A két és fél hetesre bővített téli iskolai szünet alatt kormányzati és igazságügyi szünet is lesz, az alkalmazottakat kötelező szabadságra küldik. A kormány szerint nem a jó szándék, hanem az uniós pénzek hiányoznak a pedagógusbérek emeléséhez.
Az energiatakarékosság jegyében mintegy két és fél hét hosszan, december 22-től január 8-ig tart majd a közoktatásban a téli szünet. A hosszabb téli szünetet, mint a Kormányinfón kiderült, az őszi szünet rovására rendelik el, vagyis az október 29-től november 6-ig tervezett őszi szünet elmarad, a négynapos Mindenszentek után, november 2-án iskolába kell menni.
A hosszú téli iskolai szünet alatt kormányzati és igazságügyi szünet is lesz, az alkalmazottaknak szabadságra kell menniük.
Gulyás: A tanárok az országgal szolidárisak, a szakszervezetek pedig az ellenzékkel
Ezt már a pedagógusok polgári engedetlenségével és bérük emelésével kapcsolatban mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte csak nagyon kevesen vesznek részt a „jogellenes akciókban, amit polgári engedetlenségnek hívnak”, és ezért köszönettel tartoznak a pedagógusoknak.
A jelenlegi helyzetben azonban az ígért béremelésnél – három év alatt háromszor tíz százalék – nagyobb viszont a kormány szerint nem lehetséges, amíg nem jönnek a magyar gazdaságot megillető uniós források. A kormány szerint a pedagógus szakszervezetek csinálnak politikai ügyet a béremelésből, holott nem a kormányzati akarat hiányzik. Gulyás szerint a magyar baloldal az, amely mindent megtesz azért, hogy ne legyen megállapodás Brüsszellel és így ne legyen pedagógus-béremelés sem.
A kormány szerint nincs fizetési moratórium
Gulyás Gergely a kormányinfón tagadta, hogy október 31-ig kifizetési stop lenne a kormány alá tartozó szerveknél. Szerinte pusztán arról van szó, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett, ezért bizonyos kifizetéseket pénzügyminisztériumi jóváhagyáshoz kötöttek.
Korábban a Telex írt arról, hogy egy úgynevezett 2000-es, tejhát nem nyilvános kormányhatározat értelmében a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség.
A Pénzügyminisztérium később ezt közleményében gyakorlatilag megerősítette, hiszen azt írta, hogy „a kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol. Szankciós felárakat kell fizetni a földgázért és a villamos energiáért, ezért amíg a szankciók életben vannak, addig a kormány takarékos gazdálkodást folytat”.
Nem mondták meg, mennyibe kerül az újabb nemzeti konzultáció
A kormányinfó elején bejelentette az újabb, Fidesz-frakció által kezdeményezett nemzeti konzultációról szóló döntést Gulyás Gergely, ezt egyébként egy nappal korábban Orbán Viktor a kormányülés után már bejelentette.
Október közepén kezdik majd postázni a kérdőíveket, de online is meg lehet majd válaszolni a kérdéseket, amelyekről egyelőre nem közöltek semmit, ahogyan arról sem, hogy az újabb konzultáció mennyibe kerül. Annyit mondott Gulyás, hogy elszámolnak majd a költségekkel.
Mint mondta, a kormány szerint az embereknek kell véleményt mondaniuk az Oroszországot sújtó uniós szankciókról, amelyek Európának sokkal jobban fájnak, mint Oroszországnak és felelősek a magas energiaárakért.
Később arra a kérdésre, hogy megszavazza-e az Oroszország ellen készülő újabb uniós szankciós csomagot a magyar kormány, Gulyás Gergely azt mondta, hogy energetikai szankciót nem támogatnak.
MVM-számlák, nyugdíjprémium, önkormányzati ársapka
Továbbra is elég, ha az adott hónap 15. napja után fizetik be az MVM-számlákat az emberek, nem lesz emiatt késedelmi kamat, a jövő hónaptól pedig visszatérnek az eredeti határidőhöz. Ezt arra válaszolva mondta Gulyás Gergely, hogy az MVM előbbre hozta a számlák befizetési határidejét, és ez gondot jelenthet a nyugdíjasoknak, akik az új határidő után kapják meg a járandóságot.
Később a nyugdíjakkal kapcsolatban Gulyás Gergely megerősítette, hogy idén is lesz nyugdíjprémium, valószínűleg november postázzák majd.
Az önkormányzatok energiabeszerzéséről azt mondta a miniszter, hogy valószínűleg szükség lesz állami segítségre, de a kormány jelenleg nem lát esélyt ársapka bevezetésére az önkormányzatoknál, mert nem látni, ki fizetné ki az ársapka és a piaci ár közötti különbséget. Hozzátette, az önkormányzatok eltérő helyzetben vannak, minden esetben egyedi megoldásra van szükség. Balla György fideszes képviselőt személyében miniszteri biztos koordinálja a tárgyalásokat az energiabeszerzési nehézségekkel küszködő önkormányzatokkal.
