Miközben Moszkva harci gépezete Ukrajna keleti részén dübörög és próbálja elérni a Kreml célját – biztosítani a teljes ellenőrzést az ország ipari központja felett –, az ukrán erők fokozzák támadásukat az oroszok által megszállt déli területek visszaszerzésére.
Az ukránok az amerikaiak által szállított rakétavetőkkel csaptak le hidakra és a katonai infrastruktúrára délen, és arra kényszerítették Oroszországot, hogy erőket vonjon el a Donyec-medencétől, így védekezzen az új fenyegetés ellen.
Az immár hatodik hónapjába érő ukrajnai háborúban a következő hetek meghatározók lehetnek.
Míg az orosz és ukrán katonai eszközök zöme a Donyec-medencében, a bányák és gyárak ipari övezetében összpontosul, mindkét fél reméli, hogy másutt is előnyt tud szerezni.
Ukrajna megfogadta, hogy kiűzi az oroszokat az invázió kezdete óta elfoglalt területekről, beleértve a déli, herszoni területet és a zaporizzsjai terület egy részét. Moszkva ugyanakkor azt fogadta meg, hogy megtartja a megszállt területeket, és még többet szerez Ukrajnában.
A Donyec-medence a most teljes mértékben Oroszország által ellenőrzött Luhanszk megyéből, illetve Donyeck megyéből áll – az utóbbinak körülbelül a fele van orosz kézen.
Szét kell szórniuk az erőiket
Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint a déli támadások fokozásával Kijev arra kényszerítette Oroszországot, hogy szétszórja erőit.
„Az orosz katonai parancsnokság dilemma elé került: megpróbálja-e fokozni az offenzívát a donyecki régióban, vagy építse ki inkább a védelmet délen – mondja Zsdanov. – Hosszú ideig nehéz lesz mindkét feladatot egyszerre teljesíteni.”
Hozzáteszi: az ukránok, ahelyett hogy egy hatalmas, mindent átfogó ellentámadást próbálnának indítani, délen törekszenek az orosz hadsereg meggyengítésére a hadianyag- és üzemanyagraktárak és más kulcsfontosságú helyszínek elleni csapások sorozatával.
„Ehhez nem kell frontális támadás” – jegyzi meg Zsdanov.
Szeptemberre népszavazást terveznek
A Moszkva által támogatott helyi tisztviselők Ukrajna keleti és déli részén arról beszéltek, hogy már szeptemberben megtartanák a szavazást a csatlakozásról Oroszországhoz. Ezek a tervek azon múlnak, hogy Oroszország addigra képes-e megszerezni a teljes ellenőrzést ezeken a területeken.
„A Kreml fő célja az, hogy rákényszerítse Kijevet a tárgyalásra, biztosítsa a meglévő kapcsolati vonalát, és ősszel népszavazást tartson” – mondta Mikola Szunhurovszkij, a Razumkov Center nevű, kijevi székhelyű agytröszt munkatársa.
Megjegyezte, hogy a nyugati fegyverek növelték Ukrajna képességeit, lehetővé teszik, hogy nagy pontossággal találjon el célpontokat messze a frontvonalak mögött.
Alábecsülték a HIMARS-t
Ukrajna körülbelül egy tucat amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvetőt kapott, ezeket vetette be az orosz lőszerraktárak ellen, amelyek elengedhetetlenek Moszkva tűzerejének megőrzéséhez. A HIMARS rendszerek hatótávolsága nyolcvan kilométer, ez lehetővé teszi az ukránoknak, hogy az ellenség tüzérségének hatótávolságán túlról is támadják az oroszokat.
„Ez komoly előny – mondja Szunhurovszkij. – Az ukránok precíziós csapásokat mértek orosz raktárakra, parancsnoki állásokra, vasútállomásokra és hidakra, lerombolva a logisztikai láncokat és aláásva az orosz katonai képességet.”
A hadianyagraktárakra mért ukrán csapások váratlanul érték az orosz hadsereget, és arra kényszerítették, hogy a harci területektől távolabb eső, elszórtan elhelyezkedő helyekre szállítsa az anyagokat, meghosszabbítva ezzel az utánpótlási vonalakat, csökkentve az oroszok tűzerejét és lassítva Oroszország offenzíváját keleten.
„Mindenből kisebb, szétszórt készleteket kell csinálniuk – mondja Justin Crump egykori brit harckocsiparancsnok, a Sibylline stratégiai tanácsadócég vezetője. – Ez mind olyan bosszantó tényező, amely lelassítja Oroszországot. Lelassítja a tüzérséget, amelynek gyorsasága korábban nagy fontossággal bírt.”
Crump szerint az orosz hadsereg alábecsülte a fenyegetést, amit a HIMARS jelent, és védelem nélkül hagyta a jól ismert helyeken lévő lőszerraktárait. „Azt hitték, hogy a légvédelmük leszedi a rakétákat. De nem igazán szedte le” – mondja.
Hátukban a folyó
A támadássorozat során, amely hozzájárult az ország hangulatának javításához, az ukránok többször is a HIMARS-t használták a Dnyeper folyón átívelő kulcsfontosságú híd ellen a herszoni régióban, ezzel elvágták a forgalmat és potenciális ellátási problémákat okoztak az orosz erőknek a térségben.
Zsdanov, az ukrán katonai elemző a Dnyeper jobb partján lévő orosz erők ellátásának kulcsfontosságú láncszemeként beszélt a hídról.
Oroszország továbbra is használhat egy másik átkelőt a Dnyeperen, hogy utánpótlást és erősítést szállítson csapatainak Herszonba, amely a Krím félszigettől északra fekszik, és amelyet 2014-ben Oroszország elfoglalt. Az ukrán csapások azonban megmutatták Oroszország sebezhetőségét, és gyengítették pozícióját a térségben.
„Az oroszoknak a hátukban van a folyó. Ez nem jó hely a védekezésre – mondta Crump. – Nem tudnak könnyen utánpótláshoz jutni. Valószínűleg elég alacsony a morál pillanatnyilag a folyónak azon az oldalán.”
Már az ellentámadás puszta gondolata is segített
Szerinte Ukrajna végül hatalmas ellentámadást indíthat nagyszámú katonával és fegyverrel.
„Úgy gondolom, hogy ez lehetőség Ukrajnának, hogy nagyobb hatású csapások sorát mérje az oroszokra, és visszaszorítsa őket – mondja Crump. – Szerintem itt nagyobb az esély arra, hogy megpróbálják, mint máshol.”
Crump megjegyezte, hogy egy jelentős déli ukrán ellentámadásnak már a puszta kilátása is segített Kijevnek, mert arra kényszerítette az oroszokat, hogy erőik egy részét eltereljék a fő keleti frontról.
„Ez lelassítja a Donyec-medencei offenzívát – mondja Crump. – Tehát jelenleg még az offenzívával való fenyegetés is sikert jelent Ukrajna számára.”
