Egy hónapon belül akár négyszeresére is nőhet a települések rezsije, miután a kormány úgy döntött, az önkormányzatokat kiveszi a rezsicsökkentés hatálya alól. A döntés váratlanul érte az önkormányzatokat, amelyek kénytelenek lesznek leállítani vagy befagyasztani bizonyos szolgáltatásokat.
Egy június 4-én megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy az önkormányzatok kikerülnek a rezsicsökkentés hatálya alól, azaz július elsejétől a településeknek is piaci áron kell vásárolniuk az áramot, földgázt, csak a lakossági fogyasztókra terjed ki a rezsicsökkentés. A közlönyben megjelent szöveg szerint az intézkedés célja a visszaélések kiszűrése. Varga Mihály pénzügyminiszter pár nappal később már azzal indokolta a döntést, hogy „ez egy családbarát kormány”, és alapvetően a családokra kívánják helyezni az elért eredményeket.
Valójában megszorítás
Az önkormányzatok rezsicsökkentésből való kizárása legalább kétszeresére növeli az önkormányzatok rezsiköltéseit, de van olyan település, amelynek négyszeresére nőhet az áramszámlája, mondta a Szabad Európának Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Hogy mekkora a növekmény, attól függ, hogy az adott település korábban mikor és milyen áron tudott szerződni a szolgáltatóval. Mivel azonban az energia ára az utóbbi évben drasztikusan megugrott – épp ezért engedte meg a kormány az önkormányzatoknak, hogy lakossági áron vásárolják az áramot –, nincs olyan település, amelyikre ne róna komoly terhet a rezsicsökkentés megszűnése. Gémesi szerint a különböző méretű önkormányzatokat egyaránt sújtja a kormánydöntés, hiszen igaz, hogy egy kisebb település kevesebb áramot fogyaszt, de a költségvetése is jóval kisebb, mint egy városé.
Az önkormányzatok rezsicsökkentésből való kizárását Karácsony Gergely főpolgármester brutális megszorításként értékelte. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes pedig az ATV-nek úgy becsülte, csak a közvilágítás négyszeresére fog növekedni Budapesten, ami nyolc-tízmilliárdos költségnövekedést jelenthet. A főváros ezt nem tudja kigazdálkodni Kiss szerint.
Az önkormányzatok az ingatlanok bérleti díjának emelésére, a gyermekétkeztetés költségeinek növelésére és a közvilágítás teljesítményének csökkentésére kényszerülhetnek, vélekedett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az Mfornak nyilatkozva. Schmidt szerint az önkormányzatok 55-60 százalékának komoly nehézséget okoz majd, hogy kifizesse a megemelt villamosenergia-árakat. Arra számít, hogy a kisebb települések önkormányzatait jobban sújtja majd az intézkedés.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is kritizálta a rezsicsökkentésből való kizárást az ATV-nek. „A közvilágítás nem a polgármesternek szól, meg nem űrlényeknek szól, hanem az adott településen élő embereknek, családoknak. Nyilván jólesett volna, ha vannak egyeztetések, és például látjuk, hogy milyen számítás alapján mondta a miniszter úr azt, hogy ezt az önkormányzatok mindegyike ki tudja maga gazdálkodni. Én ebben kicsit borúlátóbb vagyok.”
Júliustól már nincs kedvezmény
Gémesi arra számít, hogy a részletszabályok kidolgozása után, júliustól már valóban piaci áron kell venniük az áramot, de azt szeretnék elérni, hogy 2023-ig tolják ki az önkormányzatoknak adott rezsicsökkentést. „Kíváncsi vagyok, hogy ebben a témában fogékony lesz-e a kormány a párbeszédre. Hiszen a tőlünk elvett pénzek és a ránk testált többletkiadások ugyanúgy az emberektől veszik el a pénzt. Álságos, hogy a kormány azt mondja, megvédi a rezsicsökkentést, miközben az önkormányzatoktól elvette ezt a lehetőséget. A megnövekedett költségeknek ugyanis az lesz a következményük, hogy át kell csoportosítani a forrásokat. Azaz bizonyos önkormányzati szolgáltatásokat várhatóan befagyasztanak az önkormányzatok, vagy csökkentik a minőségüket. Kevesebb pénzből nem lehet többet adni, és ezt az emberek meg fogják érezni”, mondta a Szabad Európának a MOSZ elnöke. Azt ugyanakkor elismerte Gémesi, hogy kevés az esélye annak, hogy a kormány párbeszédbe kezdjen az önkormányzatokkal vagy a MOSZ-szal.
Varga egyébként arról is beszélt a költségvetés kapcsán tartott sajtótájékoztatóján, hogy alapvetően látják a tartalékokat a büdzsékben, így szerinte a települések ki fogják tudni gazdálkodni a magasabb energiaárakat is. A miniszter kijelentésére Gémesi úgy reagált, az önkormányzatoknak egyáltalán nincs tartalékuk. Gémesi szerint mivel a központi költségvetésnek sincs tartaléka, ezért ezúttal nem fogják tudni szelektíven kompenzálni a településeket – az utóbbi években ugyanis előfordult, hogy az önkormányzatoktól elvont forrásokat a fideszes vezetésű települések valamilyen módon mégiscsak visszakapták. Varga ugyanakkor utalt arra is, hogy a 670 milliárdosra tervezett rezsivédelmi alapból juthat az önkormányzatoknak is, de ennek részleteiről egyelőre semmit nem tudni.
Csak januártól kapják meg az iparűzési adót az önkormányzatok
A koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyi veszélyhelyzet június elsejével véget ért, így az önkormányzatok elvileg ismét kivethetnek adókat, és módosíthatnak a különböző díjakon. „Adórendeletet azonban csak január elsejével lehet módosítani, tehát addig nincs lehetőség emelésre. Egyelőre úgy tűnik, parkolási díjakat lehet csak módosítani, itt tehát lehetőség van az elmúlt 2,5 év inflációval arányos emelésre – mondta Gémesi. – Ezt persze a kormányzati kommunikáció ki tudja majd használni, hiszen ha az önkormányzatok bármilyen adóemelésre kényszerülnek, a kormány rögtön el fogja mondani, hogy ők bezzeg csak csökkentették az adókat.”
Varga Mihály azt is bejelentette, hogy a kkv-k iparűzésiadó-kedvezményét megszüntetik. Azaz 2023. január elsejétől az önkormányzatok ismét megkapják a négymilliárd forgalmat el nem érő cégek teljes ipáját. A kormány még 2020-ban döntött arról, hogy a kisvállalkozásoknak az iparűzési adó felét kell csak megfizetniük. Ez azonban komoly nehézséget okozott az önkormányzatoknak, mert számos településnek ez jelenti a fő bevételi forrását. Az adó visszaadásával kapcsolatban Gémesi arról beszélt, hogy az ad „egyfajta megnyugvást. Másfelől viszont a szolidaritási adót be kell fizetnünk az államnak, ami összesen százmilliárd forintot tesz ki. Tehát hiába jó döntés, hogy majd januártól ismét megkapjuk a teljes ipát, annak jelentős részét be is kell fizetnünk az államkasszába.” Gödöllő polgármestere ezért pesszimista. „Nem tudom, hogy fogjuk túlélni a következő esztendőt” – mondta Gémesi.
