Véget ért Brüsszelben a kétnapos uniós csúcstalálkozó, amelyen döntés született az olajembargóról, de arról is, hogyan reagál az EU az élelmiszer-biztonsággal, az energiaárakkal és a közös védelemmel kapcsolatos kihívásokra. A közösség eltökélt az orosz energiától való függetlenedésre, minden intézkedést ez a döntés fog áthatni, és az uniós források is közvetve vagy közvetlenül ezt a törekvést fogják segíteni.
A kétnapos rendkívüli uniós csúcstalálkozó sok szempontból fontos volt. Olyan, amelyre később majd hivatkozhatnak az állam- és kormányfők. Egyfajta útmutatás történt azzal kapcsolatban, hogy az EU milyen irányban és milyen témák mentén kezelje a jövőben az orosz–ukrán háborút és annak nemcsak Európára, hanem a világra gyakorolt hatását. A legtöbb szó kétségkívül az olajembargóról szólt, amelynek ügyében végül kompromisszum született, a százszázalékos olajtilalom helyett kilencvenszázalékos vásárlási korlátot rendeltek el. A maradék tíz százalékot Magyarország harcolta ki azzal, hogy az EU mentességet adott a Barátság-kőolajvezeték déli szárnyára, amely Magyarország mellett Szlovákiát és Csehországot is ellátja. A mentesség azonban átmeneti, és talán hamarabb véget ér, mint sokan gondolnák.
Nyugodt és csak a kevés alvástól gyűrött arccal érkeztek a politikusok a keddi ülésnapra, nyolc órával azt követően, hogy éjjel felálltak a tárgyalóasztaltól. A csúcstalálkozó záró következtetései között az olajembargóval kapcsolatban ez áll: „Az Európai Tanács megállapodik abban, hogy az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomag kiterjed majd az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel biztosítása mellett.” Ez egy politikai döntés, amelyet azért fontos hangsúlyozni, mert szerdán az EU-hoz akkreditált uniós nagykövetek öntik majd jogszabályformába a politika által megfogalmazott és elérendő célokat, és majd néhány nap múlva valamelyik miniszteri formáció elfogadja. Mindez azt is jelenti, hogy lehetnek még finomítások a szövegben, új, eddig nem ismert részletekkel, amelyek nem mondanak ellent az eddigieknek.
Az olajembargóval kapcsolatos intézkedéseknek a következőkre kell figyelemmel lenniük: „Az Európai Tanács ezért sürgeti a tanácsot, hogy haladéktalanul véglegesítse és fogadja el ezt a szankciócsomagot, biztosítva a jól működő uniós egységes piacot, a tisztességes versenyt, a tagállamok közötti szolidaritást és az egyenlő versenyfeltételeket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk fokozatos megszüntetése tekintetében is. Az ellátás hirtelen megszakadása esetén sürgősségi intézkedések bevezetésére fog sor kerülni az ellátásbiztonság garantálása érdekében. E tekintetben a bizottság nyomon fogja követni ezen intézkedések végrehajtását, és erről rendszeresen jelentést fog tenni a tanácsnak, biztosítandó az egyenlő versenyfeltételeket az EU egységes piacán, és az ellátás biztonságát.”
A Magyarországnak biztosított ideiglenes kivételt könnyen lehet, hogy már egy hónapon belül újratárgyalják: „Az Európai Tanács a lehető leghamarabb vissza fog térni a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel kérdésére” – áll a dokumentumban. Ez azt jelenti, hogy már a három hét múlva esedékes júniusi csúcson újra az asztalra kerül a téma. Az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy csak technikai probléma van azzal kapcsolatban, hogy Magyarország (és ezen keresztül Csehország és Szlovákia) vezetékes összeköttetését biztosítani kell az Adriai-tenger felé. Úgy kalkulálnak, hogy a meglévő vezeték bővítése és a százhalombattai finomító átállítása 45-60 napot vesz igénybe, ezt követően már Magyarországra is eljutnak a tengeren érkező szállítmányok, így aztán semmi szükség sem lesz a Barátság-kőolajvezetékre és tartalmára.
A szankciós csomag része magánszemélyek (közöttük Kirill pátriárka) kitiltása az EU-ból, és uniós számlái zárolása, vagyontárgyainak lefoglalása, három Kreml-barát orosz propagandaadó lekapcsolása és a Sberbank kiiktatása a nemzetközi átutalási rendszerből.
Nincs itt a vége
A szankciók kapcsán óhatatlanul felmerül a hogyan tovább. A balti államok vagy a lengyelek már most arról beszélnek, hogy ideje rátérni a hetedik szankciós csomagra, amelyben már a gázembargó is beletartozna. Ennek azonban most még meglehetősen nagy az elutasítottsága, így aztán nem is hivatkoztak rá a záró dokumentumban. „Ha beleírtuk volna a hetedik csomagot, akkor a hatodikat sem fogadjuk el” – mondta Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök. A belga kormányfő, Alexander De Croo szerint ezzel most az EU megtette azt, amire képes, de egyelőre ez a maximum.
A csúcs második napja már sokkal nagyobb egyetértésben telt, itt valóban sikerült félretenni a nézetkülönbségeket. Az állam- és kormányfők üdvözölték az Európai Bizottság REPoverEU programját, amely háromszázmilliárd eurót mozgat meg annak érdekében, hogy az EU függetlenné tudjon válni az orosz energiától. A csomag részleteiről Ursula von der Leyen beszélt sajtótájékoztatóján, azt mondta, hogy az EU támogatni fogja a megújuló energiaforrásokat, az energiahatékonysági lépéseket, az infrastruktúra fejlesztését és az energiabeszerzés diverzifikálását. Arról is beszélt, hogy egy év alatt megduplázódott az EU LNG-beszerzése, a tározók 41 százalékban vannak jelenleg feltöltve, ami öt százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.
A tagállamok záró következtetéseikben leszögezték, hogy „az Európai Tanács ösztönzi az EU energiavásárlási platformjának mielőbbi, jövő tél előtti felhasználását, amely a Nyugat-Balkán és a három társult keleti partner számára is nyitva áll”. Ez azt jelenti, hogy a kibővített európai közösség a világ energiapiacán közös vásárlásokat fog végrehajtani, amitől az árak csökkentését is várják.
Hasonló terveik vannak a védelem területén. A tagállamok megegyeztek, hogy védelmi beszerzéseiket, fejlesztéseiket egyrészt növelik, másrészt összehangolják.
Orosz propaganda a gabonahiányról
Külön témaként foglalkoztak az élelmiszer-biztonság kérdésével, amely már világszintű problémát jelent, mivel 22 millió tonna gabonát kellene az ukrán raktárakból elsősorban Afrikába és Dél-Amerikába szállítani. Ezért is tárgyaltak online Macky Sall-lal, az Afrikai Unió elnökével, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Afrikában az orosz propaganda az EU-t teszi felelőssé az ellátási gondokért. A tagállamok rögzítették: „Az Európai Unió aktív intézkedéseket tesz Ukrajna mezőgazdasági exportjának elősegítésére és Ukrajna mezőgazdasági ágazatának támogatására a 2022-es szezonra tekintettel. E tekintetben az Európai Tanács felkéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a bizottság által javasolt szolidaritási sávokkal kapcsolatos munkát, és könnyítsék meg az Ukrajnából származó élelmiszerexportot különböző szárazföldi útvonalakon és uniós kikötőkön keresztül.” Ursula von der Leyen annyit fűzött hozzá, hogy az EU a következő években gabonaexportőrként lép majd fel, akár 14 millió tonnát is szállítva.
A tagállamok arról is döntöttek, hogy további pénzügyi segítséget nyújtanak Ukrajnának. „Az Európai Unió kész arra, hogy 2022-ben kilencmilliárd euró összeghatárig új, rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának” – jelentették ki. És ha már a vagyonok befagyasztásánál és elkobzásánál tartunk, az EU már meg is találta az így befolyt eddig mintegy tízmilliárd euró helyét: „Az Európai Tanács támogatja az uniós és a nemzetközi joggal összeegyeztethető további lehetőségek tevékeny feltárását, beleértve az azzal kapcsolatos lehetőségeket is, hogy a befagyasztott orosz vagyoni eszközöket Ukrajna újjáépítésének támogatására használják fel.”
A következő uniós csúcs tehát pár hét múlva lesz. Az nem csak a Magyarország által elért ideiglenes mentesség újratárgyalásáról lehet emlékezetes, hanem arról is, hogy az EU dönthet Ukrajna, Georgia és Moldova tagjelölti kérelméről. Hétfő este online formában bekapcsolódott a tárgyalásokba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök , aki azt mondta, számít arra, hogy országát az EU tagjelöltté nyilvánítja, mert Ukrajna mindig is Európához tartozott. Azonban van egy rossz hírünk az ukrán vezetés számára: Mario Draghi olasz kormányfő azt mondta az EU-csúcs után, hogy kollégáival beszélgetve világossá vált számára: „A nagy tagállamok közül – Olaszországot leszámítva – senki sem támogatja Ukrajna uniós tagjelölti státuszát.”
