Július elsején indul Magyarországon az új hulladékgazdálkodási rendszer, amelynek főszereplője a Mol. A kormány koncessziós szerződést kötött az olajipari céggel, nem kevesebb mint 35 évre. A Mol leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes iparihulladék-feldolgozást, -kezelést. Nemcsak a koncessziós rendszer indul el, hanem új jogszabályok is életbe lépnek. A változásokkal és lehetséges hatásaikkal több cikkben is foglalkozott Wiedemann Tamás, a Szabad Európa gazdasági újságírója. Ő volt a Sztoriban vendége.
A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. Több száz, egyes számítások szerint több ezer cég megélhetését nullázta le a kormány a 35 éves koncesszióval. Ha valaki ugyanis az elmúlt években felépített egy hulladékos céget, ezután már csak a Mol alvállalkozója lehet, és az olajipari cégnek nem kötelező szerződnie ezekkel a vállalkozásokkal.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányrendelet fogja megmondani, mennyit fizethet a Mol a hulladékért
Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága is vizsgálódik. Utóbbi nemcsak ezt, hanem az autópálya-koncessziót is vizsgálja, miután Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését. Ezzel szintén több cikkben foglalkozott a Szabad Európa, sőt bírósághoz is fordult szerkesztőségünk, mert a Nemzeti Koncessziós Iroda üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. A bíróság első fokon a Szabad Európának adott igazat.
Ehhez kapcsolódóan: A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei
A Mol hulladékkoncessziójának esetében egy civil szervezet próbálja perrel elérni, hogy tegyék nyilvánossá a szerződés részleteit. Minderről részletesen is hallhatnak podcastunkban:
