Lengyelország éles bírálatát és Ukrajna dicséretét leszámítva kevés új elemet tartalmazott Orbán Viktor idei tusnádfürdői beszéde. Feltűnően kevés aktuálpolitikai utalás mellett megismételte, hogy a Nyugat hanyatlik, a Kelet felemelkedőben, de a helyzet ötszáz éve nem látott lehetőségeket kínál Magyarországnak. A cél azért továbbra is egy megreformált EU tagjának maradni.
Orbán Viktor egy kilenc autóból álló konvoj utasaként érkezett meg Tusnádfürdőre néhány perccel a beszéd megtartása előtt. Németh Zsolt felvezetésként Illyés Gyulát idézte, aki szerint van különbség a nacionalista és a patrióta között, mert a nacionalista jogot sért, a patrióta jogot véd. Majd arról beszélt: a patrióták a konfrontáció helyett a kooperációban látják az utat, a nyitottságban, a demokráciában.
Tőkés László azt mondta: reméli, hogy „az RMDSZ hamarosan kilép a nevére méltatlan Európai Néppártból”, és csatlakozik a patrióták frakciójához. Ezután a közép-európai országok lakosságának elvándorlását kárhoztatta, aminek eredményeként az erdélyi magyarság létszáma mára alig haladja meg az egymillió főt, de a románok is négymillióval kevesebben vannak Romániában. Ezután érdekes módon kritizálta a magyar kormányt, amiért szerinte nem tesz eleget a káros tendenciák megakadályozásáért, és felemelte a szavát a romániai románok visszacsábításáért is.
Elmaradt a hűhó
Orbán Viktor azzal kezdte: örül, hogy az idei jövetelét nem övezte akkora hűhó, helyette meghívót kapott a román kormányfőtől, és azt mondhatja, haladnak a két ország kapcsolatainak erősítésében. Tárgyaltak egy Budapest–Bukarest gyorsvasútról és a román schengeni tagságról is. „Brüsszelből azért kaptunk demarsot, elítélték a magyar békemissziós törekvéseket”, pedig szerinte keresztény kötelessége, hogy folytassa a békemissziót, az EU alapszerződésében is benne van, hogy „az unió célja a béke”.
Ehhez kapcsolódóan: Tusnádfürdő 2023: Orbán Viktor már 2040-ig szeretné tervezni a kormány politikáját
Orbán szerint Brüsszel úgy akar békét teremteni, hogy folyamatosan háborúzik. Ez olyan, mint Lenin, aki szerint az állam megszűnik a kommunizmusban, de előtte folyamatosan erősödik. Azért szerencsére az „erjedés megkezdődött”, már tárgyalt egymással az amerikai és az orosz védelmi miniszter, Zelenszkij felhívta Trumpot, az ukrán külügyminiszter elment Pekingbe tárgyalni. „Trump ante portas, ha addig Európa nem vált békepolitikára, akkor győzelme után utólag már csak vereségét beismerve kell ezt megtennie.”
A háború „nem várt mellékkövetkezménye”, hogy felfedi a valóságot, amelyben élünk. Nagy kérdés, mi lesz a háború után, új világ jön-e, vagy a régi folytatódik. Ha új világ jön, kérdés, milyen lesz Magyarország számára. A háború új perspektívát ad, amelyben elveszítik erejüket az ideológiák, a téveszmék, még az összeesküvés-elméletek is, marad a pőre valóság – mondta.
Hiába a százezres veszteségek mindkét oldalon, sem az oroszok, sem az ukránok nem akarnak egyelőre békét, mert mindkettő azt hiszi, még elérheti a célját fegyverrel, ráadásul mindkét fél teljesen mást gondol. Az ukránok azt, hogy megtámadták őket, az oroszok pedig azt, hogy Ukrajna tele van NATO-fegyverekkel. Emiatt, ha a két félen múlik, nem lesz béke, ezt csak kívülről lehet hozni. Az Egyesült Államok eddig Kínát vélte legnagyobb ellenfelének, most mégis Oroszország ellen vív proxyháborút.
Orbán nem várt mondatai Ukrajnáról
Ukrajna ereje és ellenálló képessége minden várakozást felülmúl. Bár az állam lényegében nem működik, most mégis példátlanul erős ellenállást tapasztalhatunk. Ukrajna erejének forrása, hogy létezése új értelmét fedezte fel: eddig ütközőzónának tekintette magát, ami „hervasztó érzés”, de most felvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája: Ukrajna a Nyugat keleti határa akar lenni. „Amit mi, nem ukránok, agresszív követelőzésnek látunk, az az ukránok igénye arra, hogy hivatalosan is ismerjék el új szerepüket.”
Ehhez kapcsolódóan: Váratlanul lett nagyon pesszimista Orbán Viktor
Oroszország is más, mint eddig láttuk, kiemelkedő a gazdasági túlélőképessége. A szankciók vagy a nemzetközi pénzügyi rendszerből való kizárás nem kényszerítette térdre őket. Levonták a következtetéseket a 2014-es szankciókból, kifejlesztettek egy adaptációs képességet, például korszerűsítették a mezőgazdaságukat és a bankrendszerüket. Oroszország technikai, gazdasági és talán társadalmi rugalmasságot is mutat. Ehhez képest az európai politika összeomlott, Európa ma „az USA demokrata párti politikáját vezeti akár önsorsrontás árán is”. A szankciók versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot. Németország szó nélkül hagyja „a nyilvánvalóan amerikai irányítással végrehajtott” Északi Áramlat felrobbantását; ez nem más, mint behódolás.
„A szemforgató lengyelek”
Az európai hatalmi rendszer azért is omlott össze, mert a korábbi Párizs–Berlin tengely helyett létrejött az új erőközpont; a London–Varsó–Kijev–skandináv államok tengelye alkotja. Ennek jele, hogy Olaf Scholz folyamatosan ellentmond magának például az ukrán fegyverszállítások vagy a szankciók ügyében, mert pontosan tudja, hogy büntetni fogják, ha nem áll be a sorba. Az új tengely terve már régóta él Lengyelországban, a lengyelek régóta be akarják hívni az amerikaiakat Európa közepébe; Lengyelország ma GDP-je öt százalékát költi védelemre.
Ehhez kapcsolódóan: Így nyomult be állami milliárdokkal a kormány az erdélyi médiába.
A lengyelek már túl akarják fejlődni a németeket, ami csak elsőre tűnik fantazmagóriának, a tendenciák alapján akár reális is lehet. Lengyelország ezért adta fel a V4-eket, mert az az erős Németország gondolatára épült. „A lengyelek a legszemforgatóbb és legálságosabb politikát csinálják Európában (…) morálisan kioktatnak minket, miközben lelkesen üzletelnek közvetítőkön keresztül Oroszországgal.” A német–francia tengely eltűnése akkora változás, amit leginkább az illusztrál, hogy amikor Amerika vezetésével nemzetközi koalíció támadta meg Irakot, a francia, német, orosz vezetők együtt tartottak sajtótájékoztatót a háború ellen.
A Nyugat eddig referenciaként tekintett magára, diktálni akarta a világ értékeit, mint például a liberális demokrácia. Ez a szerep azonban megszűnt, amit az is jelez, hogy az elmúlt két évben a világ nagy része nem volt hajlandó szembefordulni Oroszországgal. Hogy India is ezt teszi, az például mellbevágó, de Törökország sem fogadja el a Nyugat elvárását NATO-tagként, a muszlim világ pedig teljesen váratlanul lát partnert Oroszországban. A háború legnagyobb problémája ezért a Nyugat szétesése. A Nyugat nincs vezetve, nem racionális a viselkedése, nem tudja kezelni Ázsia felemelkedését.
„Megérteni a Nyugatot”
Emiatt a háború fényénél újra meg kell próbálni megérteni a Nyugatot, bármennyire is irracionálisnak tűnik a viselkedése. A különbség lényege, hogy Kelet-Európában még nemzetállamokban gondolkozunk, a Nyugat szerint ez már nem létező fogalom – ez az oka a meg nem értésnek. A Nyugat szerint ha nincs nemzetállam, a migráció sem baj, ez csak megszabadulás a nemzet alapját jelentő etnikai homogenitástól vagy a közerkölcstől. „Nyugaton nincs közerkölcs, ezt láthatták a párizsi olimpia megnyitóján is” – mondta.
Az Európai Unió ezeket ráadásul deklarálja, meg akarja haladni a nemzetállamokat. „A cél, hogy a szuverenitás a nemzetállamoktól menjen át Brüsszelbe.” Ez egy „új mentális tér”, ezért nem értjük egymást. Ugyanez zajlik az Egyesült Államokban, Donald Trump éppen egy posztnemzetállami állapotból akarja visszahozni Amerikát. Ezért akarják börtönbe zárni vagy megölni. „Ne legyen kétségünk, az, ami történt (a merénylet – a szerk.), nem biztos, hogy utoljára történt” – mondta, majd elárulta, hogy előző este telefonon beszélt Trumppal, aki üdvözölte a tábor lakóit.
A posztnemzeti gondolkodás a hatvanas évekből ered, ekkor kezdték úgy gondolni, hogy az egyén szabadabbá válik, ha megszabadul minden kollektívától. De közben kiderült, hogy az egyén egyedül csak kisebb és gyengébb lesz. Nyugaton megszabadultak Istentől, a hazától és a családtól is, és most ürességet éreznek. Nem vágynak már nagy közös eszmékre. A nagy közös eszmék az Isten, a haza és a család, ezeket szolgálni a nagyság letéteményese. Ha ehelyett csak magadra gondolsz, az nem nagyság, csak nagyképűség lesz, ezért érezzük a nyugatiaktól a nagyképűséget, ami agresszivitást szül. „Ezért megjelent az agresszív törpe mint új embertípus.”
A posztnemzeti állapotnak drámai következménye, hogy a nyugati társadalmakban egyre erősebb az ellenállás a migrációval, a genderjelenséggel szemben, egyre nagyobb a törés az elitek és a népek között. Ezért sodródik egyre több nyugati társadalom jobbra. Az elit nem akarja képviselni ezeket az embereket, ami a demokrácia válságát jelenti. Az Európai Néppárt is begyűjtötte a változást akaró szavazatokat, majd elvitte őket baloldalra, emiatt van Brüsszel továbbra is a balliberális oligarchia kezében. Brüsszelben megjelent a „három T” – az Európai Patrióták a tiltott kategóriába tartoznak, ezért zárták politikai karanténba őket, miközben Magyarországon a Fidesz ellenfeleit támogatják.
Egy másik tendencia, hogy a modernizálódás nem csak nyugati értékek mentén mehet végbe. A nyugati értékterjesztés kulcsa az LMBTQ, aki ezt nem fogadja el, azt a Nyugat nem tekinti fejlettnek. Ehhez képest Putyin vonzereje az anti-LMBTQ lett, a régi nyugati soft power orosz soft powerré vált.
Ebből az következik, hogy…
Mindebből az következik, hogy olyan változás jön, amire ötszáz éve nem volt példa – mondta Orbán. Ez a változás nem a nyugati logikából következik. Világrendszerváltás kezdődött, mégpedig Ázsiából. A következő időkben Ázsia lesz a világ meghatározó hatalma. Ázsiában van a demográfiai, a tőke- és a technológiai előny. Trump azon dolgozik, hogy megtalálja az amerikai választ erre a helyzetre, de tévedés, hogy ezt a világban elfoglalt pozícióik megőrzésével kell megvalósítani.
Ehelyett a világ tőkéjét vonzzák be, ettől már szenved Európa. Trump ezért fizetteti meg a biztonság árát Tajvannal, a NATO-val, hatalmas fejlesztéseket hajtanak végre. Az America first azt is jelenti, hogy vége lesz a demokráciaexportnak. Ebben Európa kétféle utat választhat: az első a skanzen – egy kontinens, amelynek csodájára jár a világ, de valójában már nincs benne élet. A másik Macron stratégiaiautonómia-terve: visszahozni a tőkét Amerikából, nagy fejlesztéseket végrehajtani európai katonai szövetséggel, energia-önellátással, a háború után pedig kiegyezni Oroszországgal. Ebből az következik, hogy az EU-nak fel kell adnia politikai projektjét, és erősíteni a gazdaságát. A másik következmény, hogy Ukrajna nem lesz sem NATO-, sem EU-tag, mert nincs rá pénz. Orbán szerint „a lengyel kísérlet is el fog bukni, és Lengyelország vissza fog térni a V4-ekhez”.
Esély vagy veszély?
Magyarország számára ez a helyzet lehet veszély és esély is. Ha veszély, akkor a status quóhoz kell ragaszkodni, ha esélynek tekintjük, akkor saját nemzeti politikát kell kialakítani. Kérdés, megvannak-e a saját út peremfeltételei. Az amerikai fejlemények nekünk kedvezően alakulnak, kaphatunk előnyös ajánlatot Washingtonból. Kínából már megkaptuk a lehető legjobb ajánlatot: Kína számára a magyar uniós tagság érték, ezért felajánlották, hogy vegyünk részt egymás modernizációjában. Hajlandók nagy arányban befektetni és fejlesztési forrást adni, illetve piacot nyújtani Kínában.
Az uniós tagságunkat megőrizve is megvédhetjük nemzetállami formánkat. Európa elveszítette a háborút, nem tudja finanszírozni sem Ukrajna harcát, sem az újjáépítését. Ukrajna már a felvett hiteleit sem tudja fizetni. Ebből az következik, hogy az EU tudomásul veszi, hogy a kelet-európai államok az unióban maradnak, de nemzetállamok maradnak, és saját külpolitikát folytatnak majd. Ezért a most nyíló tér számunkra tágasabb, mint az elmúlt ötszáz évben bármikor.
„Magyar nagy, és nem nagymagyar”
Ehhez kell egy magyar nagy stratégia (Orbán hangsúlyozta, hogy ez nem „nagymagyar stratégia”). Ezen már dolgoznak, ennek felelőse Orbán Balázs. Magyar szakemberek vesznek részt például Donald Trump programalkotásában. Brüsszelben is „tanyát vertünk”, nem kijövünk onnan, hanem befelé vonulunk.
A stratégia lényege, hogy nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, emellett védjük a szuverenitásunkat. A gazdasági szuverenitásunk alapja a nemzeti bajnok vállalatok a bankszektorban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a médiában, a hadiiparban, a tudásiparban. Fontos szerepe van a nemzetközi térben dolgozó középvállalatoknak is. „Ha békeköltségvetést tudunk csinálni 2025-re, akkor nagy pénzügyi alapot hozunk létre kisvállalkozásoknak.”
Az adósságot harminc százalék alá kell szorítani, termelőközponttá kell válnunk. 2035-re demográfiai értelemben önfenntartóvá kell válni, hogy el lehessen kerülni a migrációt, ezért meg kell duplázni a gyerekek után járó adókedvezményt. Orbán szerint a következő években annyi bevándorló érkezik majd Nyugatról, hogy válogathatunk közöttük. Fenn kell tartani a cigányság foglalkoztatottságát. El kell kerülni „a zéró vallási állapotot”, azt, amikor a kereszténység már morális irányítást sem ad, mint most Nyugaton, például az azonos neműek házasságának elismerésével.
A magyar nagy stratégiának minden magyarra vonatkoznia kell, ezért „belátható időn belül” minden magyarországi családtámogatási rendszert ki kell terjeszteni az országhatárokon kívülre is. Ezzel együtt a magyarok személyes szabadságát is, mert a magyarnak a rend nem önérték, hanem a szabadsághoz szükséges állapot, amiben háborítatlanul élhet. Mivel a stratégia végrehajtása 20-25 évbe is beletelhet, ezért be kell látni, hogy a fiatalok fogják befejezni, ezért a toborzást el kell kezdeni. „A liberális, slim fit szerkós, latte avokádós, mindenmentes” liberálisokkal szemben fel kell emelni a zászlót, hogy „nemzeti érzelmű, bátor, fiatal keresztények is gyülekezzenek alá”.
Itt találja gyorselemzésünket a beszéd után:
