Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A német kancellár arra kérte Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra


Olaf Scholz és Hszi Csin-ping a kínai fővárosban 2022. november 4-én
Olaf Scholz és Hszi Csin-ping a kínai fővárosban 2022. november 4-én

Az egynapos pekingi látogatásra érkezett Olaf Scholz a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján aláhúzta: mindkét ország elfogadhatatlannak tartja, hogy Moszkva atomfegyver bevetésével fenyegetőzik.

A német kancellár kijelentette, hogy Oroszország egy nukleáris csapással átlépné azt a határt, amelyet a világ országai együtt húztak meg.

„Fontos, hogy Kína nyomást gyakoroljon Oroszországra (…) Hszi Csin-ping elnökkel egyetértünk abban, hogy a nukleáris fenyegetőzések felelőtlenek és rendkívül veszélyesek” – húzta alá.

Scholz visszautasította a pekingi útját érő bírálatokat, s kijelentette, hogy a jelenlegi válságban minden eddiginél fontosabb a párbeszéd.

Egyúttal pedig óva intette Kínát Tajvan megtámadásától, miközben megerősítette, hogy Németország továbbra is az egy Kína elvet vallja. A szigetországot, amely a kínai kommunisták 1949-es polgárháborús győzelme óta önálló kormánnyal rendelkezik, Peking szakadár tartománynak tekinti.

Emellett az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel a kínai kormányt, kitérve a hszincsiangi helyzetre is. A tartományban szakértők szerint népirtás folyik a muszlim vallású ujgur kisebbség ellen.

Ehhez kapcsolódóan: Bírálatok kereszttüzében a kínai látogatásra készülő német kancellár

A kancellár a sajtóértekezleten a fekete-tengeri ukrán gabonaszállításról szóló, november 19-én lejáró megállapodás meghosszabbítására kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mondván, hogy „az éhezés nem válhat fegyverré”.

Li Ko-csiang abbéli reményét fejezte ki, hogy minél előbb véget ér az ukrajnai háború. "Nem engedhetjük meg magunknak az erőszak további fokozódását" – emelte ki, a béketárgyalások újrakezdését sürgetve.

Olaf Scholz ezt követően a Kínai Kommunista Párt és az ország élére nemrég újraválasztott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott, aki arra figyelmeztetett, hogy a politikai bizalmat könnyű lerombolni, de nehéz újjáépíteni.

Mint rámutatott, Pekingnek és Berlinnek ezért tiszteletben kell tartania egymást és egymás érdekeit, valamint szorosabban együtt kellene működnie a nemzetközi kérdésekben.

„A nemzetközi helyzet bonyolult és változékony. Befolyásos hatalmakként Kínának és Németországnak együtt kellene dolgozni a mostani változó idők és káosz közepette, hogy még inkább hozzájáruljanak a világ békéjéhez és fejlődéséhez” – hangsúlyozta Hszi.

Ukrajnával kapcsolatban támogatásáról biztosította Németországot és az EU-t egy hatékony, kiegyensúlyozott és fenntartható európai biztonsági keret kiépítésében.

Elemzők szerint Hszi az eddigi legközvetlenebb nyilvános kritikáját fogalmazta meg orosz kollégája, Vlagyimir Putyin politikájával kapcsolatban, amikor határozottan ellenezte az atomfegyverek használatát vagy az azzal való fenyegetőzést.

Illetve hozzátette, hogy a nemzetközi közösségnek meg kell teremtenie a béketárgyalások újraindításának előfeltételeit és fel kell lépnie a nukleáris fegyverek bevetése ellen.

Ehhez kapcsolódóan: Bejöhet Ukrajnának a Kína felé való tapogatózás?

Németországnak mára Kína lett a legfontosabb partnere, amit az is jól jelez, hogy egyedül a Mercedes 758 863 autót adott el a kelet-ázsiai országban tavaly, többet, mint bárhol máshol.

Olaf Scholz pekingi útját hazájában és az Európai Unióban is sokan rossz szemmel nézik, mondván, hogy a Hszi Csin-ping újraválasztását követő vizit Berlin szűklátókörűségét és naivitását jelzi.

A német kancellár az első EU-s tagállami vezető, aki a koronavírus-járvány kirobbanása óta Kínába látogat. Erre röviddel azt követően kerül sor, hogy Hszit a Kínai Kommunista Párt kongresszusa a harmadik mandátumára is felhatalmazta.

Egyesek a vizitben annak a jelét látják, hogy bár Európa – részben a korábbi megalkuvó Oroszország-politikájából leszűrt tanulságok miatt – keményebb álláspontra akar helyezkedni Kínával kapcsolatban, Németország továbbra is a gazdasági érdekeit kívánja előtérbe helyezni.

Szerintük ezt példázza az is, hogy a német kormány hat miniszter tiltakozása ellenére végül beleegyezett előző héten, hogy a COSCO Shipping kínai hajózási csoport részesedést szerezzen az ország legnagyobb konténertermináljának üzemeltetésében.

Készült az AP, a BBC és a Reuters tudósításának felhasználásával
XS
SM
MD
LG