Horvátország vállalta a kockázatot, lemondott az önálló árfolyam- és monetáris politikáról az euró bevezetéséért és az ebből eredő előnyökért cserébe, pedig sok szakértő úgy véli, nem álltak azon a fejlettségi szinten. Magyarország ezzel szemben már céldátumot sem közöl, de a kritériumok teljesítésétől is nagyon messze áll.
Horvátországban lejárt a kéthetes átmeneti időszak, január 15-e, vasárnap óta csak euróban lehet fizetni. Az átváltási árfolyam alapján egy euró 7,5345 kunát ér. A kivezetett horvát kunát Magyarországon már nem lehet euróra átváltani – erősítette meg a Szabad Európának a Horvát Idegenforgalmi Közösség.
Azok a magyarok, akiknek maradt kunájuk, a következő horvátországi utazásukon tudják beváltani euróra a hivatalos átváltási árfolyamon a postákon, a kereskedelmi bankokban és a FINA (Pénzügyi Ügynökség) fiókirodáiban. Év végéig ingyenesen megtehetik ezt. Egy tranzakcióban maximum száz bankjegy és száz érme váltható be. Jövőre már csak a Horvát Nemzeti Bankban lesz erre lehetőség.
Az inflációs hatás a horvátországi árakban is megjelenik, a magyarok szempontjából a forint/euró árfolyam is emelheti a kiadásokat, de jelentős drágulás nem tapasztalható a szállások és az éttermek áraiban – tudtuk meg a Horvát Idegenforgalmi Közösségtől.
Várakozásaik szerint a schengeni csatlakozás és az euró bevezetése kedvezően hat majd a turizmusra, így szép reményekkel várják az idei szezont, habár, mint fogalmaznak, a globális kihívások turizmusra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan.
Ehhez kapcsolódóan: Így vált rémálommá sok magyarnak a horvátországi nyaralás
Simán ment a horvát csatlakozás, de vajon megéri-e?
Nem ment különösebben nehezen Horvátország csatlakozása, zökkenőmenetes volt a folyamat, menet közben egyszer sem kellett csúsztatni a céldátumot, mert valamelyik feltétel nem teljesült, miközben volt olyan balti ország, ahol az inflációs adat miatt késedelmet szenvedett az euró bevezetése – erről már Madár István, a Portfolio vezető elemzője beszélt a Szabad Európának.
Mint mondta, a horvát csatlakozás szembemegy azzal a vélekedéssel, hogy kell egy bizonyos fejlettségi szint ahhoz, hogy belépjenek az eurózónába. Nincs ilyen elvárás vagy számszerűsíthető feltétel, de nagyon sokan azt gondolják, hogy törvényszerűen bajba kerül egy ország önálló árfolyam- és monetáris politika nélkül, ha nem elég fejlett. A horvátok ezt az aggodalmat nem osztották, GDP-alapon az egyik legkevésbé fejlett tagország, ezzel együtt is úgy gondolták, hogy érdemes belépniük az eurózónába.
A költség-haszon elv alapján is nagyon bonyolult és összetett kérdés, hogy megéri-e egy adott országnak belépni az euróövezetbe. Például ha lemond önálló jegybanki politikájáról, mit kap cserébe? – tette fel a kérdést a szakértő. Nagy vitákat vált ki annak megítélése, hogy ez megéri-e egy közép-kelet-európai országnak. Csehország, Lengyelország és Magyarország szerint szükség van az önálló jegybanki politikára, a csatlakozó országok pedig úgy vélik, az árfolyamok összehasonlíthatósága, a tranzakciós költségek eltűnése, a külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának növekedése vagy az alacsonyabb kamatok megjelenése olyan növekedési előnyt jelentenek, amelyeket érdemes kihasználni, és megéri azt az áldozatot, hogy ezért cserébe lemondanak az önálló jegybanki politikáról. Ezzel elvesztik az önálló kamatmeghatározás lehetőségét, nem tudják a pénzük árfolyamát le- vagy felértékelni, ami a munkaerő és a hazai termékek költségeit befolyásolhatja – tette hozzá Madár István.
Ehhez kapcsolódóan: Schengeni övezet: 420 millióan előnyben
Mi történik az átváltáskor?
A lakosság szempontjából ez egy egyszeri tranzakció, egy leváltás egy meghatározott konverziós árfolyamon. Minden bankban tárolt betétet és hitelt egyik pillanatról a másikra átváltanak euróra, és onnantól az embereknek meg kell szokniuk, hogy nominálisan más nagyságrendű pénzzel élnek együtt – magyarázta a vezető elemző. Előfordulhat, hogy a kereskedők – akiknek a tavaly év végi árakat kell alkalmazniuk – megpróbálnak árat emelni, ezt a horvát hatóságok ellenőrzik. Madár István szerint azonban ezt könnyen kijátszhatták, már az év utolsó hónapjaiban megemelhették az árakat, hogy az átváltáskor már eleve magasabb legyen, de ezt a magas inflációs környezet részben indokolhatta is. Szerinte nehéz eldönteni, hogy mi gerjesztette jobban az inflációt: az átálláshoz kötődő kereskedői ügyeskedés vagy a természetes áremelkedés.
Az átváltási árfolyamot mindig az Európai Központi Bankkal egyeztetve alakítják ki, nincs abszolút jó árfolyam, ami mindenkinek kedvező – mondta a Portfolio vezető elemzője. Gyengébb árfolyam esetében drágábbak lesznek a termékek és a szolgáltatások, cserébe viszont versenyképesebb lesz az export, fordítva pedig felértékelődik a belföldi vagyon, de emiatt versenyképességi problémáik adódhatnak. Az a cél, hogy olyan árfolyamot találjanak, amely a legjobban összhangban van az ország versenyképességével és gazdasági erejével, különben megjelenik valamilyen kedvezőtlen hatás – magyarázta a szakértő.
Ehhez kapcsolódóan: Az újév eurót és nyitott határátkelőket hozott Horvátországnak
Magyar euró
Magyarország és az euró viszonya hosszú és kacskaringós. A 2004-es uniós csatlakozáskor nagyon sok szakértő és a jegybank is úgy vélte, hogy a cél a mielőbbi belépés az euróövezetbe. Ezt a kormány is elfogadta, ekkor 2009-re tolták ki a korábbi 2007-es céldátumot. Ezt követően minden évben öt évre voltunk a bevezetéstől, mert folyamatosan tolták ki a céldátumot. A gazdaságpolitika ebben az időszakban rosszul teljesített, a költségvetési hiányt nem tudták tartani, komolytalanná vált az euró bevezetése. A 2008-as pénzügyi válság idején látszott igazán, hogy a magyar gazdaság néhány éven belül nem tudja teljesíteni a bevezetés feltételeit. Azután 2010-ben a Fidesz, kormányra kerülése után már ki is mondta, hogy rövid távon nem lesz csatlakozás, ami retorikában új álláspontot jelentett – emlékeztetett Madár István.
„Ha azt gondoljuk, hogy az euró bevezetése olyan szintű fegyelmező erőt jelent a magyar gazdaságpolitikának, hogy onnantól mindent nagyon jól csinálnak, akkor érdemes belépni az euróövezetbe, de ha úgy véljük – és erre a múltbeli tapasztalatok alapján van megalapozott gyanú –, hogy a magyar gazdaságpolitika időről időre eltéved, és rossz irányba megy, például a költségvetési fegyelem tekintetében, akkor nagy veszély bevezetni az eurót, mert ilyen esetekben olyan stabilizációs lépések jönnek, amelyekhez jól jön az önálló monetáris politika” – fogalmazott a szakember.
Emlékeztetett rá, hogy a kormány jelenlegi álláspontja szerint akkor tud sikeres lenni az ország, ha gazdaságpolitikája minél önállóbb, nem akarják feladni a monetáris politikát, ezért nincs szándék a belépésre. Amennyiben lenne, ahhoz kellene egy program, és fel kellene vázolni egy felkészülési időszakot. Amíg ez az alapállás nem változik, addig nem látszik a belépés az euróövezetbe.
Hogy jó lenne-e belépni, arra többféle tapasztalat is van szerinte: lehetne jó is, sok előnye lenne, de az elmúlt másfél évtizedben történt sok negatív folyamat, amelyet részben a rossz gazdaságpolitika okozott, arra mutat, hogy nehezebb lett volna kezelni a következményeket önálló monetáris politika nélkül. Például az elmúlt időszak magyar gazdaságpolitikájának központi eleme a forint folyamatos leértékelése, ami a gazdaságélénkítés eszköze volt. Euróövezeti tagként a kormány nem tudott volna ilyen leértékelő politikát folytatni, kérdéses, lett volna-e más alapja a gazdasági növekedésnek – mondta Madár István.
Ehhez kapcsolódóan: Horvátország januártól tagja lesz a schengeni övezetnek, Románia és Bulgária viszont nem
Fájóan nagy a távolság
A vezető elemző szerint jelenleg a konvergenciakritériumok közül az inflációban áll legrosszabbul Magyarország. A három legalacsonyabb inflációjú tagállam szintjét lehet másfél százalékponttal meghaladni. Európában nagyjából kilenc százalék körül van most az infláció, itthon 25. A kilenc százalék is le fog menni két százalék körüli szintre, és akkor 2,5 százaléknak kellene lennie a feltétel teljesítéséhez. Itthon azonban nem csak a globális folyamatok miatt magas az infláció, hazai bajok is vannak, ezért elég komoly kihívás az országnak, hogy két-három év múlva teljesíteni tudja az inflációs kritériumot – mondta a szakértő, aki szerint itt a távolság fájóan nagy.
A második feltétel az alacsony költségvetési hiány, maximum három százalék lehet. A hiánycél most 3,9 százalék, ezt Madár István szerint akár már jövőre levihetik három százalék alá.
Az államadósság mértékénél nem feltétlenül hatvan százalék a limit, a lényeg, hogy csökkenő pályán legyen, ami sokáig így is volt, de a koronavírus-járvány idején tapasztalt túlzott és rossz szerkezetű költekezés miatt majdnem visszament oda, ahonnan indult. Tavaly azután újra csökkent, és ilyen magas infláció mellett idén is több százalékponttal mérséklődött. Két-három év alatt tartósan csökkenő pályára lehetne állítani – véli a vezető elemző.
A kamatláb – ami szintén kritérium – az inflációtól függ, ezért ha csökken az infláció, akkor ez a feltétel magától teljesül.
További feltétel még a kétéves ERM II-tagság. Itt az Európai Központi Bankkal közösen meg kell határozni egy forintárfolyamot, amitől maximum 15 százalékkal lehet eltérni, ebben a sávban kell mozognia a forintnak az árfolyam-stabilitás bizonyítása érdekében. Ez az elmúlt években nem sikerült volna, ezen elbukhatta volna Magyarország a csatlakozást, ha belép az ERM II-be.
Madár István szerint nagyon messze vagyunk a kritériumok teljesítésétől, de ha egy gazdaságpolitika elszánt, és célja a csatlakozás, akkor nem nagy megerőltetéssel tud olyan lépéseket tenni, hogy teljesüljenek a maastrichti kritériumok. Úgy vélte, Magyarország belépése az eurózónába öt éven belül nem életszerű, és belátható időn belül sem esélyes.
