A magyar kormány váratlanul megváltoztatta korábbi álláspontját a globális társaságiadó-minimum bevezetésének ügyében, és pénteken megvétózza az erre vonatkozó javaslatot az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsülésén.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy bár tavaly év végén elvi egyezség született az intézkedésről, a kormány a jelenlegi körülmények között mégsem tudja támogatni, így nemmel fog szavazni a tervezetre.
Ezt egyebek mellett a súlyos gazdasági kihívásokkal, az egekbe szökő energiárakkal, kamatokkal és inflációval indokolta, mondván, hogy ebben a helyzetben az európai termelő vállalatok adóterheinek növelése súlyos problémákat okozna.
Szavai szerint különösen hátrányos lenne, hogy az EU elsőként léptetné életbe az adóminimumot, így jelentős versenyhátrányba kerülne a világ más részeivel szemben.
Mint közölte, ráadásul „mindenki közül Közép-Európa járna leginkább pórul, ugyanis a fegyelmezett költségvetési politikáknak köszönhetően itt a legalacsonyabbak a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók”.
„Ilyen javaslatot támogatni mi nem tudunk. Mindezeket határozottan fogja képviselni kiváló barátom, Varga Mihály miniszter úr az EU-s pénzügyminiszterek holnapi ülésén” – írta Facebookon.
De mi is ez az egész?
Az OECD-tagországok többsége által támogatott kezdeményezés lényege, hogy a tagországok nem róhatnak ki 15 százaléknál kisebb mértékű társasági adót azért, hogy az országba csábítsák a határokon átívelő szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatokat.
Több kisebb ország gazdaságpolitikájának fontos elemét jelenti a nagyvállalatoknak nyújtott társaságiadó-kedvezmény. Ilyen például Írország, ahol 2003 óta a rendkívül alacsonynak számító 12,5 százalék a társasági adó kulcsa. Ez az adókulcs volt az egyik oka annak, hogy a Google és a Facebook is Írországban jegyezte be az európai piacokat kiszolgáló leányvállalatát – rengeteg adót spórolva meg ezzel, Írország viszont az egész kontinens piacairól származó profit 12,5 százalékából részesült.
A nagy techvállalatok tehát, amelyek szolgáltatásai gyakorlatilag függetlenek az országhatároktól, rosszul járhatnának a megállapodással, csakúgy, mint az Írországhoz hasonló gazdaságpolitikát folytató kisebb államok. Írország mellett az EU-n belül sokáig Magyarország kormánya is ellenezte a minimumadó tervét. Október 6-án azonban Szijjártó Péter már azt jelentette be, hogy a tárgyalásokon közeledtek az álláspontok, és már látja azt a kompromisszumot, amelynek alapján a kormány el tudná fogadni a javaslatot, ami később meg is történt, és Magyarország csatlakozott ahhoz a száznegyven országhoz, amely elkötelezte magát a bevezetés mellett.
A végső megállapodás lehetővé tenné, hogy az országok a 750 millió eurónál kisebb árbevételű vállalatokra 15 százaléknál alacsonyabb adókulcsot vezessenek be.
