Az Európai Bizottság a Kúria elektronikus ügyelosztási rendszerének és a magyar bíróságoknak az előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz fordulása ügyében feltett két kérdésre várja a kormány válaszát, mielőtt a biztosi testület legkorábban a november 20-ával induló héten kialakítaná álláspontját a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjáról.
A Szabad Európa értesülései szerint az Európai Bizottság a szakszolgálatai, illetve az érintett biztosi kabinetek között létrejött kompromisszum eredményeként kért két, az igazságszolgáltatási rendszer reformját érintő pontosítást múlt héten a magyar kormánytól. Úgy tudjuk, hogy az ügyben a két kiegészítő kérdés kiküldése óta telefonon egyeztetett Didier Reynders igazságügyi biztos Bóka János magyar EU-ügyi miniszterrel, és nem kizárt, hogy még a magyar válasz hivatalos elküldése előtt technikai szintű egyeztetésre is sor kerül.
November második felében érhet meg az idő a döntésre
Mindez forrásaink szerint azt vetíti előre, hogy a korábban tervezett november 15-i dátum helyett és a magyar kormány közeli válaszával számolva legkorábban november 21–22-én kerülhet a magyar igazságszolgáltatási dosszié a biztosi testület asztalára. A tét, hogy a bizottság ezúttal pozitív értékelést ad-e a legfontosabb, úgynevezett horizontális feljogosító feltételnek való magyar megfelelésre, amelynek hiánya a jogállami feltételességi eljárásban befagyasztott 6,3 milliárd euróval együtt jelenleg lényegében valamennyi kohéziós politikai kifizetést (21 és fél milliárd eurót) blokkol.
A bizottság pozitív véleménye ebből az összegből elvileg hozzáférést biztosítana közel 13 milliárd euróhoz, jóllehet brüsszeli forrásaink arra figyelmeztetnek, hogy ehhez még a tematikus feljogosító feltételeknek is eleget kell tenni. A jelenlegi helyzetből kiindulva a 13 milliárd euró nagyjából felénél látnak reális esélyt a blokkolás feloldására.
Úgy tudjuk, hogy a bizottsági illetékesek eredetileg arra készültek, hogy az októberben – első körben kilenc brüsszeli kérdésre – elküldött magyar válaszok alapján lezárhatják az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének helyreállítására irányuló magyar reformok értékelését. A magyar válaszok azonban, úgy tűnik, nem oszlattak el minden kételyt, legalábbis a testület egyes szakszolgálatai és a biztosi kabinetek között nem alakult ki egységes vélemény. Ezért született az a döntés, hogy további felvilágosítást kérnek a kormánytól két ügyben.
Brüsszel elektronikus ügyelosztást szeretne a Kúriánál
Mindkét téma egyébként felbukkan a Helsinki Bizottság napokban bemutatott jogi szakvéleményében is. Az egyik, amelyről már korábban írtunk, a Kúria ügyelosztási rendszerében a külső politikai beavatkozás lehetőségének kizárása. Ez szorosan kötődik az igazságszolgáltatással összefüggő négy szupermérföldkő egyikéhez, amely a Kúria politikai befolyástól mentes működésére vonatkozik. A bizottság már régóta sürgeti Magyarországot, hogy elektronikusan, egy algoritmussal osszák szét a bírák között a bírósági ügyeket. A magyar kormány azonban erre eddig nem adott százszázalékos garanciát, aminek a bizottság szerint az a következménye, hogy továbbra is bele lehet nyúlni manuálisan az ügyek kiosztásába a Kúriánál.
A másik kérdés a magyar bíróságoknak arra a jogára vonatkozik, hogy mindenféle korlátozás nélkül az Európai Bírósághoz fordulhassanak előzetes döntéshozatal végett. Bár a magyar bírósági reform általában orvosolja ezt a problémát, a bizottság továbbra sincs teljesen meggyőződve arról, hogy a Kúria valóban nem tud minden bíróság esetében beavatkozni a folyamatba.
Bár a két kiegészítő kérdés feltevését a hazai sajtó általában újabb csúszás jeleként értelmezte a folyamatban, sokak figyelmét elkerülte, hogy a szeptemberben feltett kilenc kérdésből hétben, úgy tűnik, a bizottság beérte a magyar válasszal. Ez pedig azt sugallja, hogy ha a két maradék ügyben is kielégítő választ kap, akkor jó eséllyel pozitív véleményt formálhat.
Forrásaink most arra számítanak, hogy legkorábban az előzetesen emlegetett november 15. helyett a november 20-ával kezdődő héten születhet döntés a magyar igazságszolgáltatási dossziéról. Kivéve, ha a testület – elsősorban az Európai Parlament érvelését elfogadva – mégis a csomagszemléletet választja, és bevárja a többi, ugyancsak esedékes magyar dossziét.
A többi magyar dossziénál is hamarosan esedékes lesz a döntés
Ezek egyike a módosított magyar helyreállítási terv (RRP) és az annak egy fejezetét képező RePowerEU energetikai beruházási program bizottsági, majd tanácsi jóváhagyása. Az átdolgozott terv összesen 4,6 millió euró összegű uniós pénzből finanszírozott beruházási támogatást irányoz elő hazánkban. Ebből hétszázmillió euró a vissza nem térítendő támogatás, 3,9 milliárd euró pedig a magyar kormány által igényelt RRF-kölcsön.
A hivatalos jóváhagyásnak év végéig meg kell lennie, ellenkező esetben forrásvesztés következhet be. Úgy tudjuk, hogy a bizottságnak is éppen november 21. körül kellene megadnia a zöld jelzést ahhoz, hogy a decemberi pénzügyminiszteri tanács rábólinthasson a magyar tervre. Ha ez átmenne, a kormány a teljes összeg tíz százalékát lehívhatná előlegként, majd az év második felében további tíz százalékot.
Ezzel párhuzamosan – a jogállami feltételességi eljárás leállításának fejében – az EU által egy éve támasztott, 27 kulcsfontosságú feltétel magyar teljesítéséről is folynak az egyeztetések Brüsszellel. Ebből 21 szupermérföldkövet kell teljesíteni az eljárás lezárásához és a zárolt 6,3 milliárd euró összegű kohéziós politikai forrás felszabadításához, valamint a közérdekű alapítványokra kihirdetett szerződéskötési tilalom feloldásához. A piramis csúcsa az 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási alap, amelyhez csak úgy férhet hozzá a kormány, ha mind a 27 feltételt maradéktalanul teljesíti. Ennek része az igazságügyi reform és a feltételességi eljárásban támasztott feltételek.
Egyes feltételezések szerint – bár nem ez a szándék – könnyen előfordulhat, hogy a több, párhuzamosan futó magyar szál végül egyetlen nagy csomagban ér majd össze. A képet csak bonyolítja, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag összekapcsolta a hétéves keretköltségvetés folyamatban lévő felülvizsgálatának jóváhagyását a befagyasztott magyar pénzek kifizetésével.
