Hszi Csin-ping kínai elnök várhatóan találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, amikor még ebben a hónapban látogatást tesz a szomszédos közép-ázsiai országokban, Üzbegisztánban és Kazahsztánban. Ez lesz az első tengerentúli útja 2019 vége, a Covid–19-járvány kitörése óta.
A 69 éves Hszi videókapcsolat segítségével már vett részt globális összejöveteleken, de fizikai távolléte, akárcsak más kínai vezetőké, árnyékot vetett Peking globális politikai és gazdasági ambícióira. Hszi csak azért hagyta el a szárazföldi Kínát, hogy július 1-jén egynapos látogatást tegyen a félig autonóm Hongkong városába, ahol beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyet a brit kormánytól Kínához való visszacsatolás 25. évfordulóján rendeztek. Hszi a 2019-es demokráciapárti tiltakozások óta irányítja a polgári jogok elleni elsöprő fellépést, amelynek során az ellenzék hangadóit bebörtönözték, száműzetésbe kényszerítették vagy hallgatásra késztették.
Az orosz média szerint Hszi részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján, ahol találkozik Putyinnal. Ők ketten utoljára januárban tárgyaltak Pekingben, néhány héttel az ukrajnai orosz invázió előtt.
Ebből az alkalomból közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kijelentették, hogy kapcsolatuknak „nincs korlátja”. Peking azóta nem hajlandó bírálni vagy akár invázióként említeni az orosz agressziót, miközben elítéli a Moszkva elleni szankciókat, az Egyesült Államokat és a NATO-t hibáztatja a konfliktus kiprovokálásáért.
Íme egy rövid áttekintés a Hszi látogatását övező problémákról.
Mi a tétje Hszi külföldi útjának?
Hszi politikai karrierje döntő pontjához érkezett, mivel a kommunista párt vezetőjeként a harmadik ötéves ciklusra tör – és várhatóan teljes mértékben meg is kapja. Ez szakítás a szokásjoggal, amely két ciklusra korlátozta a tagságot a párt teljhatalmú Politikai Bizottságának Állandó Bizottságában, hogy elejét vegye a népköztársaság alapítója, Mao Ce-tung egyszemélyes diktatórikus uralmának visszatérését.
A párt nem tűri el az ellenzéket, teljes ellenőrzést gyakorol a politika, az információ és a média felett, így Hszi nem néz szembe nyílt fenyegetéssel. Mindazonáltal időnként elégedetlenséget kelt a totális hatalom megszilárdítása, a meredeken lassuló gazdaság, a politikai ellenfeleket célzó könyörtelen korrupcióellenes hadjárat, akárcsak a keményvonalas zéró Covid- intézkedések, amelyek szigorú zárlatokat, karanténokat, tesztelést és maszkviselést írtak elő, és alaposan megviselték a gazdaságot és a társadalmat.
Ugyanakkor az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Európa nagy részével megromlott a kapcsolat Kína emberi jogi helyzete, gyakran durva diplomáciája, a Dél-kínai-tenger szuverenitása és a Tajvan megtámadásával kapcsolatos fenyegetés miatt. A Covid–19-járvány okozta utazási aggodalmak mellett mindezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy Hszi jól láthatóan vonakodott attól, hogy állami látogatásokra és nemzetközi összejövetelekre külföldre utazzon.
Mi az a SCO, és miben bízik Hszi?
Oroszország mellett Kína uralja a nyolctagú SCO-t, amelybe a volt szovjet közép-ázsiai államok többsége, India és Pakisztán is beletartozik. Kína arra használja fel a csoportot, hogy kiterjessze befolyását Moszkva egykori hátsó udvarában, így részt vegyen például a gyorsan modernizálódó fegyveres erői képességeit bemutató többnemzetiségű hadgyakorlatokon. Kína a NATO és az Egyesült Államok ázsiai–csendes-óceáni térségbeli szövetségei ellensúlyának is tekinti a tömörülést.
A régió dinamikája azonban megváltozott az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása és Oroszország ukrajnai inváziója miatt, amely legfeljebb langyos támogatást váltott ki a többi SCO-tagból. Hszi azt remélheti, hogy a találkozó Putyinnal a csúcsértekezleten megerősíti majd azt a belpolitikai felfogást, miszerint ő kiáll az ukrajnai háború nyugati ellenzőivel szemben, és igazolja a nacionalizmusát akkor, amikor a kapcsolatok az Egyesült Államokkal egyre feszültebbé válnak a kereskedelem, a technológia, Tajvan és más problémák miatt.
A közvetlenül a pártkongresszus előtti tengerentúli látogatások azt is mutathatják, hogy Hszi biztos a pozíciójában, és a párt 96 millió tagja, a Politikai Bizottságban lévő hat kollégája, valamint a párt hatalmas katonai ága, a Népi Felszabadító Hadsereg vezetőinek támogatásában. Mint mindig, a pártra továbbra is a titok leple borul, a legfelsőbb vezetők utazását szinte soha nem jelentik be az utolsó pillanatig, sőt addig, amíg vissza nem térnek.
Mit tudunk Hszi útiterveiről?
Hszi és Putyin szeptember 15–16-án találkozik az üzbegisztáni Szamarkandban – idézte Andrej Deniszov pekingi orosz nagykövetet a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Hszi várhatóan részt vesz a G20 november közepén Indonéziában megrendezendő csúcstalálkozóján is, amely megerősíti Kína pozícióját a világ második legnagyobb gazdaságaként, valamint a mobiltelefonoktól a mosogatógépekig terjedő áruk ellátási láncának kulcsfontosságú láncszemeként. Ettől függetlenül Kína közölte Thaifölddel, hogy Hszi részt vesz az Ázsiai–csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórum bangkoki ülésén is, röviddel a G20 után, „ha nem foglalják le másfajta kötelezettségek”.
Sok vezető köti össze útját az APEC-re és a G20-ra. Kína nem erősítette meg, hogy Hszi részt venne valamelyik összejövetelen.
Hszi szeptember 14-i kazahsztáni látogatása az ország külügyminisztériuma szerint véletlenül egybeesik Ferenc pápa útjával az ország fővárosába, ahol a katolikus egyházfő a hagyományos, a világvallások vezetőinek kongresszusán vesz részt.
Kína az összes külföldi papot kiutasította röviddel azután, hogy a kommunisták 1949-ben polgárháborúval átvették a hatalmat, és továbbra sem ápol formális kapcsolatot a Vatikánnal. Míg a párt több mint három évtizede véget vetett a vallás betiltásának, Hszi nyomatékosan követelte a keresztény, iszlám és más vallási vezetőktől, hogy fogadjanak hűséget a pártnak, és kövessék a parancsait a tengerentúli csoportokkal fenntartott kapcsolataikban.
