Magyarország végül támogatni fogja az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók meghosszabbítását, miután ejtette fenyegetését, hogy megvétózza, amennyiben nem törlik három orosz oligarcha nevét a feketelistáról – közölték diplomáciai források.
Névtelenséget kérő illetékesek szerint az európai uniós tagállamok nagyköveteinek szerdai brüsszeli értekezletén a magyar képviselő azt mondta, hogy készek kiterjeszteni a büntetőintézkedések hatályát hat hónappal, de a soron következő hosszabbításkor, jövő márciusban fel fogják vetni aggályaikat egyes személyek vonatkozásában a munkacsoportokban.
Magyarország jelentések szerint Aliser Uszmanovot, Pjotr Avent és Viktor Rasnyikovot szerette volna eltávolíttatni azon személyek listájáról, akik ellen vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el a közösség.
A célzott szankciók érvényességét félévente terjesztik ki, a következő határidő szeptember 15. A feketelista jelenleg 1217 magánszemély és 108 szervezet nevét tartalmazza, a hosszabbításhoz teljes egyhangúságra van szükség.
Uszmanov és Aven február végén, az ukrajnai invázió megindítását követően került a jegyzékbe. Az EU közlönyében előbbit „Kreml-párti oligarchaként” jellemezték, aki „különösen közeli kapcsolatban van” Vlagyimir Putyinnal. Utóbbiról pedig azt írták, hogy „egyike annak a nagyjából ötven vagyonos üzletembernek, aki rendszeresen találkozik az orosz elnökkel a Kremlben”.
Uszmanovtól a korlátozások nyomán már lefoglaltak egy hatszázmillió dollár értékű jachtot, amely sajtóhírek szerint a legnagyobb a világon. Az üzletembert egyébként az orosz elnök egyik kedvenc oligarchájaként tartják számon.
Rasnyikov ellen márciusban rendeltek el szankciókat, ő az Oroszország egyik legnagyobb adózójának számító Magnyitogorszk Vas- és Acélművek (MMK) tulajdonosa és igazgatótanácsi elnöke.
E három személy eltávolításán felül a magyar kormány egyfajta mentességet szeretett volna elérni, hogy a humanitárius szervezetek együttműködhessenek egyes, korlátozás alá vont orosz bankokkal.
Egyesek úgy spekulálnak, hogy Magyarország ezzel pusztán nyomást akart gyakorolni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s források mielőbbi folyósítása érdekében.
Orbán Viktor miniszterelnök kormányának az utóbbi években rendkívül feszült a viszonya az Európai Unióval, Budapest és Brüsszel számos alkalommal összekülönbözött bizonyos korrupciós, migrációs, jogállamisági és egyéb ügyekben.
Az Európai Bizottság a korrupciós kockázatok miatt máig nem hagyta jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó támogatási csomag előfeltételeként megszabott magyar terveket.
Orbán gyakran bírálja az EU politikáját az ukrajnai konfliktus kapcsán, azt állítván, hogy a szankciók többet ártanak a közösségnek, mint Oroszországnak. Magyarország egyebek mellett nem engedélyezte a közvetlen fegyverszállítmányok áthaladását sem.
