Hszi Csin-ping kínai elnök pénteki beszédében arra figyelmeztette közép-ázsiai szomszédjait, ne engedjék, hogy kívülállók „színes forradalmakkal” destabilizálják őket. Hszi azokra a tiltakozásokra utalt, amelyek népszerűtlen rezsimeket döntöttek meg a volt Szovjetunióban és a Közel-Keleten.
Hszi megjegyzései a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és közép-ázsiai, indiai és iráni vezetőkkel tartott biztonsági csúcstalálkozón azt a hivatalos kínai aggodalmat tükrözik, hogy a demokráciapárti és az emberi jogi aktivisták nyugati támogatása valójában összeesküvés Hszi Kommunista Pártjának és más tekintélyelvű kormányoknak az aláaknázására.
„Fontos, hogy ne engedjük meg, hogy külső erők színes forradalmat idézzenek elő” – mondta Hszi a nyolc országból álló Sanghaji Együttműködési Szervezet vezetői előtt tartott beszédében a RIA Novosztyi szerint. Felszólította őket, hogy „közösen szálljanak szembe más országok beavatkozásával a belügyeikbe, bármilyen ürüggyel történjék is”.
Hszi kormánya egy külön kínai nyelvű szövegben a „térség destabilizálására” irányuló bármilyen kísérlettel szembeni „ellenállásra” szólított fel, de nem említette a színes forradalmakat. Nagyobb rendészeti együttműködést sürgetett, „megakadályozandó, hogy terrorista- és szélsőséges erők veszélybe sodorják a térség biztonságát”.
Kína stratégiai ambíciói
A Sanghaji Együttműködési Szervezetet Oroszország és Kína hozta létre az Egyesült Államok befolyásának ellensúlyaként. A csúcstalálkozó része Hszi első külföldi útjának a koronavírus-járvány két és fél évvel ezelőtti kitörése óta, és rávilágít arra, hogy Pekingnek mennyire fontos stratégiai ambícióinak az előmozdítása.
A csoporthoz még India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán tartozik. Irán megfigyelőként teljes jogú tagságot kért.
Az egynapos csúcstalálkozó hátterét az ősi Szamarkand városában az Ukrajna elleni orosz támadás, valamint az Azerbajdzsán és Örményország közötti harcok szolgáltatták.
Recep Tayyip Erdoğan, Törökországnak, a csoport „párbeszédpartnerének” elnöke is részt vett a csúcson, és azt tervezte, hogy megbeszéléseket folytat Putyinnal annak a megállapodásnak a helyzetéről, amelynek értelmében újraindult a búzaexport Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül.
Hszi egy Globális Biztonsági Kezdeményezést népszerűsít, amelyet áprilisban jelentettek be, miután az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India megalakította a Quadot, válaszul Peking korábbinál határozottabb külpolitikájára. Hszi kevés részletet közölt, de az amerikai tisztviselők arra panaszkodnak, hogy a kezdeményezés az orosz érveket visszhangozza Moszkva ukrajnai fellépése mellett.
Putyin–Hszi-találkozó
Kína kapcsolatai Washingtonnal, Európával, Japánnal és Indiával feszültté váltak a technológiáról, biztonságról, emberi jogokról és a területek hovatartozásáról folyó viták miatt.
Közép-Ázsia része Kína több milliárd dolláros Egy övezet, egy út kezdeményezésének, amelynek célja a kereskedelem bővítése kikötők, vasutak és egyéb infrastruktúra építésével több tucat országban a Csendes-óceán déli részétől Ázsián át a Közel-Keletig, Európáig és Afrikáig.
Csütörtökön Putyin négyszemközt találkozott Hszivel, és megköszönte a kínai vezetőnek kormánya „kiegyensúlyozott álláspontját” az ukrajnai háborút illetően. Putyin közölte, hogy kész megvitatni Kína meg nem határozott aggályait Ukrajnával kapcsolatban.
Hszi a kormánya által kiadott nyilatkozatban támogatását fejezte ki Oroszország „alapvető érdekei” mellett, de egyben hangot adott érdeklődésének a világ ügyeibe „stabilitást hozó” együttműködés iránt is.
A határtalan együttműködés határai
A Hszi–Putyin-találkozó „világossá teszi, hogy Kína és Oroszország partnerségének alkalmasint vannak határai” – áll az Eurasia Group elemzői jelentésében.
Hszi kormánya, amely az Ukrajna elleni támadás előtt azt mondta, hogy határtalan barátságot ápol Moszkvával, visszautasította, hogy bírálja Oroszországot. Peking és India több orosz olajat és gázt vásárol, ami segít Moszkvának ellensúlyozni a nyugati szankciókat.
„Kína soha nem hagyta jóvá az orosz inváziót”, de elkötelezett a „stratégiai kapcsolatok elmélyítése mellett Moszkvával a nyugati befolyás ellensúlyaként” – közölték.
Kína tárgyalások útján akar véget vetni az ukrajnai háborúnak – mondja Li Hszin, a Sanghaji Politika- és Jogtudományi Egyetem Európai és Ázsiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.
„Kína nem fogja megítélni, hogy Oroszország különleges katonai művelete igazságos-e vagy sem” – tette hozzá.
A stabilitásra való hivatkozás „főként a kínai–amerikai kapcsolatokhoz kötődik” – mondta Csang Li-hua, a Csinghua Egyetem nemzetközikapcsolatok-szakértője.
„Az Egyesült Államok minden eszközt bevetett Kína elnyomására, ami arra kényszerítette Kínát, hogy együttműködést keressen Oroszországgal, és szerepet vállaljon a SOC-ban” – közölte Csang.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozó után arról beszélt, hogy Moszkva és Peking nézetei a nemzetközi ügyekről „teljes mértékben egybeesnek. Nincsenek köztünk különbségek.”
Putyin az iráni elnökkel is tárgyalt
Megfigyelők szerint Oroszország valószínűleg egyre inkább Kínára támaszkodik majd olaj- és gázpiacként, miközben a Nyugat ársapkát vezet be az orosz energiaforrásokra, és visszafogja az importjukat.
Oroszország a múlt héten arra kényszerült, hogy visszavonja erőit Északkelet-Ukrajna nagy területeiről egy gyors ukrán ellentámadás közepette. Az, hogy Ukrajna visszaszerezte az ellenőrzést több, oroszok által megszállt város és falu felett, Moszkva legnagyobb kudarcát jelenti azóta, hogy katonai erőinek a háború korai szakaszában vissza kellett vonulniuk a fővároshoz közeli területekről.
Putyin találkozott Ebrahim Raiszi iráni elnökkel is, akinek országa jó úton halad a csatlakozás felé a Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Raiszi azt mondta, Moszkva és Teherán egy olyan szerződés véglegesítésén dolgozik, amely stratégiai szintre hozza kapcsolataikat.
