Hszi Csin-ping kínai elnök türelemre szólított fel beszédében, amelyet akkor tettek közzé, amikor a kormányzó Kommunista Párt megpróbálja megfordítani a mélyülő gazdasági visszaesést, és azt mondja, hogy a nyugati országok „egyre nagyobb bajban vannak” materializmusuk és „szellemi szegénységük” miatt.
Beszédét a Kiusi, a párt legfőbb elméleti folyóirata tette közzé órákkal azután, hogy a keddi adatok szerint a küszködő vállalkozásoknak megígért támogatások ellenére júliusban tovább gyengült a fogyasztás és az ipari termelés. A kormány nem adott tájékoztatást a politikailag érzékeny és a fiatalok körében egyre magasabb munkanélküliség friss adatairól.
Hszi Csin-ping, az ország évtizedek óta legbefolyásosabb vezetője felszólította Kínát, hogy „erős kohézióval rendelkező szocialista ideológiát építsen”, és a rövid távú anyagi jólét hajszolása helyett a hosszú távú célokra összpontosítson, mint az oktatás, az egészségügyi és az élelmiszer-ellátás javítása Kína 1,4 milliárd lakosa számára.
A kínai elnök 2012-es hatalomra kerülése óta a kormánypárt gazdasági és társadalmi irányító szerepének visszaállítását célozza, és szigorította az üzleti élet és a társadalom feletti ellenőrzést. Ezeknek a lépéseknek ugyanakkor egyre nagyobb áruk van, mert nyomást gyakorolnak a sikeres kínai vállalatokra, hogy politikai szempontok alapján hajtsanak végre fejlesztéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Milyen válaszokat ad Kína a gazdasági kihívásokra?
A párt szigorította a technológiai iparágak feletti ellenőrzést azzal, hogy adatbiztonsági és monopóliumellenes intézkedéseket hozott, ezek azonban több milliárd dollárral csökkentették az érintett kínai cégek tőzsdei értékét.
„Történelmi türelemre van szükség, ragaszkodnunk kell a folyamatos haladáshoz lépésről lépésre” – mondta Hszi Csin-ping. A Kiusi szerint a beszéd februárban hangzott el a délnyugati Csungking városában. A kommunista pártlapban szokás, hogy a beszédeket hónapokkal az elhangzásuk után teszik közzé.
A kínai GDP a június végével zárult negyedévben 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, ami jelentős visszaesés az első negyedéves, 2,2 százalékos bővüléshez képest. Éves szinten ez 3,2 százalékos növekedési ütemnek felel meg, ami évtizedek óta a leggyengébb Kínában.
Egy júniusi felmérés szerint a 16 és 24 év közötti városi munkavállalók körében rekordszintre, 21,3 százalékra emelkedett a munkanélküliség. A statisztikai hivatal a héten közölte, hogy visszatartja a friss adatokat, mert finomítja a mérést.
Korábbi cikkünk a témában: Romlanak a munkanélküliségi statisztikák, Kína ezért inkább felhagy a közlésükkel
A kormány igyekezett nyugtatni a bizonytalan lakásvásárlókat és befektetőket a mélyen eladósodott ingatlanipar miatt, miután Kína egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, a Country Garden nem teljesített kifizetést a kötvényeseknek, és felfüggesztette kötvényeinek kereskedését. A kormány szóvivője kedden azt mondta, hogy a szabályozóhatóságok ellenőrzésük alatt tartják az adósságot, és a kockázatok „várhatóan fokozatosan megoldódnak”.
Peking emellett kiterjesztette a kémkedés elleni szabályokat és megszigorította az információk ellenőrzését, így a külföldi befektetők és a magáncégek bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen tevékenységeket engedélyezhetnek.
A kínai elnök a „közös jólétről” beszélt. Ez egy 1950-es pártjelszó, amelyet most felélesztett. Azt mondta, hogy csökkenteni kell a vagyoni szakadékot a kis elit és a szegény többség között, és „szabályozni kell a tőke egészséges fejlődését”, de nem jelentett be új kezdeményezéseket.
Ehhez kapcsolódóan: „A Nyugat legnagyobb hibája az volt, hogy nem vette észre, hogy a kínai kommunisták valódi kommunisták” – interjú Chenggang Xu közgazdásszal
A „közös jólét minden ember számára” a kínai típusú modernizáció „alapvető jellemzője, és megkülönbözteti a nyugati modernizációtól” – mondta Hszi Csin-ping. A nyugati típusú modernizáció „a tőkeérdekek maximalizálására törekszik ahelyett, hogy az emberek nagy többségének érdekeit szolgálná” – jelentette ki.
„Ma a nyugati országok egyre inkább bajban vannak, nem tudják megfékezni a tőke kapzsiságát, és nem tudják megoldani az olyan krónikus betegségeket, mint az anyagiasság és a szellemi szegénység” – fogalmazott.