„Vas megyében hallottam több kollégától, hogy részmunkaidőben, a tanítás mellett a Lidlben dolgoznak. Azt mondják, nincs akkora terhelés, nincs annyi stressz, annyi felelősség, és sokkal többet keresnek, mint az oktatásban főállásban” – mondta a Szabad Európának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsával egy nappal azután készült az interjú, hogy az érdekképviselet tanévzáró kerekasztal-beszélgetést tartott. Hiába hívták meg a fórumra a közoktatásért felelős Pintér Sándort és a szakképzésért is felelős Csák Jánost, egyikük sem ment el.
Meglepte, hogy üresen maradt a fórumon a két miniszter széke?
Én azért titokban reménykedtem, hogy a két miniszter, akinek semmi tapasztalata nincs az oktatásról, mégiscsak eljön, hiszen olyan betekintést kaphattak volna a dolgozók problémáiba, amit sehonnan máshonnan nem tudnak megszerezni. Volt itt óvodapedagógus, pályakezdő, nyugdíj előtt álló munkavállaló. Voltak kollégák gimnáziumból, szakképzésből, az oktatás valamennyi szegmenséből, akik egyenesen a tanteremből hozták azokat a gondokat, amelyeknek a megoldása nem tűr halasztást. Segíteni szerettük volna a két miniszter munkáját.
Mondana konkrét példát? Amikor azt hangoztatják, hogy nagy a pedagógushiány, és ezt orvosolni kell, az már olyan tételmondat, amely évek óta nem éri el a döntéshozók ingerküszöbét.
Pontosan tudjuk, hogy csak a köznevelésből 15.500 dolgozó hiányzik, de ez mit jelent a gyakorlatban? Mit jelent az, amikor 26 tanórát kell megtartania valakinek egy héten? Pedagógusoknál csak a neveléssel-oktatással lekötött időkeret ennyi, magyarán az, ami a diák órarendjében van. De ott van a felkészülés, a felzárkóztatás, a versenyekre felkészítés, a szakkörök, a dolgozatjavítás, a kapcsolattartás a szülőkkel. Megvan a negyven óra bőven, de felméréseink szerint akár a hatvan munkaóra is kijöhet egy pedagógusnak egy hétre. Ugyanakkor a többletmunkát nem fizetik ki.
Csodálkozunk, hogy a végletekig kimerültek a pedagógusok? Az elmúlt két évben Covid volt. A meglévő pedagógushiányon felül még a beteg kollégákat is helyettesíteni kellett. Most már olyan mértékű a fáradtság, a kiégés, hogy ez egészségkárosodásban is jelentkezik. Ezt szerettük volna érzékeltetni. Azt, hogy a számok, a kijelentések mögött emberi sorsok vannak.
Honnan van ez a 15.500-as szám? Korábban Komjáthy Annával, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnökével is beszélgettünk, aki elmondta, hogy elég nehéz friss, hiteles adatot szerezni a pedagógushiányról. Ők is több ízben fordultak adatkéréssel a tankerületekhez, sikertelenül.
A közoktatás indikátorrendszere 2021-es kiadványából vettük az adatokat. Ezek szerint hatezer óvodapedagógus hiányzik. Az általános iskolákban és a gimnáziumokban nyolcezer a betöltetlen állás. Ezerötszáz nyugdíjas kollégát foglalkoztatnak vissza a tanárhiány miatt. Ezeket a számokat összeadva jön ki a 15.500 fő.
Ebből a kiadványból egyébként az is kiderül, hogy a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon 53 év, tizenkét év múlva a most aktív pedagógusok több mint fele nyugdíjba megy, miközben nem látjuk azt a kormányzati törekvést, amely a fiatalokat a pályára vonzhatná.
Folyamatosan nyílik az olló, évek óta többen mennek nyugdíjba, mint ahányan elkezdik gyakornokként a tanítást. Ha már most látszik, hogy hiányozni fog a pályáról a pedagógusok fele, mi lesz tizenkét év múlva? Már most behozhatatlan késésben vannak a döntéshozók, márpedig ennek a diákok isszák meg a levét, mert például nem szaktanár tanítja őket.
Hogy értékeli utólag a választások előtti sztrájkot? Nem ront a mostani tárgyalási pozíciójukon, hogy ilyen törvényi szabályozás mellett gyakorlatilag lehetetlen az érzékelhető nyomásgyakorlás?
Januárban csaknem harmincezren vettek részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban. Ettől egy kicsit megrettent a kormány, mert februárban rendeletet adott ki, amely szinte láthatatlanná akarta tenni a sztrájkot, ami nagyon durva lépés volt. Okos lány módjára kellett cselekednünk, így március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot hirdettünk, ráadásul nagyon sokan több napon keresztül sztrájkoltak a megfélemlítések közepette. A rendszerváltozás óta nem szerveztek ilyen mértékű munkabeszüntetést egy ágazatban, de azt is fontosnak és eredményesnek tartom, hogy a januári kétórás figyelmeztető sztrájk és a március 16-tól meghirdetett sztrájk alatt a szülők támogattak bennünket. Ez Magyarországon nagyon nagy érték, mert a pedagógusok eddig nem kapták meg ezt a fajta társadalmi támogatást.
Nagy sajtónyilvánosságot kaptunk, sikerült elérnünk, hogy a társadalom megértse: itt nem elsősorban az alacsony bérek jelentik az alapproblémát, hanem a következménye. A megalázó fizetések miatt nem ezt a hivatást választják a fiatalok, mert nem tudnak belőle megélni. Ez az, ami a gyerekeket veszélyezteti. Nincs elég szakos tanár, így a diákok nem kapnak minőségi oktatást. Ezzel gyakorlatilag a továbbtanulásuk van veszélyben. De a következményeket sorolhatnám tovább is: ha nincs elég biológiát vagy kémiát, fizikát tanító pedagógus, orvos, mérnök sem lesz Magyarországon. Ki vállalja ezért a felelősséget?
Úgy érzem, hogy ezt sikerült megértetni a szülőkkel, a társadalommal. A kormány pedig legalább azt kénytelen volt kimondani, hogy hozzá kell nyúlni az oktatáshoz. Beismerték, hogy a pedagógusbérek emelése elkerülhetetlen. Gulyás Gergely konkrétan azt mondta, hogy a következő három év magyar uniós költségvetésébe harmincszázalékos (3x10 százalék) tanári bérfejlesztést terveznek, és ehhez jönnek még a nemzeti források. Megjegyzem: nemcsak a pedagógusok, hanem a nevelést-oktatást segítők béremeléséért is küzdünk, hiszen nélkülük nem működnek az óvodák, az iskolák.
Most Maruzsa Zoltán államtitkárt küldte a kormány tárgyalni a szakszervezetekhez Kisfaludy László helyettes államtitkár helyett. Egyszer ültek le eddig. Pozitívumként értékelték az érdekképviseletek a tárgyalás stílusát, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezték azt a kormányzati narratívát, hogy azért késik a béremelés, mert Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz. Június 28-án találkoznak újra Maruzsa Zoltánnal. Meddig tárgyalnak? Ha nem jutnak dűlőre, mit fognak tenni ilyen szűkös nyomásgyakorlási lehetőségek közepette?
Egy tárgyaláson vagyunk túl valóban. Előrelépésnek tekintem, hogy nem helyettes államtitkárral, hanem államtitkárral tárgyalunk, aki a kormányt képviseli. Próbáltuk megtudni, van-e felhatalmazása arra, hogy bizonyos döntéseket meghozzon. Kitérő választ kaptunk. Nem tudom önnek megmondani, hogy van-e joga igent vagy nemet mondani bizonyos kérdésekre. Amikor számonkértük, hogy hosszú ideje tárgyalunk, már mindenki ismer minden számot, tényt, diagramot, érvelést, üzent-e nekünk a kormány valami konkrétumot, az volt a válasz, hogy még csak egy kormányülés volt, ezen nem jutott idő az oktatás bajaival foglalkozni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy azóta ugyanakkor volt idő például Orbán Viktor fizetésével foglalkozni, ami szerintem egyszerűen a pedagógusok arculcsapása.
Azzal az indokkal kérték a június 28-i, második tárgyalási fordulót, hogy addig lesz esetleg több kormányülés is, ahol már biztosan születhetnek döntések. Ez az időpont az, amit megvárunk. Ezt követően új stratégiát fogunk kialakítani arról, hogyan tovább. Az első tárgyalási napon nyomatékosan felhívtuk a figyelmet arra, hogy már a nyári szünet alatt minden oktatásban dolgozónak tudnia kell, lesz-e béremelés, lesz-e óraszám- és munkateher-csökkentés. Készül-e valamilyen terv arra, hogy miként tegyék vonzóvá a fiatalok számára ezt a hivatást. Ha nem kapunk választ az alapvető kérdésekre, nagyon sok kolléga fogja otthagyni a közoktatást, illetve nem biztos, hogy szeptemberben mindenhol rendben elkezdődik a tanév.
Biztosan tudom, hogy nagy létszámról van szó, mert a PSZ elnöksége az elmúlt időszakban a pedagógusnap kapcsán járta az országot. Vas megyében például hallottam több tanártól, hogy részmunkaidőben, a tanítás mellett a Lidlben dolgoznak. Azt mondják, nincs akkora terhelés, nincs annyi stressz, annyi felelősség, és sokkal többet keresnek, mint az oktatásban főállásban. Sok oktatási intézmény képviselője számolt be arról, hogy már most készenlétben állnak a kollégák, egy-egy tantestületből öten-hatan is fel fognak állni, ha nem lesz változás nyáron.
