Semmi jele annak, hogy mi a terv Gázával a háború után, Izrael inváziójának nincs világos kivonulási stratégiája – mondták a Reutersnak regionális források. Az arabok attól tartanak, hogy a gázai konfliktus eszkalálódik. Biden figyelmeztette az izraelieket a szeptember 11. után elkövetett amerikai hibákra.
Izrael a Hamász megsemmisítését ígéri a Gázai övezet elleni támadásával, de nincs nyilvánvaló végcél a láthatáron, és nincs világos terve sem arra, hogyan kormányozza a lerombolt palesztin enklávét, ha győzelmet arat.
A Vaskardok hadművelet páratlan lesz kegyetlenségében, semmihez sem hasonlít majd, amit Izrael korábban végrehajtott a Gázai övezetben– állítja nyolc, a konfliktusra rálátó regionális és nyugati tisztviselő, akik a téma érzékenysége miatt név nélkül nyilatkoztak a Reuters hírügynökségnek.
Izrael rekordszámú, 360 ezer tartalékost hívott be, és megállás nélkül bombázza a Gázai övezetet, miután a Hamász október 7-én megtámadta Dél-Izraelt, és megölt mintegy 1400 embert, többségében civileket.
Három, az Egyesült Államok és a közel-keleti vezetők közötti megbeszéléseket ismerő regionális tisztviselő szerint a rövid távú izraeli stratégia az, hogy – akár magas polgári áldozatok árán – lerombolják a gázai infrastruktúrát, az egyiptomi határ felé szorítják az enklávé lakosságát, aztán támadhatnak a Hamászra a föld alatti alagút-labirintus felrobbantásával.
Korábbi cikkünk a témában: Kerüljön képbe a Hamász és Izrael háborújáról!
Izraeli tisztviselők azonban azt mondták, nincs világos elképzelésük arról, hogyan nézhet ki a háború utáni időszak.
Joe Biden amerikai elnök tanácsadói közül néhányan aggódnak amiatt, hogy miközben Izrael hatékony tervet alkothat a Hamász tartós kiiktatására, még nem dolgozott ki kivonulási stratégiát – mondta az ügyet ismerő washingtoni forrás.
Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter múlt heti izraeli látogatásán hangsúlyozta, hogy a Gázai övezet háború utáni tervére kell összpontosítani – tette hozzá a forrás.
Az is aggasztja az arab tisztviselőket, hogy Izrael nem fogalmazott meg világos tervet a Hamász által 2006 óta uralt, 2,3 millió embernek otthont adó terület jövőjéről.
„Izraelnek nincs végcélja Gázában. A stratégiájuk az, hogy bombák ezreit dobják le, mindent lerombolnak, és bemennek, de aztán mi lesz? Nincs kivonulási stratégiájuk az ezt követő időszakra” – mondta egy regionális biztonsági forrás.
Ehhez kapcsolódóan: Izrael: Addig nincs vége Gáza ostromának, amíg ki nem szabadulnak a túszok
Az izraeli invázió még nem kezdődött el, de a gázai hatóságok szerint a bombázásoknak már 3500 palesztin áldozata van, körülbelül egyharmada gyerek – ez több halálos áldozatot jelent, mint bármely korábbi konfliktusban a Hamász és Izrael között.
Biden szerdai izraeli látogatásán azt mondta az izraelieknek, hogy a Hamásznak meg kell kapnia, ami jár, de figyelmeztetett, hogy Washington is követett el hibákat a 2001. szeptember 11-i támadások után.
„A palesztinok túlnyomó többsége nem a Hamász, a Hamász nem képviseli a palesztin népet” – fogalmazott.
Aaron David Miller, az amerikai Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (Carnegie Endowment for International Peace) Közel-Kelet-szakértője szerint Biden látogatása lehetőséget adhatott volna arra, hogy arra szorítsa Netanjáhút, hogy gondoljon át olyan kérdéseket, mint az arányos erő alkalmazása és a Gázával kapcsolatos hosszabb távú tervek, mielőtt elindítja az inváziót.
Alagutak városa
Izraeli tisztviselők – köztük Netanjáhú – kijelentették: elpusztítják a Hamászt, megtorlásul az október 7-i gyilkosságokért, amelyek Izrael 75 éves történelmének legtöbb halálos áldozatot követelő terrortámadásai voltak. Azt, hogy hogyan, kevéssé meghatározott.
„Ez egy föld alatti alagútváros, amely mellett a Vietkong-alagutak gyerekjátéknak tűnnek – mondta egy regionális forrás, utalva a kommunista gerillahaderőre, amely szembeszállt az amerikai csapatokkal Vietnámban. – Tankokkal és tűzerővel nem fognak véget vetni a Hamásznak” – tette hozzá.
Két regionális katonai szakértő azt mondta a Reutersnek, hogy a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok már készül az invázióra, páncéltörő aknákat és rejtett robbanószerkezeteket helyezett el az izraeli csapatok ellen.
Izrael közelgő offenzívája sokkal nagyobb lesz, mint a korábbi gázai hadműveletek, amelyeket sokszor fűnyírásnak neveztek, vagyis csökkentették a Hamász katonai képességeit, de nem szüntették meg.
Korábbi cikkünk a témában: Az USA „mindig veletek lesz” – Blinken Izraelben
Izrael eddig három hadműveletet indított a Hamász ellen: 2008–2009-ben, 2012-ben és 2014-ben. Ezek közül két alkalommal volt korlátozott szárazföldi invázió, de a mostanival ellentétben az izraeli vezetők soha nem ígérték azt, hogy teljesen elpusztítják a Hamászt.
Ebben a három összecsapásban valamivel kevesebb mint négyezer palesztin és kevesebb mint száz izraeli halt meg.
Washingtonban azonban kevésbé optimisták azzal kapcsolatban, hogy Izrael képes lesz-e teljesen megsemmisíteni a Hamászt. Amerikai tisztviselők kevés esélyt látnak arra, hogy Izrael bármilyen gázai területet meg akar majd tartani, vagy újra megszállni – mondta az amerikai forrás.
Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv az lehet, hogy az izraeli erők megölnek vagy elfognak annyi Hamász-tagot, amennyit csak tudnak, felrobbantják az alagutakat és a rakétagyártó létesítményeket, majd miután megnőnek az izraeli veszteségek, kitalálják a módját, hogy győzelmet hirdessenek, és kivonulnak.
A háború fellegei
Az egész térségben attól tartanak, hogy a háború kiterjed a Gázai övezeten túlra, a libanoni Hezbollah és legfőbb támogatója, Irán új frontokat nyit a Hamász támogatására.
Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter egy esetleges megelőző csapásra figyelmeztette Izraelt, ha végrehajtja a gázai inváziót. Múlt hétvégén azt mondta, Irán nem fogja a pálya széléről nézni, ha az Egyesült Államok nem tudja megfékezni Izraelt.
Az arab vezetők azt mondták Blinkennek, aki az elmúlt héten bejárta a régiót, hogy bár elítélik a Hamász Izrael elleni támadását, ellenzik a palesztinok kollektív büntetését, amely – attól tartanak – regionális zavargásokat válthat ki. Közölték, hogy az egész térségben felerősödik a népharag, ha növekszik a halottak száma.
Ehhez kapcsolódóan: A Hamász támogatói és a békeaktivisták is tűzszünetet sürgetnek
Washington repülőgép-hordozókat küldött a Földközi-tenger keleti részére. Attól tart, hogy a Hezbollah északról csatlakozhat a harcokhoz. Annak azonban semmi jele, hogy az amerikai hadsereg az elrettentő pozíción túl közvetlenül is részt venne a konfliktusban.
A regionális források szerint Washington a Palesztin Hatóság újbóli megerősítését javasolja, amely 2007-ben elvesztette az ellenőrzést Gáza felett, bár óriási kétségek vannak afelől, hogy a Fatah vezette testület vagy bármely más szerv képes lesz-e irányítani a tengerparti enklávét, miután elűzik onnan a Hamászt.
Millernek, az Egyesült Államok korábbi közel-keleti tárgyalójának súlyos kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e a Hamász utáni Gáza irányításának megteremtése.
„Inkább tudnék képet festeni egy messzi-messzi galaxisról, mint a Földről, hogy hogyan tud az ENSZ a Palesztin Hatóság, a szaúdiak, az egyiptomiak, az Egyesült Államok vezetésével, az európaiak bevonásával összefogni, hogy Gáza szabadtéri börtöntől valami sokkal jobb hellyé váljon” – fogalmazott.
A szomszédos arab országok attól tartanak, hogy egy izraeli invázió újabb állandó tömeges kitelepítési hullámot indít el, ahogy az 1948-as izraeli függetlenségi háború és az 1967-es arab–izraeli háború idején történt. Akkor palesztinok milliói menekültként rekedtek azokban az országokban, amelyek befogadták őket.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kijelentette: elutasítja, hogy földjükről a Gázával szomszédos Sínai-félszigetre telepítsék a palesztinokat, hozzátéve, hogy ez az Izrael elleni támadások kiindulópontjává tenné a területet. Azt mondta, hogy egyiptomiak milliói fognak tiltakozni minden ilyen lépés ellen.
Az 1967-es háborúban Izrael által elfoglalt, majd annektált Kelet-Jeruzsálem és a megszállt területeken létrejött izraeli telepek bővítése áll a konfliktus középpontjában a palesztinokkal. Netanjáhú nyíltan felkarolta a vallási és radikális szélsőjobboldalt, és ígéretet tett arra, hogy még több területen jöhet létre zsidó település.
„Bármi is a legrosszabb forgatókönyv, rosszabb lesz” – mondta egy másik regionális forrás a konfliktus Gázán kívüli terjedésének lehetőségéről.
