Az orosz parlament felsőháza kedden egyhangú szavazással felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt a hadsereg külföldi bevetésére, amely lépés várhatóan tovább fogja élezni az ukrajnai válságot.
Az elemzők szerint a puszta formalitásnak számító törvényhozási felhatalmazást maga Putyin kérte, hogy katonai egységeket vezényeljen az orosz támogatást élvező szakadárok uralta, kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyébe, amelyeknek előző nap elismerte a függetlenségét.
„A fegyveres erők külföldi bevetésének jóváhagyásával békefenntartókat küldünk, akiknek a béke és a stabilitás fenntartása lesz a feladata a(z önhatalmúlag kikiáltott) köztársaságokban” – jelentette ki Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke a szavazás előtt.
Sajtótájékoztatóján Putyin később hangsúlyozta, hogy lezárulna a jelenlegi válság, ha Ukrajna feladná NATO-csatlakozási szándékát, a Nyugat pedig beszüntetné a fegyverszállításokat az országnak. Kiemelte továbbá, hogy „többé nem léteznek” a korábban az ukrajnai helyzet rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodások, és ezért is Kijevet tette felelőssé.
Az amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "még elkerülheti az általa választott, teljes körű és tragikus háborút".
Lloyd Austin az ukrán diplomácia vezetőjét, Dmitro Kulebát fogadta, akit biztosított arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is szorosan együtt fog működni Ukrajnával.
Kuleba leszögezte: egy erős Ukrajna az elrettentés legjobb módja Oroszországgal szemben.
Az eszkalációt jelzi az is, hogy Oroszország kedden bejelentette ukrajnai nagykövetségének kiürítését.
"Elsődleges prioritásunk, hogy gondoskodjunk az orosz diplomatákról, illetve a nagykövetség és főkonzulátus személyzetéről" - közölte a moszkvai külügyminisztérium. A kommüniké szerint a külképviselet több munkatársa is fenyegetéseket kapott, így az intézkedésre az érintettek életének és biztonságának megőrzése érdekében van szükség.
A hétfői orosz elnöki rendeletek még nem határozták meg, hogy pontosan milyen határvonalak mentén ismerik el a két szeparatista régió, Donyeck és Luhanszk függetlenségét. Putyin azonban most rámutatott, hogy ebbe az ukrán kormányerők által ellenőrzött területek is beletartoznak.
„Elismerjük őket, ami azt jelenti, hogy elismerjük az alapító irataikat és alkotmányaikat is, amelyek szerint a határaik egybeesnek Donyeck és Luhanszk megye akkori határaival, amikor azok még Ukrajna részét képezték” – mondta.
Az ukrán hadsereg a szóban forgó terület mintegy kétharmadát ellenőrzi, így az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is. A szeparatisták uralják a maradék egyharmadot, amelybe a két tartományi főváros, Donyeck és Luhanszk is beletartozik.
A helyieket evakuálják, míg Putyin orosz csapatokat küldene a szakadár régiókba
Teljes körű támadás?
Putyin úgy vélekedett, hogy még mindig van lehetőség békés, tárgyalásos megoldásra, ugyanakkor hozzátette, hogy ez jelenleg lehetetlen, mivel állítása szerint a régióban harci cselekmények zajlanak, és a helyzet folyamatosan romlik.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban közölte: minden jel arra utal, hogy Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen. Hangsúlyozta, hogy még nem késő erről lemondani, Ukrajnát pedig arra kérte, hogy ne válaszoljon az orosz provokációkra.
A washingtoni Fehér Ház inváziónak minősítette a kelet-ukrajnai orosz csapattelepítést, és jelezte, hogy ezzel a Kreml átlépett egy vörös vonalat, ami súlyos szankciókat von maga után. „Igen, úgy gondoljuk, hogy ez egy invázió kezdete, Oroszország legújabb támadása Ukrajna ellen” – figyelmeztetett Jon Finer, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese.
A tájékoztatás szerint Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint délután egy órakor beszédet fog intézni a nemzethez, amelyben ismerteti a legfrissebb fejleményeket.
Vlagyimir Putyin a sorozatos nyugati figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva hétfőn bejelentette, hogy országa elismeri a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk önhatalmúlag kikiáltott függetlenségét. Azt is közölte, hogy az orosz hadsereg „békefenntartókat” vezényel a területre a civilek védelmében.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyinak adott interjújában ugyanakkor arról beszélt, hogy csak a szakadárok uralta területekre vonatkozik az elismerés, és Moszkva el akarja kerülni a kapcsolatok további romlását Kijevvel.
