Gyakran helyi rendezvények védnökeként, közpénzből mutathatják meg magukat a választóknak Debrecenben a Fidesz helyi önkormányzati képviselői. Az egyik érintett szerint erre a helyiekkel való kapcsolattartás miatt van szükség.
Ahogy országosan, úgy Debrecenben sem új jelenség, hogy a politikusok igyekeznek számos, a városukhoz vagy a választókerületükhöz kötődő eseményen megjelenni, beszédet mondani; így kívánják demonstrálni, hogy ők is szerepet vállalnak a helyi kulturális élet fejlesztésében.
Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban védnökként tüntetik fel a Fidesz önkormányzati képviselőit olyan események plakátjain Debrecenben, amelyeket részben vagy teljes egészében a DEMKI Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. nevű önkormányzati cég szervez.
A legtöbb megjelenítést Szilágyi Edina csapókerti képviselő esetében találtuk, aki idén csak decemberben Mikulás-váró bulin, egy foltvarró kör kiállításmegnyitóján, egy állatvédelmi adománygyűjtésen (a plakáton nem tüntettek fel szervezőt) és egy adventi gyertyagyújtáson is védnökösködött.
Őszköszöntő és káposztafőző verseny
Dankuné Nagy Gyöngyi homokkerti önkormányzati képviselő november 29-én egy Adventi varázslat című, a helyi művelődési ház által szervezett eseményen töltötte be ezt a szerepet. A rendezvényen egy helyi általános iskola diákjai adtak elő, és fellépett a korábban a Csillag Születik tehetségkutatóban szereplő Szirota Jennifer.
Katona Erzsébet, Debrecen nyugati, külvárosi részeinek önkormányzati képviselője szeptember 7-én őszköszöntő családi délutánhoz adta a nevét; rizses-kolbászos lecsóra invitálták a vendégeket, október 19-én pedig egy Orsolya-napi káposztafőző versenynél tüntették fel. Mindkét programot Ondód városrészben tartották.
Közösségi célok és tenni akarás
A Debreciner.hu megkérdezte a három fideszes önkormányzati képviselőt, hogy mi volt a szerepük védnökként a rendezvényeken, és hogy szerintük mi volt az oka annak, hogy a szervezők éppen őket kérték fel. A három politikus közül Katona Erzsébet válaszolt a kérdéseinkre (nyilatkozatának csak változtatások nélkül közléséhez járult hozzá).
„Nyitott vagyok minden olyan esemény iránt, mely városrészünket (Kismacs, Nagymacs, Ondód, Tócóliget, Kertváros, Úrrétje, Akadémiakert) érinti, és közösségünk céljait szolgálja! Amennyiben felkérést kapok, és az időm engedi, hogy személyemmel támogathatom az adott esemény és közösség számára fontos ügyet – örömmel teszek ennek eleget!
Fontos számomra, hogy ne csak a fogadóórákon legyek jelen, hanem egyéb eseményeken is, hiszen itt is lehetőségük van az itt élőknek arra, hogy feltegyék kérdéseiket, megkeressenek problémáikkal vagy azokkal az ügyekkel, melyek épp foglalkoztatják őket.”
Arra a kérdésre, hogy miért éppen őt kérték fel a feladatra, a képviselő szerint „a szervezők tudnak válaszolni, de reményeim szerint azért, mert bíznak bennem, és látják a szándékot és a tenni akarást közösségünk és városrészeink ügyeinek megvalósításában, fejlesztésében”.
Kapcsolattartás a választókkal
Katona Erzsébet szerint tehát a védnökség a választókkal való kapcsolattartást szolgálja. A DEMKI-től, a Szeretlek Debrecen Egyesülettől és az Ondód Jövőjéért Egyesülettől megkérdeztük, hogy milyen módon kíván közreműködést a képviselőktől a védnöki megbízatás. Kérdéseinkre a fenti események szervezői közül a DEMKI válaszolt.
Halász D. János ügyvezető nevében Gergely Zsolt PR- és marketingmunkatárs kifejtette, hogy az önkormányzati képviselők védnöki szerepe valójában inkább szimbolikus, a helyi közösség és az önkormányzat közötti együttműködést, valamint a rendezvények közösségépítő jelentőségét hangsúlyozza. A védnököktől ugyanakkor személyes jelenlétet kérnek az eseményen, ezáltal a képviselők közvetlen kapcsolatot építhetnek ki a városrész lakóival. „Ez fontos alkalom számukra, hogy megismerjék a helyi közösség igényeit, problémáit és véleményét, amelyeket később képviseleti munkájuk során figyelembe vehetnek.”
Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen az önkormányzati képviselőket kérik fel a védnökségre, Gergely Zsolt azt felelte: a DEMKI intézményegységei Debrecen különböző városrészeiben működnek, így természetes, hogy az adott intézményegység által szervezett rendezvények védnöki feladataira az érintett városrész önkormányzati képviselőit kérik fel. „Ez a gesztus egyrészt tiszteletadás a helyi közösség iránt, másrészt erősíti a kapcsolódást az adott városrész lakói és az önkormányzat között” – fogalmazott.
Eszmei támogatás, reklámérték
Az általunk megkérdezett, az önkormányzattól független, komoly tapasztalattal rendelkező rendezvényszervezők szerint a védnök szerepe elsősorban az, hogy nevét adva az eseményhez emelje annak presztízsét. Szabó Béla, a Gagmanagement Produkciós és Reklámiroda ügyvezetője a Debrecinernek kifejtette: ők általában akkor kérnek fel valakit védnöknek, ha az illető valamilyen módon köthető a rendezvényhez.
Az első nagytemplomi adventi koncertek szervezésekor például Bölcskei Gusztávot kérték föl, aki akkoriban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt, tehát súlya volt a védnöki közreműködésének. Akkoriban a programot az ország más településein is megtartották. Szabó úgy fogalmazott, Magyarországon könnyebb útjuk volt rá hivatkozva. „Ezek tiszteletbeli és kölcsönös megbecsülésen alapuló felkérések, amelyek felminősítést adnak a rendezvénynek, de a rendezvény is ad valamit a védnöknek, hiszen aki elvállalja, nem mindenre mond igent.”
Szerinte kulturális rendezvény esetén a felkérés nem a politikáról szól, bár ő is tapasztalta, hogy a politikusok szeretik magukat ilyen szinten pozicionálni. Mint mondta, az ország számos polgármestere szokta felkérni önkormányzati rendezvények szervezésére a cégüket. Amennyiben ők a finanszírozók, normálisnak tekintik, ha védnökséget vállal vagy megszólalási lehetőséget kér egy polgármester – egészen addig, amíg ez nem választási beszédet jelent.
Leszögezte, hogy a védnöknek nincs szerepe a szervezésben. „Ez az ő pozíciójából adódó olyan eszmei támogatás, ami minősít minket is, hogy nem az utcáról estünk be valamilyen gagyi történettel.” Emlékeztetett rá: amikor tíz évvel ezelőtt Debrecenben, Pécsett és Veszprémben rendezvényeket tartottak az Illés együttes fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából, mindhárom város polgármesterét felkérték védnöknek. Mint mondta, az ilyen lépésnek reklámértéke van, a helyi média ugyanis aktívabban számol be egy olyan eseményről, amihez a város vezetője adja a nevét, ugyanakkor megjegyezte, hogy csak ritkán élnek ezzel az eszközzel.
Leértékelődött a védnökség intézménye
Deményi György közművelődési szakember, a debreceni önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának nem képviselő tagja szerint a szervezők azért kérnek fel védnököket, hogy ezzel is jelezzék a közönségnek az esemény jelentőségét. „A fővédnök vagy védnök feladata lenne, hogy nevével, ismertségével támogassa a rendezvényt, egyetértését kifejezve a szervezők által kitűzött céllal, célokkal, személyesen jelenjen meg a programon, nyissa meg a rendezvényt, díjat, díjakat adjon át” – sorolta.
Úgy érzi, mára leértékelődött a titulus, sok esetben propaganda- és kampánycélokra használják, használták. „Gondoljanak bele a kedves olvasók, hogy mennyire más, ha például egy tömegsportrendezvénynek egy olimpiai vagy esetleg világbajnok a védnöke, akivel találkozni, beszélgetni lehet, autogramot kérni, kezet fogni, közös szelfit készíteni, amit mutogatni lehet örök emlékként, a gyermekeknek példaképként mutathatjuk meg, vagy mennyire más, ha a védnök egy kerület önkormányzati képviselője” – szemléltette.
Szerinte a szervezők számára az a jó, ha minél nagyobb húzónevet találnak, mert úgy esetleg szponzorokat, támogatókat is könnyebben tudnak gyűjteni, valamint nagyobb közönségre számíthatnak. Amennyiben egy önkormányzati képviselőt kérnek fel védnöki feladatra, tőle jellemzően azt várják, hogy segítse, támogassa a rendezvényt, a kapcsolataival segítse a szervezőket eligazítani az engedélyek beszerzésében, segítse ki őket a bürokrácia útvesztőiből.
Hasonlóan vélekedik a védnöki szerepkör értékvesztéséről Kocsis Csaba Berettyóújfaluban élő író, fotográfus, népművelő, aki arról írt a Debrecinernek: korábban sokkal nagyobb jelentősége volt annak, ki látja el a feladatot. Ő húsz éve vezeti a Berekfürdői Körmendi Lajos Írótábort, amelynek, amíg élt, Jókai Anna Kossuth-díjas író és költő volt a védnöke. „Komolyan is vette, amíg tehette, a tábor lakója is volt, számíthattam a tanácsaira, és figyelemmel kísérte a település sorsát is. Én ezt tartom igazi védnökségnek!” – fogalmazott.
Közpénz, védnökség, politika
A szakemberektől kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy a védnökséget a cikk elején bemutatott debreceni önkormányzati rendezvények esetében a politikai szempontoknak rendelték alá, hiszen sem Katona Erzsébet, sem a DEMKI nem nevezett meg egyetlen konkrétumot sem, amivel az önkormányzati képviselők hozzájárulnak az általuk védnökölt események sikeréhez, inkább a választókkal való kapcsolattartást hangsúlyozták. Természetesen ez utóbbi is feladata egy képviselőnek, de kérdés, hogy szükség van-e ehhez a politikusok védnöki szerepben való feltüntetésére, hacsak nem azért, mert a DEMKI tőlük reméli a nagyobb közönség bevonzását.
Képviselő a tavaszköszöntőn
Debrecenben nem a védnökség az egyetlen útja a helyi fideszes politikusok közpénzből szerepeltetésének. A DEMKI egyéb eseményein túl Debrecen országgyűlési és önkormányzati képviselői rendre feltűnnek olyan, nem önkormányzati tulajdonban lévő, de rendszeresen városi és állami támogatásban részesülő szervezetek eseményein, amelyeken többnyire beszédet is mondanak, így akár választási kampány idején is lehetőségük van maguk és pártjuk mellett korteskedni, mint ahogy tette 2022-ben Tasó László egy tavaszköszöntő egészség- és sportnapon. Az országgyűlési képviselő explicit módon arra kérte a megjelenteket, hogy szavazzanak rájuk a néhány nappal későbbi országgyűlési választáson, ahol végül Debrecenben is fölényesen győzött a Fidesz.
