Jó eséllyel januártól három új taggal bővül a szabad utazást biztosító schengeni övezet, ami azt jelenti, hogy jövőre sem a horvát tengerpartra menet, sem pedig az erdélyi városlátogatások során nem kell a határon megállni, elég csak lassítani, és Bulgária felé is átjárhatók lesznek a határok. Az EU egyik legnagyobb vívmánya a szabad mozgás lehetősége, amely tovább bővülhet, ha a hollandok nem tesznek keresztbe.
„Bulgária, Románia és Horvátország készen áll a csatlakozásra, és azt kell mondanom, hogy Európa is készen áll a fogadásukra. Elvárom a tagállamoktól, hogy hozzák meg ezt a pozitív történelmi, politikai döntést” – ezekkel a szavakkal jelentette be Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa, hogy mindhárom ország megfelel a schengeni csatlakozás kritériumainak. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ha a hollandok is úgy akarják – de erről egy kicsit később. Mindenesetre az Európai Bizottság most bemutatott jelentése megerősíti, hogy a román, a bolgár és a horvát csatlakozásnak nincs technikai akadálya, ezek az országok mindenben megfelelnek az uniós elvárásoknak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a világ legnagyobb, szabad mozgást biztosító közösségének tagjai legyenek.
26 tagú klub – egyelőre
A schengeni övezetben 1,5 millió ember napi rendszerességgel lépi át a határokat, az EU népességének egyharmada él a határokkal szomszédos régiókban. Egyelőre 22 uniós ország a tagja – a szóban forgó három államon kívül csak Ciprus és Írország nem részese, viszont csatlakozott már négy nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein is. A tagságra minden uniós tagállamnak az EU-ba történő belépésekor kötelezettséget kell vállalnia. Az alkalmassághoz pedig a következő feltételrendszernek kell megfelelni:
• Az országoknak felelősséget kell vállalniuk az EU külső határainak ellenőrzéséért.
• Közös schengeni szabályokat kell alkalmazniuk, mint például a szárazföldi, tengeri és légi határok ellenőrzése, valamint az egységes schengeni vízumok kiadása.
• A schengeni övezet magas szintű biztonsága érdekében az államoknak együtt kell működniük más schengeni országok bűnüldöző szerveivel.
• Csatlakozniuk kell a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS), és használniuk is kell.
Az övezet legnagyobb előnye, hogy határellenőrzés nélkül lehet egyik országból a másikba átjutni. A tagállamoknak ettől függetlenül joguk van ahhoz, hogy szúrópróba-szerűen ellenőrizzenek, vagy mélységi ellenőrző pontokat állítsanak fel. Sőt arra is van lehetőség, hogy visszaállítsák a határőrizetet, amire a migránsok belső mozgása miatt számos példa is volt az elmúlt években. Ugyanakkor egy ilyen döntés csak időben korlátozott lehet, és megfelelően indokolni kell, valamint tájékoztatni kell a többi államot.
Küldetés teljesítve
Az imént említett feltételrendszert mindhárom ország teljesítette, sőt Románia és Bulgária már 2011-ben eleget tett az elvárásoknak, alkalmazzák is a rendelkezések egyes pontjait, azonban a nagypolitika közbeszólt. Több ország (Finnország, Németország, Hollandia, Franciaország) kifogásokat fogalmazott meg, mondván, a bolgár és a román igazságügyi rendszer nem elég stabil, elterjedt a korrupció, és ez biztonsági fenyegetést jelent a többi ország számára. A migrációs válság is nagyon lelassította, sőt leállította a folyamatot, az előző évtized második felében szinte szóba sem került a schengeni bővítés, amikor éppen az egész rendszer működőképessége kérdőjeleződött meg. Mostanra azonban ismét napirendre került a téma, és csökkent a kifogást emelők száma is. Mára lényegében csak Hollandia az, amelyiknek ellenvetése van Románia és Bulgária tagságával szemben. Olyannyira, hogy a holland parlament el is fogadott egy állásfoglalást idén októberben, amely szerint a holland kormánynak nem kellene támogatnia a bővítést. Mark Rutte miniszterelnök azt mondta, hogy elvileg semmi akadálya Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának, amely akkor fog megtörténni, amikor az említett két ország készen áll rá. Hozzátette, hogy mindkét ország esetében szükség van az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) aktualizálására. Ez Románia esetében most zajlik, Bulgária esetében viszont nem, és ez jelenti a problémát. Ugyanakkor a CVM – mint ahogy Ylva Johansson is rámutatott – nem része a feltételrendszernek. A hollandok meggyőzése érdekében a román és a bolgár kormány azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy végezzenek el egy aktualizált ellenőrzést. Ez meg is történt, ennek eredményeként jelentette be most Johansson biztos, hogy mindhárom ország változatlanul készen áll a tagságra.
A jelentés kiemeli, hogy Bulgária erős határigazgatást vezetett be, hatékony határőrizetekkel és szisztematikus határellenőrzéssel. A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem prioritást élvez a nemzetközi rendőrségi együttműködés révén, beleértve az Europollal való együttműködést is.
Románia esetében a magas színvonalú és erős határigazgatást emelik ki, hozzátéve, hogy az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem két olyan prioritás, ahol Románia aktív. Mindkét országban jól megalapozott a Schengeni Információs Rendszer, és ugyancsak közös vonás, hogy Bulgária és Románia hatékony struktúrákkal rendelkezik a nemzetközi védelemhez való hozzáférés biztosítására, tiszteletben tartva a visszaküldés tilalmának elvét.
Egy évvel ezelőtt a tagállamok tanácsa már megerősítette, hogy Horvátország teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezethez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Az értékelési folyamat 2016 és 2020 között zajlott, 2020-ban sikeres célzott ellenőrző látogatás erősítette meg az eredményeket. Horvátország jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogi kötelezettségeknek – fűzik hozzá.
Az Európai Parlament már mindhárom ország esetében támogatta a felvételt. Románia és Bulgária ügyében októberi állásfoglalásukban arra is figyelmeztették a tagállamokat, hogy „a belső határellenőrzés fenntartása hátrányos megkülönböztetést jelent, és súlyos hatással van az ingázó munkavállalókra és az állampolgárokra, a kivitel és behozatal lassítását, illetve a teherkikötők áruforgalmának akadályoztatását az unió egységes piaca is megsínyli”.
Érdekes módon Horvátország kapcsán fogalmazott meg kritikákat egy múlt heti állásfoglalásában az EP, amikor azt rótták a horvát hatóságok szemére, hogy a déli határokról erőszakosan fordítják vissza a migránsokat, ezért erre vonatkozóan egy külön vizsgálatot szorgalmaznának.
Nem akarnak tovább várni
A Szabad Európa megpróbált utánajárni, hogy az érintett országok hogyan készülnek a határok megnyitására. Románia úgy tervezi, hogy szárazföldi és vízi határaival 2023. január elsejétől, repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe. Az EU-hoz akkreditált bolgár nagykövetség szóvivője, Dimitar Japrakov arra hívta fel a figyelmünket, hogy a helyszíni munkacsoport nem tárt fel semmilyen problémát a schengeni vívmányok legújabb fejlesztéseinek alkalmazásával kapcsolatban. Hozzátette, hogy ez a következtetés „Bulgáriára és Romániára egyaránt vonatkozik a schengeni vívmányok kulcsfontosságú elemei, azaz a külső határok igazgatása, a rendőrségi együttműködés, a visszatérés, a Schengeni Információs Rendszer, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartása és a hatóságok működése tekintetében”.
Morena Žagar, a horvát uniós követség szóvivője azt emelte ki, hogy az értékelési folyamat során maradéktalanul teljesült mind a 281 ajánlás a schengeni vívmányok mind a nyolc területén, amelyek közül 145 a külső határra vonatkozik. Ezen túlmenően Horvátország az első és az egyetlen tagállam, amely független megfigyelési mechanizmust hozott létre a külső határokon a migránsokkal és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos rendőri fellépések nyomon követésére. „A mechanizmus hozzájárul az elszámoltathatóság fokozásához, és jelzi Horvátország egyértelmű elkötelezettségét a határigazgatás és az alapvető jogok védelme teljes rendszerének folyamatos fejlesztése iránt” – mondta a szóvivő. Ha zöld utat kap a tanácsban a horvát társulás, akkor 2023 januárjától csatlakoznának a schengeni övezethez, a belső légi határok pedig március 26-tól szűnnek meg.
December 8.: Minden kiderül
Végére hagytuk talán a legfontosabbat: a tagállamok belügyminiszterei december 8-án találkoznak Brüsszelben azzal a céllal, hogy döntsenek Horvátország, Románia és Bulgária schengeni tagságáról. A döntést csak egyhangúan lehet meghozni, a kérdés tehát az, hogy a román, de ennél hangsúlyosabban a bolgár jelentkezés esetén lesz-e holland vétó. Arra semmi jel nem utal, hogy Horvátország ne kapná meg a szükséges támogatást, így kijelenthető, hogy a következő évtől legalább egy, de jó eséllyel három új tagja lesz az ellenőrzésmentes európai utazási övezetnek.
