Idén áprilisban jelent meg egy rendelet, amely egy olyan új díjat vezetett be, amely százmilliárdos bevételt hoz a Molnak. Így már érthető, miért jelentkezett a Mol a hulladékgazdálkodási koncesszióra egyébként egyedüli pályázóként. Kiderült, hogy a kormányzat már a tavaly aláírt koncessziós szerződésben megígérte: garantált bevételt fog biztosítani a cégnek.
„Már a tavaly nyáron megkötött szerződésbe be volt építve egy törvényileg garantált jövedelmezőség” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója. Ligeti Miklós ezt a hulladékgazdálkodási koncesszióval kapcsolatban mondta, miután betekintett a szerződésbe, és néhány mellékletét is megnézhette.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, a haszonanyagok nagy részét.
Amikor kiírta a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó állami szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda a hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot, a szakmai szervezetek nem értették, miért is érné meg bárkinek a jelenlegi rendszerben egységesen üzemeltetnie a lakossági- és iparihulladék-piacot. Míg előbbi veszteséges, utóbbi nyereséges, viszont a kettő eredménye sem kecsegtetett hatalmas profittal. A pályázaton végül egyetlen jelentkező indult el, a Mol Nyrt.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét
Idén március 14-én jelent meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működésének részletes szabályairól szóló rendelet, majd az április 6-i Magyar Közlönyben látott napvilágot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete.
Ekkor vált világossá, hogy a kormány egy olyan új díjat vezet be, amely brutális bevételt biztosít a koncessziós társaság számára. Ahogy erről korábban beszámoltunk, a termékdíj mellett elindul az EPR is, amit a gyártók fizetnek díjként, és háromszor akkora bevételt hoz, mint a termékdíj. Míg utóbbit az állam szedte be, az EPR-t közvetlenül a Mol koncessziós cégének fizetik a gyártók.
„Azzal, hogy a kormány jogszabállyal megváltoztatta az eddigi termékdíjas rendszert, a nem lakossági hulladékkezelés jövedelmezőségét dobta meg. Az iratbetekintés során kiderült, hogy a koncesszor számára törvényileg garantált jövedelmezőség biztosítása előre meg volt tervezve” – mondta Ligeti Miklós.
A jogi igazgató szerint így akarja a kormány egyrészt fenntartani a rezsicsökkentett lakosságihulladék-szállítást, amelynek „a választási matematika miatt van jelentősége a kormánypártok számára”, ezért cserébe az állam garantált jövedelmet biztosít a Mol koncessziós cégének.
Július 1-jétől indul a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Ez egy új díj, amely lefedi az eddig termékdíjjal illetett területeket (a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat), miközben újabb árucsoportokra is kiterjeszti (sütőolaj, textil, fabútor).
Termékdíjból éves szinten nyolcvanmilliárd forint körüli összeg folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az idei második félévre 121 milliárd forintnyi EPR-díjat irányoz elő a rendelet, vagyis éves szinten 242 milliárd forint lehet az összeg. Az EPR-díj-bevétel tehát háromszor nagyobb lehet, mint az eddigi termékdíj.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
Az EPR-t le lehet vonni a termékdíjból, vagyis nagy valószínűség szerint hamarosan szinte semmilyen bevétel nem érkezik termékdíj címszó alatt a NAV-hoz, miközben az új szabályozás szerint az EPR-t már nem a NAV-on keresztül az államnak, hanem közvetlenül a Mol koncessziós leányvállalatának, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a cégeknek. Erről itt írtunk bővebben.
Miután a cégeknek az EPR pluszköltséget jelent, igen nagy valószínűséggel a vásárlókra fogják hárítani, vagyis hiába rezsicsökkentett a lakossági szemétszállítás, az EPR-díjjal érintett termékek ára emelkedni fog, ezért a kasszáknál fogja a lakosság megfizetni a hulladékkezelés valós díját.
A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) szerint több gond is akad a koncessziós szerződés EPR-díjjal kapcsolatos tevékenységével. Miután a kormány nemcsak a lakossági, azaz kommunális szemétszállítást és -feldolgozást adta koncesszióba, hanem az iparit is, egyszerre lesznek partnerei és konkurensei a MOHU-nak az iparihulladék-kezelést végző cégek.
Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
Eddig ugyanis egymással versengő cégek szállították el az ipari cégeknél keletkező papír-, műanyag- vagy fémhulladékot, amiért fizettek a gyáraknak. A koncesszióval csak a Mol cége lesz jogosult erre a tevékenységre, miközben a hulladékhasznosítás, -feldolgozás megmarad szabadpiacinak.
Az MFSZE szerint az EPR-hulladék átvételétől, gyűjtésétől a hasznosításra történő átadásig folytatott hulladékgazdálkodási tevékenység is a koncesszió része. „Az EPR-koordinátorként a MOHU a saját, illetve az alvállalkozóinak a tevékenységét fogja támogatni, szervezni, miközben ezek az alvállalkozók a fennmaradó piaci szektorban a MOHU versenytársai is lesznek. Ez véleményünk szerint versenyellenes” – tették hozzá.
Magyarul a Mol koncessziós cége nemcsak az EPR-hulladék begyűjtését és kezelését, hanem hasznosítását is támogatja majd, vagyis pénzt tud csinálni a hulladékból, holott az megmaradt szabadpiaci tevékenységnek. Ez azért érdekes, mert a MOHU fogja eldönteni, hogy mikor és kinek adja át a hulladékot hasznosításra, amiből nyersanyagot (fém, papír, műanyag) lehet készíteni, és el lehet adni a piacon.
