Múlt héten Prágában az orosz állampolgárok Európai Unióba való beengedéséről folytatott tárgyalások rugalmas megoldással zárultak: csökkentik a kiadott vízumok számát, és megnehezíti a megfelelő úti okmányokkal rendelkezők beutazását, viszont ezzel csak későbbre halasztották a kényelmetlen döntéseket.
A vízumkérdés, amely a nyár folyamán megosztotta az EU-t, valószínűleg továbbra is a felszínen marad, mivel számos kulcsfontosságú kérdés továbbra is fennáll. A vita által kiváltott szenvedélyek és érzelmek ráadásul azt mutatják, hogy Brüsszelnek a jövőben nehezebb lesz megállapodnia a Kremlre nyomást gyakorló és az országot az Ukrajna elleni háború miatt büntető korlátozó intézkedésekről.
Az uniós külügyminiszterek kétnapos, prágai megbeszélései után – amelyek során a minisztereket kisebb csoportokra osztották a politikai ellentétek áthidalásának reményében – végül augusztus 31-én kompromisszumos megállapodásra jutottak.
Először is megállapodtak abban, hogy teljesen felfüggesztik a vízumkönnyítési megállapodást, amelyről a blokk 2007-ben állapodott meg Oroszországgal. A megállapodást nem sokkal azután, hogy Oroszország februárban lerohanta Ukrajnát, már részben jegelték, megnehezítve a Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeréhez kötődő személyek számára, hogy vízumot kapjanak az EU schengeni övezetébe, de megkímélték az úgynevezett egyszerű orosz állampolgárokat.
Most ezek az „egyszerű oroszok” egy kicsit rosszabbul járhatnak, mivel a vízumok drágábbak lesznek, hosszabb ideig tart majd a feldolgozásuk, és szinte mindenki számára több papírmunkát igényelnek.
Nem békültek meg a leginkább oroszellenes tagállamok
Ezek a további korlátozások azonban nem voltak elegendők ahhoz, hogy megbékítsék a három balti államot, valamint Finnországot és Lengyelországot. Határaikat a háború februári kezdete óta több mint félmillió orosz lépte át schengeni vízummal. Ezeket a vízumokat gyakran más uniós tagállamok adták ki. Az oroszok így tudják kijátszani az EU–orosz légi járatok márciusban bevezetett tilalmát.
Ezek az országok azt akarták, hogy az EU határozottabb álláspontot képviseljen és teljes vagy majdnem teljes vízumtilalmat vezessen be, amitől csak néhány – például humanitárius esetben – tekintenének el.
A miniszterek Prágában az említett országoknak tett engedményként egy olyan mondatot is beleírtak a megállapodásba, amely elsőre meglehetősen ártalmatlannak tűnik, de valójában jelentős súlya lehet: „Tekintettel a határ menti országokat érintő következményekre, elismerjük, hogy [nemzeti szinten] intézkedéseket lehet hozni az EU-ba való beléptetés korlátozására az EU schengeni határellenőrzési kódexével összhangban.”
Ez nem akadályozza meg automatikusan az oroszok belépését az említett öt ország határán, de lehetőséget kínál az érintett országoknak arra, az EU áldásával regionális megoldást dolgozzanak ki (azaz saját hatáskörben tiltsák ki az oroszokat).
A regionális megoldás valószínűleg elég hamar bekövetkezhet. Szeptember 2-ra szervezték meg az Oroszországgal közvetlenül határos öt ország tisztviselőinek találkozóját azzal a céllal, hogy jövő hétig közös álláspontot dolgozzanak ki.
Egy, a vitát ismerő, de az ügyben nyilatkozni nem jogosult uniós forrás szerint a lehetséges intézkedések magukban foglalhatnák minden egyes, a határaikat átlépni szándékozó orosz állampolgár ellenőrzését.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg korábban talán néhány percig tartott, hogy valaki átlépje az orosz–EU határt, most sokkal tovább fog tartani, és – talán szándékosan – nagyobb dugókat fog okozni.
Saját hatáskörben: még érvényes vízummal sem engedhetik be
„Nincsenek alagutak, nincsenek folyosók” – ismételgették a tisztviselők a tárgyalások utolsó napjaiban, hangsúlyozva, hogy Oroszország határain nem adnak felmentést a más nyugati EU-országokból kiadott vízumok esetében.
A vízumkérdést mostantól regionális problémaként kezelik, és a balti államok, valamint Finnország és Lengyelország továbbra is jogosult lesz arra, hogy bármely személy belépését megtagadja, akkor is, ha érvényes vízummal rendelkezik.
A hivatalos indoklás: „nemzetbiztonsági aggályok” – bár valójában az okok sokkal inkább politikaiak. Az érintett országok politikusai a közhangulatot visszhangozva nyilvánosan tiltakoztak az ellen, hogy a nyár folyamán oroszok érezzék jól magukat fővárosukban, és orosz rendszámú Maseratik parkoljanak az utcáikon, miközben ukránokat bombáznak ki otthonaikból.
A lettek októberben tartanak parlamenti választásokat, a finnek és az észtek pedig 2023 tavaszán járulnak az urnákhoz. Az adott országok kormányai nem szeretnék, ha az oroszok vízumkérelme meghatározó választási kérdéssé válna.
Kérdés, követi-e a többi tagállam a baltiakat
Az e heti kompromisszum ellenére maradnak kérdések. Vajon a többi huszonkét ország, amely nem határos Oroszországgal, követni fogja-e a példát, és lelassítja-e az orosz vízumeljárást? Nem valószínű, mivel amúgy is kevesebb kérelmet kapnak, és a schengeni térségbe való bejutás még nagyobb kihívást jelent majd.
Valószínű, hogy minden tagállam éberebb lesz az oroszok beengedésével kapcsolatban, de a nyári szezon végéhez közeledve ez a kérdés talán már nem is lesz annyira fontos. Oroszország emellett annyi uniós diplomatát utasított ki a különböző konzulátusokról, hogy az oroszok számára sokkal nehezebb lesz egyáltalán beadni a kérelmet. Belgium nemrég jelentette be, hogy az összes vízumkiadó tisztviselője elhagyta az országot.
A turistákra való összpontosítás mindig egyfajta félreértés volt, mivel az EU-ban nem létezik turistavízum. Az uniós tagállamok egy 180 napos időszakon belül legfeljebb kilencven napra adhatnak ki schengeni, úgynevezett C kategóriás vízumot. Ezeket természetesen turisták, de üzletemberek vagy az uniós vállalatoknak dolgozó orosz teherautó-sofőrök is igénybe vehetik, olyan közlekedési kapcsolatokról van szó, amelyeket a balti államok szeretnének nyitva tartani.
Mostantól kezdve ott van még az a tíz-tizenkétmillióra becsült, különböző uniós országok által kiadott érvényes vízum, amellyel az oroszok jelenleg rendelkeznek. Ezeket nem törlik, és még ha az Oroszországgal határos uniós országok lassítják is a határátlépést, az oroszok továbbra is eljuthatnak a blokkba Szerbián vagy Törökországon keresztül, amely nem vezetett be vízumtilalmat.
Nyitva hagyott ajtók – egyfajta üzenet
Arról nem is beszélve, hogy az orosz látogatók előtt nyitva hagyott ajtók pontosan azt jelentik, amit egyes országok szeretnének. A találkozót megelőzően kiadott francia–német vitairat ezt elég világosan megfogalmazta: „Stratégiai harcot kell vívnunk az orosz lakosság szívéért és elméjéért.”
Majd épphogy burkoltan beszóltak az Oroszország-ellenes sólymoknak: „Miközben megértjük az egyes tagállamok aggodalmait ebben az összefüggésben, nem szabad alábecsülnünk a demokratikus rendszerekben való élet első kézből való megtapasztalásának átalakító erejét, különösen a jövő generációi számára.” Más szóval: engedjük be őket, hogy lássák, hogyan élünk.
A vízumok megadásáról szóló vitát háttérbe szorítják a szankciókról és az energiapolitikáról szóló sokkal nagyobb viták. A prágai eredmény lényegében az volt, hogy regionális megoldás születhet egy olyan ügyben, amelyben a 27 tagállam nem tudott megegyezni.
Ez nem működne a szankciók esetében, ahol az EU-tagok egyhangúságára van szükség. A kontinensszerte növekvő energiaszámlák és az elszabadult infláció miatt pedig még nehezebb lesz egyhangúságot elérni a szankciók ügyében.
