A Memorial támogatói szerint a házkutatási hullám és az új büntetőügyek a Kreml arra való törekvését jelzik, hogy teljesen kitörölje a közemlékezetből a sokat támadott orosz emberi jogi csoportot – amely évtizedeken át járt élen a szovjet kormánynak a saját népe ellen elkövetett bűnei feltárásában.
Március 21-én az orosz bűnüldöző szervek házkutatást tartottak a tavaly ukrán és fehérorosz aktivistákkal együtt Nobel-békedíjat kapó Memorial (Emlékezet) emberi jogi szervezet legalább nyolc tagjánál, valamint a szervezet moszkvai központjában is. A tagok közül sokakat őrizetbe vettek és kihallgattak.
A nyomozás a Kreml legújabb támadása a Memorial ellen, amely évtizedeken át leplezte le a szovjet kormány – különösen Joszif Sztálin diktátor idején – saját népe ellen elkövetett bűntetteit. A szervezetet 2021 decemberében tiltották be Oroszországban, mert állítólag megsértette az ország úgynevezett, külföldi ügynökökre vonatkozó drákói törvényeit.
„Úgy tűnik, most úgy döntöttek, hogy bezárnak mindent – mondta Szergej Parhomenko újságíró és aktivista, megjegyezve, hogy a Memorial kutatói a betiltás után a Support For Political Prisoners – Memorial (Támogatás a Politikai Foglyoknak – Memorial) elnevezésű informális projekt keretében folytatták a munkát. – Egyeseket arra fognak kényszeríteni, hogy elhagyják az országot, másokat pedig bebörtönöznek. Akiket nem tör meg a bebörtönzés, azokat valami más borzalommal fogják megfélemlíteni.”
„Szerintem néhányan biztosan börtönbe kerülnek – tette hozzá. – Azért fogják őket börtönbe zárni, hogy ezzel hassanak másokra. Sok tagjuk idős, és nincs a legjobb egészségi állapotban. Remélem, hogy nem mindenkit börtönöznek be, de néhány embert biztosan be fognak.”
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan számoltak le két jelentős civil szervezettel Oroszországban?
„Csak ürügy”
A Memorial ellen indított legutóbbi nyomozás egy, az Oroszországi Veteránok nevű társadalmi szervezet által benyújtott feljelentésből indult, amely azt állította, hogy a Memorial által a szovjet politikai elnyomás áldozatainak listáján szereplő személyek közül néhányat a nácikkal való együttműködésért ítéltek el, és soha nem rehabilitálták őket. A nyomozók a Memorial több millió áldozatot felsoroló listáján szereplő három névre összpontosítottak.
A „nácizmus rehabilitálásának” vádja abszurd – mondta Szergej Davidisz, a Memorial társelnöke, aki az üldöztetés miatt elhagyta Oroszországot.
„Még ha a Memorial részéről történt is valamilyen hiba, és ha a listán szereplő több millió ember közül három ember neve valójában nem is szerepelhetne rajta, ez nem lenne ok arra, hogy büntetőeljárást indítsanak – nyilatkozta Davidisz a Current Time orosz nyelvű csatornának, amelyet a Szabad Európa az Amerika Hangjával együtt működtet. – Ez nem lenne »a nácizmus rehabilitációja«. Egyértelműen információhiány okozta technikai hiba lenne – és az információhiányért maga a kormány a felelős, amely elzárta az összes archívumot, és nem engedi, hogy a kutatók dolgozzanak a dokumentumokkal.”
„Természetesen a vád csak ürügy” – jelentette ki.
Alekszandr Verhovszkij a Szová (Bagoly) jogfigyelő központ vezetője, amelynek ugyanúgy szembe kell néznie azzal, hogy az igazságügyi minisztérium az „idegen ügynökökről” szóló törvények állítólagos megsértése miatt be akarja záratni.
„Úgy vélem, hogy egyszer s mindenkorra fel akarják számolni a Memorialt – mondta Verhovszkij a Szabad Európának –, mivel folytatják a tevékenységüket, és ezt a kormány nem tűrheti. A felhozott vádak eléggé ügyetlenek, de bármi beválik, ha a cél az emberek megijesztése.”
„Természetesen a Memorial nem csupán egy szervezet, hanem az emberi jogok hatóságok általi elnyomásának szimbóluma – mondta Vjacseszlav Bahmin, a betiltott Moszkvai Helsinki Csoport és a Szaharov Központ elnöke. A központ egy másik emberi jogi és történelmi-emlékezetvédelmi szervezet, amelyet külföldi ügynöknek bélyegeztek, és amelyre egyre nagyobb nyomás nehezedik az állam részéről. – Még azután is, hogy bezárták, egykori tagjainak tevékenysége nagyon felháborította a hatóságokat.”
Az orosz bűnüldöző szervek március 21-én azt is bejelentették, hogy büntetőeljárást indítottak a Memorial vezetője és Oleg Orlov tapasztalt emberi jogi aktivista ellen, azzal vádolva, hogy „lejáratta a fegyveres erőket” a Moszkva 2022. februári alaptalan ukrajnai inváziójáról szóló kijelentéseivel.
Ehhez kapcsolódóan: Több segítséget kér Ukrajnának az orosz háborús bűnök felderítésében a Nobel-díjas jogász
„Nincs mentesség”
„Természetesen a Memorial nem csupán egy szervezet, hanem az emberi jogok hatóságok általi elnyomásának szimbóluma – mondta Vjacseszlav Bahmin, a betiltott Moszkvai Helsinki Csoport és a Szaharov Központ elnöke. A központ egy másik emberi jogi és történelmi-emlékezetvédelmi szervezet, amelyet külföldi ügynöknek bélyegeztek, és amelyre egyre nagyobb nyomás nehezedik az állam részéről. – Még azután is, hogy bezárták, egykori tagjainak tevékenysége nagyon felháborította a hatóságokat.”
Az orosz bűnüldöző szervek március 21-én azt is bejelentették, hogy büntetőeljárást indítottak a Memorial vezetője és Oleg Orlov tapasztalt emberi jogi aktivista ellen, azzal vádolva, hogy „lejáratta a fegyveres erőket” a Moszkva 2022. februári alaptalan ukrajnai inváziójáról szóló kijelentéseivel.
Davidisz azzal érvel, hogy az állam fellépése túlmutat az aktivisták megfélemlítésére tett puszta erőfeszítéseken. A nácizmus rehabilitálásáról szóló bűnügyi cikk szerinte ideológiai, célja a Memorial lejáratása a közvélemény szemében. Megjegyzi, hogy a nyomozás során egyetlen konkrét vádlottat sem neveztek meg, és azt sem lehet megállapítani, hogy a hosszú évek alatt ki volt az a szervezet több ezer aktivistája közül, aki a három nevet felvehette a Memorial adatbázisába.
„Én úgy értelmezem, hogy amennyiben nem lehet meghatározni az elkövetőt, akkor nincs ügy” – mondta.
„Ez egy figyelmeztetés, kísérlet a Memorial kitörlésére a közéletből és egyben kísérlet arra, hogy az Oroszországban maradt aktivistákat kiszorítsák az országból – tette hozzá. – Kísérlet arra, hogy magát a Memorial nevet is lejárassák a nyilvánosság szemében, amely ahhoz van szoktatva, hogy mindent elhiggyen, amit a kormány mond és tesz.”
A Memorial 1987-ben jött létre, amikor Mihail Gorbacsov szovjet vezető alatt széles körű nyilvános vitát folytattak a kormány politikai elnyomással kapcsolatos sötét múltjáról. A szervezők egy olyan szervezet létrehozására törekedtek, amely archívumot és könyvtárat hoz létre a szovjet elnyomások áldozataival kapcsolatos információkból.
Az általuk elképzelt kutatóközpont azonban soha nem valósult meg. Miután Vlagyimir Putyin – aki a szovjet KGB egykori tisztje volt – 2000-ben hatalomra került, módszeresen korlátozták a kormányzati archívumokhoz való hozzáférést. Ennek ellenére a Memorial országszerte és más volt szovjet országokban is nyitott fiókokat, ahol önkéntesek tárták fel és hozták nyilvánosságra a rendelkezésre álló információkat az áldozatokról, valamint rögzítették a sztálini Gulagot átélt személyek szóbeli visszaemlékezéseit.
A szovjet korszak áldozatainak sírjait is felkutatták. Jurij Dmitrijev történész, a Memorial petrozavodszki irodájának vezetője éveken át szenvedett a büntetőszervek üldözésétől, miután a karéliai régióban található Szandarmohban több száz, esetleg több ezer sztálini áldozat holttestét fedezte fel. Jelenleg 15 éves börtönbüntetését tölti.
A Memorial 2014-ben került fel a kormány által külföldi ügynökként tevékenykedő szervezetként működők listájára. 2021 decemberében egy moszkvai bíróság felszámolta, mert állítólag megsértette a megjelölés követelményeinek végrehajtását.
A Memorial 2022-ben közösen kapott Nobel-békedíjat az ukrán Polgárjogi Központtal és Alesz Bjaljatszkijjal, a belarusz Vjaszna jogvédő csoport bebörtönzött alapítójával.
„Oroszországban ez a díj sem nyújtott védelmet az elnyomástól” – jegyezte meg Parhomenko újságíró.
