A beporzók az egészséges ökoszisztémák szerves részét alkotják, nélkülük sok növényfaj populációja csökkenne, végül eltűnne a tőlük függő organizmusokkal együtt. Ez súlyos ökológiai, társadalmi és gazdasági következményekkel járna. Kétszáz európai civil szervezet több mint egymillió aláírást gyűjtött össze a méhek megmentése érdekében, a cél az, hogy olyan jogszabályokat alkosson az EU, amelyek ezt garantálják. Elsőként azt szeretnék elérni, hogy tiltsák be a növényvédő szerek használatát.
Az Európai Polgári Kezdeményezés az uniós közvetlen demokrácia megvalósítására tett kísérlet. Lényege, hogy ha megfelelő számú aláírás összegyűlik egy ügy mellett, akkor elvileg lehetőség nyílik arra, hogy – akár a kezdeményezés céljaival egyezően – az EU jogot alkosson. A gyakorlatban számos olyan pont van, amikor a kezdeményezés zátonyra futhat. Még ha sikerül is kellő támogatást szerezni egy ügy mellé, az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy nem terjeszt elő jogszabályjavaslatot. Ezt megfelelően indokolni kell.
Ha mégis elkészül egy javaslat, akkor sem biztos, hogy az eredeti aláírásgyűjtéssel azonos tartalmú lesz, az pedig végképp nem garantálható, hogy a jogalkotási folyamat során a parlament vagy a tagállamok nem módosítják akár olyan irányba, amelyet a polgárok talán egyáltalán nem akartak.
Az előbbiek azonban inkább elméleti jellegű problémák. Ugyan létezik polgári kezdeményezés, de elvétve jut olyan fázisba, hogy tényleg új európai törvény legyen belőle. Azt, hogy elvétve, számmal is ki lehet fejezni: 1, azaz egy. Eddig 97 kezdeményezést vett nyilvántartásba az Európai Unió.
Ezek közül hét érte el a szükséges aláírásszámot, amely egymillió aláírót jelent legalább hét olyan tagállamból, ahol a támogatók aránya meghalad egy meghatározott küszöböt. Ebből a hétből pedig egy jutott a célegyenesbe: a Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek! című kezdeményezés ügyében az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy még ebben az évben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
Magyarországon talán a legismertebb az őshonos kisebbségek jogaival foglalkozó, Minority Safe Pack nevű indítvány. A kellő számú aláírás összegyűlt, azonban az Európai Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ebben a témakörben vagy nincs hatásköre az EU-nak, vagy pedig már hoztak olyan intézkedéseket, amelyek eleget tesznek a megfogalmazott elvárások egy részének.
Most pedig itt a következő téma, amelynek esetében jó esély van a sikerre, ez pedig a Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért című.
Egymillió aláíró – köztük húszezer magyar
Mintegy kétszáz civil szervezet vett részt az előkészítésben, amely most jutott abba a szakaszba, hogy az Európai Bizottsággal történt konzultáció után az Európai Parlament meghallgatást tartott az ügyben – ez ilyenkor kötelező. A kezdeményezők a következőkben fogalmazták meg célkitűzéseiket: „A méhek és az emberek egészségének védelme érdekében felszólítjuk a bizottságot, hogy tegyen javaslatokat jogi aktusokra a szintetikus növényvédő szerek 2035-ig történő fokozatos kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása, továbbá a mezőgazdasági termelőknek az átmenetben történő támogatása céljából.”
A konkrét elvárásokkal kapcsolatban azt szeretnék elérni, hogy nyolcvan százalékkal csökkentsék 2030-ig a legveszélyesebb peszticidek használatát, mielőtt teljesen beszüntetik 2035-re. Ugyancsak elvárásként fogalmazták meg „a természetes ökoszisztémák helyreállítását a mezőgazdasági térségekben, annak elérését, hogy a mezőgazdasági termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon, a mezőgazdaság megreformálását a kisméretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási eljárások gyors elterjedésének támogatásával, továbbá független, mezőgazdasági termelőknek szóló képzések és kutatási tevékenységek lehetővé tételével a növényvédőszer- és GMO-mentes gazdálkodás témájában”.
1.054.973 igazolt aláíró támogatta a méhek védelmét, többek között Magyarországon is átlépte az említett küszöböt az egyetértők száma, ez több mint húszezer aláírást jelent.
Tudományos érvek
A kezdeményezők nevében az osztrák Helmut Burtscher-Schaden, a Global 2000 képviselője számos diagrammal alátámasztva tartott előadást az Európai Parlamentben, ahol három parlamenti bizottság tagjai előtt folytattak négyórás vitát. A szakértő elmondta, hogy azt követően döntöttek a kezdeményezés megindítása mellett, miután a FAO 2019-es jelentése felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a beporzók aránya 37 százalékkal csökkent, a méhfajok negyven százaléka eltűnt. „Ha meg akarjuk őrizni a világot a jelenlegi formában, akkor meg kell változtatni a bánásmódot” – jelentette ki. Ennek eszköze a növényvédő szerek csökkentése és a növényalapú táplálkozás előtérbe helyezése.
Ugyanakkor néhány mondat erejéig arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy gyártó cégek folyamatosan támadják ezeket a törekvéseket, amihez az Európai Parlamentben is találnak támogatókat. Burtscher-Schaden professzor ismertette azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyekhez a talajból, levegőből, vízből vettek mintát, és valamennyi esetben ötven-hatvan százalékban találtak veszélyes anyagmaradványokat. Hasonló arányokat mutattak a lakásokban vett minták. Az itt fellelt káros anyagok egy része rákkeltő, és negatív kihatással van a reproduktív egészségre.
Korábbi cikkünk a témában: A romániai méhészek megszenvedik a még használatban lévő, tiltott növényvédő szereket
Jeroen Candel, a holland Wageningen Egyetem docense a kezdeményezést támogató hétszáz tudós egyike, aki azt mondta, hogy „a legmélyebb aggályait szeretné megosztani” a hallgatóságával. Kifejtette, hogy a peszticidek mindenhol jelen vannak, legtöbbjüket veszélyesnek tartjuk a biodiverzitásra és az emberekre is. „Nincs olyan, magát komolyan vevő tudós, aki aggódna amiatt, hogy a peszticidek korlátozása veszélyt jelentene az élelmiszer-biztonságra” – tette hozzá.
Dr. Noa Simón Delso, a Bee Life Európai Méhészeti Koordináció tudományos igazgatója, ökotoxikológus és állatorvos a méhészek képviseletében amellett érvelt, hogy az érzékelhető válságok miatt vissza kell térni az alapokhoz. „Az élelmiszer-termelés alapja a növények termékenysége, termőképessége, ami a beporzók tevékenysége révén valósul meg. A mezőgazdasági területek nem tíz, hanem száz százalékát kellene a biodiverzitásnak szentelni” – fogalmazott.
Kutatásokra és tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy 24 százalékkal lehet növelni a terméshozamot, ha beengedjük a területre a rovarokat. „Ha a mezőgazdaság zöld sivatag, akkor a rovarok semmit sem tudnak enni. Valódi koherenciára van szükség, mert sokat fizetünk a természet helyreállításáért, de az elpusztításáért is” – mondta Noa Simón Delso.
Az EP-képviselőket több gazda is győzködte, akik arról beszéltek, hogy peszticidek nélkül is jó terméseredményeket érnek el már hosszú ideje, sőt egyikük azt mondta, hogy a szomszédok is kedvesebbek velük.
A vita során az egyik politikus azt mondta: óriási a döntéshozók felelőssége, mert „a rovarokkal nem tudunk tárgyalni, vagy védjük, vagy pusztítjuk őket”.
Parlamenti támogatás
Nem tudjuk, hogy ennek az aláírásgyűjtésnek mi lesz a sorsa (az Európai Bizottság ígérete szerint ebben az évben ismertetik álláspontjukat), azt viszont igen, hogy ezen a területen már történtek jogalkotási kezdeményezések, amelyek figyelembe veszik a méhek érdekeit is. Ezek egyike a termelőtől fogyasztóig stratégia. Erről már az Európai Parlament is véleményt nyilvánított 2021 októberében, amelyben többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy „az egészséges élelmiszerek fenntartható előállítása fontos az európai zöldmegállapodás céljainak eléréséhez, azaz az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a szennyezőanyag-kibocsátás felszámolásához és az európaiak egészségének megőrzéséhez”.
Egy nagyvárosi kezdeményezés értelméről: Minek a méheknek legelő?
A képviselők azt is szeretnék, ha a mezőgazdasági termelőknek tisztes megélhetést biztosítana az élelmiszerek fenntartható előállítása, ezért felszólítják a bizottságot, hogy – többek között a versenyszabályok kiigazításával – tegyen többet a gazdák ellátási láncon belüli pozíciójának megerősítéséért. De szól ez az állásfoglalás a növényvédő szerekről és a beporzókról is. Az EP szerint „javítani kell a növényvédő szerek jóváhagyási folyamatait, valamint szigorúbban kell ellenőrizni a beporzók és a biológiai sokféleség védelmét szolgáló szabályok végrehajtását”, illetve „ritkábban kellene használni növényvédő szereket, a csökkentéshez kötelező szinteket kellene előírni. A tagállamok e célokat közös agrárpolitikai stratégiai terveiken keresztül hajtsák végre.”
Brüsszel előremenekül
A vitában Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos is felszólalt, aki két problémát azonosított: az élőhelyek eltűnését és a növényvédő szerek negatív hatásait. Az Európai Bizottság azonban képes nagyon jól időzíteni: a nyilvános meghallgatás előtt pár órával ugyanis hoztak egy döntést arról, hogy elfogadják A beporzókra vonatkozó új megállapodás című dokumentumot. Ebben ígéretet tettek arra, hogy véglegesíteni fogják a veszélyeztetett beporzó fajokra vonatkozó védelmi terveket és azonosítani fogják az élőhelyvédelmi irányelv által védett élőhelyekre jellemző beporzókat, amelyeket a tagállamoknak védeniük kell. A bizottság a tagállamokkal közösen elkészíti a beporzók ökológiai folyosóinak hálózatára (Buzz Lines) vonatkozó tervet.
Ami a növényvédő szereket illeti, a dokumentum e kemikáliák beporzókra gyakorolt hatásának enyhítését szabta feladatul, például „az integrált növényvédelem végrehajtására vonatkozó jogi követelményekkel vagy a növényvédő szerek beporzókra gyakorolt toxicitásának meghatározására szolgáló további vizsgálati módszerekkel”. A növényvédő szerek túlzott használata kapcsán ennek csökkentését tartalmazza ugyan az anyag, de a csökkentés mértékét már nem. Megemlítik ugyanakkor a beporzók élőhelyeinek jobbá tételét a városi területeken, és az éghajlatváltozás, az idegenhonos inváziós fajok és más veszélyek hatásainak kezelését.
A téma tehát velünk marad, a küzdelem tovább folyik a méhekért, tágabb értelemben pedig a fenntartható élelmiszer-termelésért.
Georgia méhészei meredek sziklákra és magas fákra kapaszkodnak fel, hogy begyűjtsék a mézet: akár az életüket is kockáztatják a folyékony aranyért.
