A finn és a svéd kormány is hivatalosan is bejelentette, hogy kérvényezik a felvételüket a NATO védelmi szövetségébe. A NATO főtitkára elég biztos abban, hogy a török kormány korábbi kifogásai ellenére valójában nem fog keresztbe tenni ennek a folyamatnak.
Sauli Niinistö finn elnök and Sanna Marin miniszterelnök május 15-én hivatalosan is bejelentették, hogy Finnország elindítja a csatlakozását a NATO-hoz, írta a finn közmédia.
„Ez döntés erősíteni fogja a biztonságunkat, nem gyengíteni”
- közölte Marin miniszterelnök.
Niinistö elnök „történelmi napnak” nevezte május 15-ét és közölte, hogy a döntést „egyenesen” közölte Putyin elnökkel. Az orosz elnök hibának nevezte Finnország irányváltását. John Kirby, a Pentagon szóvivője erre úgy reagált, hogy nem Oroszország dönti el Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
"Semmilyen más nemzet nem vétózhatja meg, hogy egy szuverén ország mihez akar kezdeni szövetségei ügyében"
- közölte a szóvivő a BBC alapján.
A tényleges jelentkezést néhány napon belül adhatja be az két ország. Egyértelműen az orosz hadsereg Ukrajna elleni támadása ösztökélte az országot arra, hogy feladja az évtizedeken át tartó semlegességét. Bár már idén februárban is a finnek 53 százaléka támogatta az ország NATO-csatlakozását, májusra ez már több mint az ország háromnegyedének a szándéka lett, 76 százalékra ugrott a tagság támogatása.
Korábban a finn szociáldemokrata szavazók ellenezték a leginkább a NATO-tagságot, de február óta csaknem megduplázódott körükben a tagság támogatóinak aránya. Azaz májusra 81 százalékuk akarta már a csatlakozást az Észak-atlanti védelmi szerződéshez. Finnország nagyjából 1300 km-es szakaszon határos Oroszországgal.
Svédországban kicsit később, szintén vasárnap jelentették be a kormányzó szociáldemokraták, hogy szintén támogatják a csatlakozást, írta BBC. A legtöbb svéd ellenzéki párt szintén ezen a véleményen van. Svédországban április végén a társadalom 57 százaléka támogatta a csatlakozást és kevesebb mint feleannyi válaszadó, 21 százalék ellenezte az Aftonbladet felmérése alapján. Sok svédnek emellett fontos szempont volt az is, hogy Finnország csatlakozik-e.
„Nekünk szociáldemokratáknak világos, hogy a katonai semlegesség jól szolgálta Svédországot, de arra jutottunk, hogy a jövőben nem fog minket olyan jól szolgálni”
-közölte Magdalena Andersson miniszterelnök május 15-én.
Egy új NATO-tag csatlakozását mindent jelenlegi tagországnak jóvá kell majd hagynia. Az újonnan csatlakozni vágyókkal meg kell állapodni a politikai, katonai és anyagi technikai részletekben is a csatlakozás előtt, ezért a tényleges csatlakozás hónapokig vagy évekig is elhúzódhat.
Finnországnak és Svédországnak egyébként korábban az USA-val már voltak erős bilaterális védelmi megállapodásai. A NATO egyik legfontosabb legfontosabb jellemzője a „mindenki egyért, egy mindenkiért” szabálya, azaz ha bármelyik tagot megtámadják, akkor mindenképp a teljes szövetséget támadják meg egyszerre.
Korábban Erdoğan török elnök úgy nyilatkozott, hogy Törökország nem támogatja a finn és a svéd csatlakozási terveket, mivel szerinte a nevezett országok kormányai szimpatizálnak a kurd szeparatistákkal. Később azonban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy meggyőződése szerint Törökország mégse fogja megakadályozni a két ország csatlakozását. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén arról nyilatkozott, hogy „nagyon magabiztos” abban, hogy Törökországgal meg fognak tudni egyezni ez ügyben.
