Oroszországban a választásra jogosultak kicsivel több mint harmada szavazott személyesen vagy online a háromnapos elnökválasztás pénteki, első napján – közölte a Központi Választási Bizottság este, miután az ország legnyugatibb részén, Kalinyingrádban is bezártak a szavazóhelyiségek.
A választáson minden bizonnyal Vlagyimir Putyin elnök győz, így újabb hat évig vezetheti Oroszországot, miután komolyan vehető ellenfelek nem indulhattak vele szemben, az ellenvéleményeket és a független médiát pedig brutálisan elhallgattatták.
A Kreml közzétett egy videót arról, ahogy Putyin egy hivatali számítógépről leadja online szavazatát. A CIK, a Központi Választási Bizottság szerint a voksolás országszerte rendben folyt.
Több jelentés azonban rongálásokról számolt be, többek között szavazócédulák égetéséről, Molotov-koktélok dobálásáról, illetve arról, hogy a zeljonka néven ismert zöld festékkel rongáltak meg szavazólapokat. Néhány tucat letartóztatásról is érkezett hír.
A szavazás, amelyet sokan sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tartanak, egyben az első jelentős választás Oroszországban azóta, hogy Putyin 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját a szomszédos Ukrajna ellen.
A 71 éves Putyinnal szemben, aki csaknem 25 éve elnök vagy miniszterelnök, három kevéssé ismert politikus indul – Leonyid Szluckij, a Liberális Demokrata Párt vezetője, Vlagyiszlav Davankov, az Állami Duma alelnöke, az Új Emberek párt tagja, és Nyikolaj Haritonov képviselő a Kommunista Párt színeiben. Az ő politikai álláspontjuk csaknem teljes egészében megegyezik Putyinéval.
Borisz Nagyezsgyin hatvanéves háborúellenes politikus jelöltségét múlt hónapban utasította el az Orosz Központi Választási Bizottság (CIK) azzal az indokkal, hogy hibákat találtak a pályázatát támogató aláírások egy részénél. Fellebbezett, de az orosz legfelsőbb bíróság helybenhagyta a CIK döntését.
Ehhez kapcsolódóan: Elnökválasztás Oroszországban: mihez kezd Putyin újabb hat év hatalommal?
Szarkazmus és bírálatok
„Szeretnék gratulálni Vlagyimir Putyinnak a ma kezdődő választásokon elért elsöprő győzelméhez” – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke X-en, a korábbi Twitteren közzétett szarkasztikus bejegyzésében.
„Nincs ellenzék. Nincs szabadság. Nincs választék.”
A választók az ország 11 időzónájában csaknem százezer szavazóhelyiségben adhatják le voksukat, illetve azokon az ukrajnai területeken, amelyeket Moszkva illegálisan annektált. Ukrajna és a nyugati kormányok elítélték és törvénytelennek nevezték, hogy Oroszország az ukrán területeken is megtartja a szavazást. A bírálathoz március 15-én António Guterres ENSZ-főtitkár is csatlakozott.
Guterres „elítéli az Orosz Föderáció erőfeszítéseit arra, hogy Ukrajna megszállt területein is megtartsák az elnökválasztást” – mondta Stephane Dujarric szóvivő, hozzátéve, hogy e régiók „illegális annektálási kísérlete” a nemzetközi jog szerint érvénytelen.
Egyes jelentések szerint sürgették a közszféra dolgozóit, hogy már március 15-én reggel szavazzanak. Ennek az lehetett a célja, hogy a beosztottak „főnökeik vigyázó szeme előtt” adják le a voksukat – mondja Sztanyiszlav Andrejcsuk, a Golosz (Hang) szavazójogi mozgalom társelnöke.
Az eredmény aligha kétséges, miután Putyin ellenfelei börtönben vagy száműzetésben vannak, illetve meghaltak. A VCIOM News március elején végzett felmérése szerint a szavazni szándékozó állampolgárok 75 százaléka azt mondta, hogy Putyinra, a KGB egykori külföldi hírszerző tisztjére adja le voksát.
A független médiát és az emberi jogi csoportokat megbénító kíméletlen fellépés az ukrajnai invázió megindítása, 2022 februárja előtt kezdődött, de azóta felgyorsult. Csaknem pontosan egy hónappal az elnökválasztás előtt Putyin legkeményebb kritikusa, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus gyanús körülmények között halt meg egy elszigetelt sarkvidéki börtönben, miközben sokak által politikai indíttatásúnak tekintett büntetését töltötte.
Sok megfigyelő szerint Putyin még a leggyengébb kihívóit is távol tartotta, hogy minél nagyobb győzelmet arathasson, amit később hivatkozásként hozhat fel arra, hogy az oroszok támogatják az ukrajnai háborút és kezelését.
Ehhez kapcsolódóan: „Akárkire, csak Putyinra nem” – reménytelen szavazásra készülnek a Szerbiában élő oroszok
Korlátozott ellenőrzési lehetőségek
A legtöbben azt mondják, nem számítanak arra, hogy a választások szabadok és tisztességesek lesznek, nagyon korlátozott a független ellenőrzés lehetősége.
„Ki a csuda hiszi azt a világon, hogy itt valódi választások lesznek?” – kérdezte Michael McFaul, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű Current Time szerkesztőségének adott interjúban a szavazás előtt.
Halála előtt Navalnij azt remélte, hogy a szavazással demonstrálni lehet a közvélemény elégedetlenségét mind a háborúval, mind Putyin keménykezű uralmával szemben. Arra szólította fel a választókat, hogy mindannyian 12 órakor adják le voksukat. Az akció a Délben Putyin ellen nevet kapta. Navalnij özvegye azóta másokkal együtt a tiltakozás megtartására szólította fel az oroszokat.
Az így kialakuló hosszú sorok virális képei jeleznék az ellenzék méretét, és aláásnák azt az elsöprő eredményt, amellyel a Kreml várhatóan kiáll majd. A stratégiát Navalnij röviddel a halála előtt hagyta jóvá, és özvegye, Julija Navalnaja népszerűsítette.
„A választás napját arra kell felhasználnunk, hogy megmutassuk: létezünk és sokan vagyunk, valódi, élő, igazi emberek Putyin ellen. (…) A következő lépés rajtatok múlik. Putyin kivételével bármelyik jelöltre szavazhattok. Elronthatjátok a szavazólapot” – mondta Navalnaja.
