amelyben arra utasították őket, hogy távolítsák el azokat a régi online cikkeket, amelyek a bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij által alapított, mára betiltott csoport korrupciós nyomozásai alapján születtek. A Kremlnek a Navalnij eltörlésére irányuló törekvése arra kényszeríti a médiát, hogy eldöntse, hol húzza meg a sajtószabadság határát.
Az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor a múlt héten levelek tömegét küldte a médiaszervezeteknek, amelyekben megfenyegette őket: honlapjuk blokkolását kockáztatják, ha elérhetők maradnak a Navalnijék nyomozásai által ihletett cikkek.
Hivatalosan a régi írások eltávolítására vonatkozó utasítások nem a cikkek tartalmára vagy a korrupcióellenes aktivisták eredeti vizsgálataira utalnak, hanem kizárólag arra a tényre, hogy Navalnij Korrupcióellenes Alapítványát (FBK) tavaly szélsőséges szervezetként betiltották. (Navalnij és sokan mások szerint ez a megjelölés alaptalan és politikai indíttatású.)
Az orosz kormány által tavaly nemkívánatos szervezetnek bélyegzett Projekt oknyomozó újságírócsoport több nyomozása is célkeresztbe került. (Az, hogy a Projektet ilyen bélyeggel illették, a Kreml bírálói szerint arra utal, hogy az állam el akarja fojtani a korrupció feltárását célzó törekvéseket és hogy a lépés politikailag motivált.)
A nyomozások korrupcióról szóló, megválaszolatlan kérdéseket tártak fel Vlagyimir Putyin elnökről, Dmitrij Medvegyev volt elnökről és az orosz uralkodó elit más tagjairól.
„Nyilvánvaló, hogy ezeknek az anyagoknak az eltávolítása a cenzúra klasszikus megnyilvánulása lenne – mondta Roman Dobrohotov, az Insider online oknyomozó újságíróportál főszerkesztője. – Nem számít, hogy mi az ürügy vagy hogy visszamenőlegesen történik-e. Egyértelmű, hogy amikor a bürokraták vagy a biztonsági szervek eltávolítják a saját korrupciójukról szóló anyagokat, azt nem lehet másként értelmezni, mint cenzúra.”
Még a YouTube-ra is rászálltak
A rendeletek nehéz választás elé állítják az orosz médiumokat – és hamarosan a nemzetközi technológiai óriásokat, például a YouTube-ot. Vagy betartják az előírásokat, vagy de facto leállítják őket Oroszországban.
„Bottal piszkálnak – mondta Dobrohotov. – Ellenőrzik a média és a nemzetközi közösség reakcióját. Ha a média belemegy ebbe, akkor a cenzúra további hullámaira számíthatunk.”
Több mint egy tucat orosz médium kapott figyelmeztetést, köztük a Dozsgy TV, a Novaja Gazeta, az Eho Moszkvi hírrádió és mások. Sokan közülük eleget tettek a felszólításnak.
A Szabad Európa orosz szolgálata, a társaság más orosz nyelvű projektjei és a Nasztojascseje Vremja (Jelenidő) – a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös orosz nyelvű hálózata – is azon médiumok közé került, amelyeket február 4–5-én éjszaka többtucatnyi értesítéssel árasztottak el.
A Szabad Európa azonnal bejelentette, hogy nem hajlandó eleget tenni a követelésnek, amelyet Jamie Fly, A Szabad Európa elnöke politikai cenzúraként ítélt el.
„A Szabad Európa nem fogja hagyni, hogy a Kreml diktálja szerkesztői döntéseinket. Ez a politikai cenzúra kendőzetlen aktusa egy olyan kormány részéről, amely nyilvánvalóan fenyegetést jelent az újságírókra nézve, akik csupán az igazságot közlik” – mondta Fly egy nyilatkozatban.
A Szabad Európával beszélgető orosz újságírók szerint a kezdeti figyelmeztetések valószínűleg egy sokkal messzebbre mutató erőfeszítés elejét jelentik.
„Azért hozták meg ezeket a törvényeket, hogy ne használják? – kérdezte Dobrohotov. – Szerintem ez teljesen nevetséges.”
Van független médium, amely vállalta az öncenzúrát
Ivan Golunov oknyomozó újságíró a Meduzának dolgozik. A médium azok közé tartozik, amelyek eleget tettek a Roszkomnadzor utasításának. Azt mondta, hogy „ez messze nem az utolsó lista a vizsgálatokról, amelyek törlését követelni fogják”.
„Az a céljuk, hogy a lehető legtöbb információt eltávolítsák – mondta. – Úgy gondolom, hogy Navalnij regionális irodáinak oknyomozó anyagai is hamarosan a Roszkomnadzor regionális irodáinak célkeresztjébe kerülnek. Ennek hatására mindent el fognak távolítani.”
Golunov hozzátette, hogy szerinte már több orosz médium is megkezdte a célzott anyagok eltávolítását – vagy azért, mert a Roszkomnadzor figyelmeztette őket, de úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvánosságra ezt az információt, vagy pedig a megelőző öncenzúra aktusaként.
„Több kiadványt is ellenőriztem, és nem találtam cikkeket ezekről a nyomozásokról – mondta Golunov A Szabad Európa orosz szolgálatának. – Úgy gondolom, hogy messze nem minden olyan kiadvány – amely megkapta ezeket a leveleket – beszél róla vagy értekezik arról, hogy mi áll bennük.”
Dobrohotov úgy vélte, hogy a Putyin-kormány taktikája „felosztja a médiát azokra, akik továbbra is együttműködnek, megjelölik a tartalmukat, eltávolítják a cikkeket, a szabályok szerint játszanak, és azokra, akik nem teszik”.
„A második kategória számára, számunkra az lesz a legfontosabb, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy megkerüljük a blokkolást – mert idén egyértelműen blokkolni fogják őket –, és fenntartsák az olvasóközönségükhöz való hozzáférést – mondta. – Ez a két különböző stratégia a nem állami média túlélésére.”
„Putyin most finom játékot játszik – folytatta az újságíró. – Egy kis lehetőséget akar adni az engedelmes médiának, hogy azt mondhassa: Mi nem vagyunk olyanok, mint a Komszomolszkaja Pravda vagy az Izvesztyija. Mi ezt és ezt tudjuk csinálni. És megengedik nekik, hogy valami kis dolgot tegyenek, de nagyon kis dolgot. A fő dolgokat, amiket nekünk, szakembereknek kötelességünk csinálni – újságírói nyomozás, riportok a korrupcióról, beszámolók a tiltakozó akciókról és így tovább –, szigorúan be lesznek tiltva.”
Dilemma: az elvek melletti kiállás megszűnéshez vezethet
Andrej Zaharov újságíró, aki a BBC orosz szolgálatának ír, megjegyzi, hogy vannak érvek amellett, hogy eleget tegyenek az orosz kormány követeléseinek. Például – mondta – az elmúlt két hétben rengeteg cikk jelent meg azokról a fenyegetésekről, amelyeket a csecsenföldi tisztviselők a Kínzás Elleni Nemkormányzati Bizottság és annak egyik ügyvédje, Abubakar Jangulbajev ellen fogalmaztak meg.
„Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor nincs Novaja Gazeta, nincs Meduza, nincs Eho Moszkvi – mondta Zakharov –, mert mind úgy döntöttek, hogy az elveik szerint cselekszenek, bezárták, és most már nem léteznek az orosz információs térben. Kevesebb lesz a cikk. Másnap senki sem fogja megkérdezni a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot erről. Tényleg jobb lesz bárkinek is, ha nem tudják ezeket a cikkeket megírni?”
„Jó lesz ez a társadalomnak, vagy sem? – tette hozzá. – Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Kétféle megközelítés létezik.”