Szerbia a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését fontolgatja – közölte kedden az államfő a Balkánon és Európa más részein tapasztalható feszültségekre hivatkozva.
Aleksandar Vučić elnök elmondta, hogy a hadsereg vezető parancsnokai „erős érvekkel” álltak ki a kötelező sorozás újbóli bevezetése mellett, amelyet 2011-ben függesztettek fel, hogy hivatásos fegyveres erőket hozzanak létre.
A populista szerb elnök nem részletezte, hogy mikorra tervezik a kötelező sorozás visszaállítását. Azt mondta, hogy a parlament – amelyben szövetségesei vannak többségben – megszavazza a hosszú nacionalista kampány nyomán megszületett javaslatot.
„Mi nem fenyegetünk senkit – mondta Vučić, miközben a parancsnokokkal folytatott megbeszélés után megtekintett egy nehézfegyver-kiállítást. – Ma erős hadsereg nélkül nincs ország.”
„Meglátjuk, hogy a katonai szolgálat kilencven vagy száz napig tart-e majd, vagy esetleg 110-ig” – mondta újságíróknak. – Akárcsak azt, hogy mikor kerül bevezetésre, és hogyan teljesülnek a pénzügyi és logisztikai feltételei.”
Ellenzéki politikusok és a tervezet más bírálói megkérdőjelezték a hadsereg erősítésének logikáját, amikor Szerbiát szinte teljes egészében NATO-tagországok veszik körül, amelyek konfliktus esetén nagyobb tűzerővel rendelkeznek. Az is aggodalomra ad okot, hogy a kormány nehezen tudná állni egy nagyobb hadsereg költségeit.
Ehhez kapcsolódóan: Miért lángoltak fel ismét az etnikai feszültségek Észak-Koszovóban?
Nincs nyilvánosan elérhető adat a szerb hadsereg és légierő összes aktív katonájának számáról, nem hivatalos becslések szerint azonban 22.000 és 25.000 közé tehető, ebből mintegy tízezer a tiszt és az altiszt.
Nők is szolgálnak jelenleg a szerb hadseregben, de a tisztviselők azt nem említették, hogy őket is kötelezően besorozzák-e majd. Korábbi nyilatkozatok arra engedtek következtetni, hogy a nők szabadon vállalhatnak katonai szolgálatot, a hadkötelezettség a férfiakra korlátozódna.
Szerbiában a legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 430 ezer 18 és 30 év közötti férfi él. A csaknem 6,7 milliós lakosságon belül körülbelül 1,8 millió további olyan férfi van, aki fizikai állapotánál fogva alkalmas a katonai szolgálatra, és nem töltötte még be az 50. életévét.
Legalább egy tucat európai állam ma is megköveteli a katonai szolgálatot, köztük Ausztria, Dánia, Finnország, Oroszország és Ukrajna. Georgia, Litvánia és Svédország már felhagyott vele, de aztán újra bevezette.
Még mindig nagy a feszültség a Balkánon, ahol a kilencvenes években háborúk követték Jugoszlávia felbomlását. Bár formálisan semleges, a szerb hadsereg szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, onnét vásárolja a legtöbb fegyvert is, köztük vadászgépeket és harckocsikat.
Szerbia hivatalosan ugyan uniós tagságra törekszik, de nem volt hajlandó szankciókat bevezetni Oroszország ellen ukrajnai inváziója miatt.
A feszültség elsősorban Szerbia egykori Koszovó tartománya körül sűrűsödik, amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, amit Szerbia, valamint a vele szövetséges Oroszország és Kína nem ismert el. Szerbia az elmúlt hónapokban többször is emelte a harckészültséget a koszovói határon.
Szerbia szívélyes kapcsolatokat ápol a NATO-val is, amelynek békefenntartó csapatai 1999 óta állomásoztak Koszovóban – azóta, hogy a nyugati katonai szövetség beavatkozott, hogy megállítsa a véres szerb megtorlást a koszovói albán szakadárokkal szemben.
A Balkán ingatag régiója Bosznia is, ahol Milorad Dodik szerb szeparatista vezető azzal fenyegetőzött, hogy függetlenné nyilvánítja Bosznia szerbek által ellenőrzött felét, és egyesíti a szomszédos Szerbiával. Dodik elkísérte Vučićot a hadsereg parancsnokaival tartott keddi találkozóra.
