Már második éve vannak jelen igen erősen a megélhetési problémák a magyar társadalomban. A túlnyomó többség az államtól várja a megoldást, de az állami szolgáltatásokkal nem elégedettek a magyarok. A legtöbben az egészségügyi ellátás színvonalát tartják rossznak, de a közoktatással is sokan elégedetlenek. A CEU-t a Fidesz szavazóinak többsége is visszahozná Magyarországra.
Több, egymásra rakodó válsággal kell szembenéznie a magyar társadalomnak: épp túl vagyunk a koronavírus-járvány egészségügyi válságán, de már kilenc hónapja zajlik a szomszédunkban az orosz–ukrán háború, ezek nyomán pedig komoly gazdasági válság, elszabaduló infláció és rég nem látott mértékű energiaválság egyszerre okoz nehézségeket. A kormány rendre azt kommunikálja, megvédi a magyarokat a veszélyektől, és a társadalom igényli is az állami segítséget. De milyennek értékelik a magyarok az állam által nyújtott szolgáltatásokat? Ennek járt utána a Policy Solutions Mérlegen az állam című friss felmérése (a teljes tanulmány itt olvasható).
Anyagi jellegű problémái vannak a legtöbb magyarnak
Az idén szeptemberben készült felmérés során legtöbben a megélhetés magas költségeit említették, amikor a legnagyobb problémájukról kérdezték (43 százalék), és majdnem ugyanennyien panaszkodtak arra is, hogy alacsonyak a fizetések (40 százalék). Ettől kicsit lemaradva, 28 százalék sorolta a legfontosabb problémák közé, hogy alacsony az egészségügyi ellátás színvonala, és a társadalom mintegy negyede a korrupciót is a leginkább megoldandó problémák közé sorolta. A magyarok ötöde szerint komoly probléma a szegények és gazadagok közötti nagy különbség, a munkáltatónak való kitettség, illetve az alacsony nyugdíjak. A kormány által továbbra is napirenden tartott migrációt már csak mintegy minden tizedik válaszadó sorolta a legfontosabb problémák közé, és ugyanennyien említették az oktatás színvonalát – pedig már ősszel is számos demonstrációt szerveztek a pedagógusok és a diákok a közoktatásban tapasztalt problémák miatt.
Az anyagi jellegű problémák említése között nincs különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, sőt 2021-ben is ezeket a témákat említették legtöbben, amikor az ország legnagyobb problémáiról kérdezték a mostanihoz hasonló felmérésekben – emelik ki az elemzésben. (Závecz Tibor egy korábbi interjúnkban beszélt arról, hogy a koronavírus-járvány nyomán mérték először azt, hogy a magyarok a saját megélhetésükkel kapcsolatos problémákat sorolták előre, amikor a legfőbb problémáikról kérdezték őket.)
A közvetlenül a kormányzás minőségéhez köthető ügyeket viszont már másképp ítélik meg a különböző pártállású szavazók. A korrupciót ugyanis majdnem kétszer annyi ellenzéki szavazó tartja komoly problémának, mint fideszes (31, illetve 16 százalék), és hasonló a különbség a demokrácia minőségének romlását említők között is (19, illetve 10 százalék). Jelentős a különbség a migráció megítélésekor is, a kormánypártiak 16 százaléka sorolta a fontos problémák közé, az ellenzékieknek viszont csak a 6 százaléka.
Tűzoltóság jó, egészségügy rossz
De mennyire elégedettek a magyarok a közszolgáltatások színvonalával? Nem túlzottan. Még a legjobb értékelést kapó szolgáltatásokról is csak a megkérdezettek kevesebb mint fele nyilatkozott pozitívan. A legtöbb szolgáltatással kapcsolatban viszont megoszlik a magyarok véleménye, nagyságrendileg ugyanannyian vannak az elégedettek, az elégedetlenek és azok, akik semlegesek az adott terület megítélésével kapcsolatban.
Legtöbben tehát a katasztrófavédelem és a tűzoltóság munkájáról vannak jó véleménnyel (48 százalék), de szinte ugyanennyien elégettek egy sor infrastrukturális és köztisztaságot érintő szolgáltatással. Negyven százalék felett van azoknak az aránya, akik jónak tartják vízellátással, csatornázással, szemétszállítással, hulladékgazdálkodással, energiával kapcsolatos szolgáltatásokat. 42, illetve 41 százalék azok aránya, akik jónak tartják a rendőrség és a honvédség munkáját.
Több olyan terület is van, ahol erősen megoszlanak a vélemények, és nagyjából ugyanannyian vannak, akik elégedetlenek, akik elégedettek és akiknek nincs véleményük különböző szolgálatások minőségéről. Idesorolható a közmédia, a közoktatás jelenlegi helyzete, illetve a szociális szféra működése is.
Kiugróan rossz azonban az egészségügy színvonalának megítélése: ötven százalék mondta azt, hogy az egészségügy színvonala rossz, és csak húsz százalék volt jó véleménnyel a közegészségügyről.
Még itt is megfigyelhető a politikai törésvonal. A kormánypártiak megosztottak, és noha relatív többségük (35 százalék) szerint rosszul működik az ágazat, nem sokkal vannak kevesebben, akik bizonytalanok (34 százalék) és akik szerint kifejezetten jól működteti az állam az egészségügyet (31 százalék). Az ellenzéki szavazóknak viszont már 65 százaléka ítéli rossznak, de a pártnélküliek és a Mi Hazánk szavazóinak is mintegy fele van rossz véleménnyel az közegészségügy színvonaláról. (Ettől valószínűleg nem teljesen független, hogy a kormány épp most készül az egészségügyi ellátás teljes átalakítására, ennek részleteiről itt olvashat.)
A legtöbb vizsgált kérdésre egyébként igaz, hogy a Fidesz szavazói általában jobb véleménnyel vannak az állami szolgáltatásokról, mint az ellenzéki közös lista szavazói, míg a Mi Hazánk támogatói a kettő között helyezkednek el.
A felmérésben arra is rákérdeztek, melyik közszolgáltatás színvonala romlott leginkább 2010 óta. A fentiek alapján nem meglepő, hogy a megkérdezettek majdnem fele említette az egészségügy színvonalát, negyede a szociális ellátórendszert és a közoktatást. A közlekedés területén nyújtott állami szolgáltatásokat 18 százalék említette, és majdnem ennyien voltak azok, akik szerint a közmédia színvonala nagyot zuhant 2010 után.
Kevés az orvos, alacsonyak a bérek
A közszolgáltatásokon belül a felmérés az egészségüggyel és az közoktatással kapcsolatban részletesebben is megkérdezte a magyarok véleményét.
Az egészségügyön belül a legtöbben a szakemberhiányt és a hosszú várólistákat tartják komoly problémának (38-38 százalék). A megkérdezettek mintegy egyharmada szerint a rossz betegellátási színvonal hátterében az áll, hogy kevés a jó egészségügyi szakember, és ugyanennyien sorolták az egészségügy legnagyobb problémái közé azt, hogy túlterheltek és nincsenek megfizetve az egészségügyi dolgozók.
Ami a változtatási ötleteket illeti, 79 százalék támogatja az ápolók bérrendezését (ez amúgy része a kormány terveinek, erről itt írtunk), és ugyanennyien gondolják, hogy a társadalombiztosításnak fizetnie kell a magánegészségügyi ellátást is abban az esetben, ha azért kényszerül oda a beteg, mert az állami nem tudja biztosítani a megfelelő kezelést.
Ráadásul már a magyarok háromnegyede van azon a véleményen, hogy aki ma Magyarországon valódi esélyt szeretne magának biztosítani a gyógyulásra, annak magánegészségügyi ellátást kell igénybe vennie. Ennek ellenére az állami egészségügyre már kevesebben költenének többet.
A vizitdíj (vagy más egészségügyi járulék) bevezetését már csak a megkérdezettek 57 százaléka támogatná, 40 százalék viszont elutasítana egy ilyen javaslatot.
Kevés a tanár, alacsonyak a bérek
Amikor a közoktatás problémáira kérdeztek rá, a nagyjából egyharmadnyian sorolták fel a tanárok alacsony fizetését és túlterheltségét (35 százalék), a pedagógusok elöregedését és a tanárhiányt (33 százalék) és azt, hogy jó tanárból van kevés, ezért gyenge az oktatás színvonala (30 százalék). Előkerült még a diákok túlterheltsége és az elavult tananyag is mint probléma (22, illetve 20 százalékos említéssel). Azt, hogy a sztrájkoló tanárok miatt ne lenne megfelelő az oktatás, mindössze a megkérdezettek egy százaléka említette.
A felmérés szerint pártpreferencia szerinti bontásban jelentős eltérések nem rajzolódnak ki, a közoktatás színvonalával a Fidesz szavazóinak relatív többsége (47 százalék) is elégedetlen.
A közoktatás színvonalának javítására tett különböző javaslatokat a magyarok több mint háromnegyede támogatná. Idesorolható az iskolapszichológus biztosítása minden iskolában, a szabad tankönyvválasztás lehetőségének visszaadása, a tanárok jelentős béremelése, illetve az, hogy a hátrányos helyzetű térségekben oktató pedagógusok kapjanak extra juttatást.
A kutatók által felsorolt javaslatok közül a kínai Fudan Egyetem magyarországi campusa a leginkább megosztó, ezzel a javaslattal a megkérdezettek 53 százaléka ért egyet. A CEU Magyarországra történő visszatérését ennél többen, 65 százaléknyian támogatják.
Érdemes megemlíteni, hogy a Fidesz szavazóinak túlnyomó többsége (78 százalék) támogatja a szabad tankönyvválasztást (ezt a lehetőséget Fidesz-kormány törölte el), de a fideszesek többsége támogatná a CEU visszatérését is az országba, valamint a Fudant is szívesen látnák Magyarországon.
Több állami támogatást
Ami pedig a válságra adott általános válaszokat illeti, az derül ki, hogy a magyarok nagyon megérzik az energiaárak elszabadulását, és a túlnyomó többség örülne, ha az állam jobban támogatná a lakosságot. A legtöbben a rezsicsökkentés megtartásának, egy állami bérlakásépítési, lakásfelújítási vagy -szigetelési programnak örülnének (ezek támogatottsága 84-85 százalék), de még a legkevésbé népszerű állami támogatási ötletek, például a menstruációs szegénység felszámolására irányuló javaslat támogatottsága is 75 százalék feletti.
Az állami támogatások igényének hagyományosan baloldali értékével tehát a magyarok túlnyomó többsége egyetért, kis mértékű különbség van csak pártpreferencia alapján. Az ellenzéket támogatók között kicsivel többen támogatják a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat védő intézkedéseket, míg a fideszesek inkább azokat a javaslatokat támogatják jobban, amelyek mindenkit érintenek. Ezek azonban nem nagy különbségek, a jóléti intézkedéseket minden szavazó csoport elsöprő többséggel támogatja.
Ez egyébként egybevág a Policy Solutions egy korábbi felmérésével, amely arra jutott, hogy a magyar társadalom többsége, még a Fidesz szavazóinak 49 százaléka is gazdasági értelemben baloldali értékeket vall, azaz inkább szeretne több állami támogatást és beavatkozást, és kevesebb szabadpiacot.
