Óriási ingatlanvagyont, csaknem hat és félezer lakást kapott meg az államtól másfél éve az egyházi hátterű MR Közösségi Lakásalap. Ezek döntően azok az ingatlanok, amelyek kezelése nem igazán ment a korábban az erre létrehozott Nemzeti Eszközkezelőnek. A működésükről most kevest lehet tudni, a Népszava kérdéseire nem akartak válaszolni. Sőt, azt jelezték a lapnak, hogy az egyik fővárosi szegregátum felszámolásában való közreműködésükről sem szeretnének semmit látni a sajtóban.
Nagyjából másfél éve az MR Közösségi Lakásalap térítésmentesen kapott az államtól csaknem hat és félezer magyarországi ingatlant. Ezek a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Programban bent ragadt, bérlői által visszavásárolni nem tudott ingatlanokról, leegyszerűsítve főleg a csődbe került devizahitelesek ingatlanjairól van szó, írja a Népszava.
Ezen ingatlanok átlagértéke 10 millió forint körüli, jelentős részük ugyanis felújításra szorul. Emellett az országban szétszórva találhatók meg, a legtöbb ilyen ingatlan Budapesten, Miskolcon és Salgótarjában van.
Az óriási ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, és a megmaradt bérlők mentorálása nagyon összetett feladat, korábban az erre létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek nem is sikerült megoldania, ezután szervezte ki az állam.
Az MR Közösségi Lakásalap ugyanis nem állami, hanem egyházi hátterű intézmény, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Egyház Szeretetszolgálatának a szervezete.
A működéshez szükséges pénzt is az állam adja nekik, az átvett lakások felújítására, illetve állagmegőrzésére az MR Lakásalap korábbi közlése szerint 2022-ben és 2023-ban összesen 6 milliárd forintot kapnak. Az átvett ingatlanokban élő családok mentorálásáért ugyanebben az időszakban évente egymilliárd forint összegű támogatást kapnak, a lakásukat visszavásárlók szélesebb értelmű ügyfélszolgálati kiszolgálására pedig százmillió forintot, írja a lap.
Mégse lehet tudni, hogy ilyen hatékonysággal sikerül elkölteni ezt a pénzt, mert az MR Közösségi Lakásalap több hét alatt sem válaszolt a Népszava kérdéseire.
Sőt, a lakásalap "közvetítő útján jelezte, hogy az egyik fővárosi szegregátum felszámolásában való közreműködésükről sem szeretnének semmit látni a sajtóban", írja a Népszava. A hivatalosan közhasznú szervezet még nem tette nyilvánossá a tavalyi évről szóló beszámolóját, így egyelőre nem ismerhető meg, hogy szerintük mire ment a pénz.
A kiszervezéskor pontosan olyan aggodalmak jöttek a lakhatással foglalkozó civil szervezetek felől, hogy ez a lépés az állam részéről jelentős vagyonvesztést okoz. Miközben a demokratikus ellenőrzés lehetősége is csökken. További részletek a cikkben.
