Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésében nagyjában és egészében megismételte a magyar kormányhoz intézett előző évi ajánlásait, miután a korábbiaknak nem sok foganatjuk volt. A jelentésből világosan kiderül, hogy a reformok és a pénzügyi ösztönző dacára még az igazságszolgáltatás terén is számos nyitott kérdés vár megoldásra.
Az Európai Bizottság éves jogállami jelentése a vizsgált kérdéskörök túlnyomó részében „nem lát előrehaladást” az egy évvel ezelőtt a magyar kormányhoz intézett ajánlások teljesítésében.
A testület szerdára, félig-meddig már az európai uborkaszezon kezdetére időzítette éves jelentését, amely négy fő szempont – az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága; a korrupcióellenes küzdelem; a médiaszabadság és -pluralizmus; valamint a fékek és ellensúlyok rendszere – alapján teszi mérlegre a 27 uniós tagállam és – első ízben – négy tagjelölt ország (Szerbia, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia) teljesítményét.
Lényegében nem teljesültek a 2023-as ajánlások
Bár az idén ötödik alkalommal elkészült jelentés a megelőzést szolgálja, és nincsenek közvetlen következményei, fontos hivatkozási alapul szolgál más uniós folyamatok és pénzügyi források feltételeinek felméréséhez, mint amilyen a helyreállítási és a kohéziós politikai alap.
Magyarország esetében az idei jelentés nagyjában és egészében megismétli a 2023-as jelentés ajánlásait, miután az egy évvel ezelőtt Brüsszel által fontosnak nevezett korrekciós intézkedések zöme süket fülekre talált az Orbán-kormánynál. A kevés kivételek közé tartozik az igazságszolgáltatási fejezet, ahol a kormány a bizottság megítélése szerint megfelelt annak a négy feltételnek, amelyek nyomán a testület 2030-ig hozzáférhetővé tett 10,2 milliárd eurónyi kohéziós politikai forrást, magára vonva EP-képviselők haragját.
Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa, aki a reformcsomagot tárgyalta a kormánnyal, ugyanakkor a jelentés szerdai bemutatásakor hangsúlyozta, hogy több mint húszmilliárd euró kohéziós politikai és helyreállítási forrás még mindig zárolva van, miután a kormány az elmúlt egy évben lényegében semmit sem tett a feltételek, az úgynevezett szupermérföldkövek teljesítéséért. „Magyarország egy igazi rendszerszintű kérdés az Európai Bizottság számára a jogállamiság területén” – jegyezte meg egy újságírói kérdésre válaszolva.
A magyar kormányhoz intézett régi-új ajánlások
A testület éves országjelentésében megállapítja, hogy a tavalyi jelentés óta „nem történt előrelépés”
- az alsóbb szintű bíróságokon az ügyelosztás átláthatóságának javításában;
- a lobbitevékenység és az összeférhetetlenség átfogó reformjának elfogadását és a vagyonnyilatkozati rendszer további javítását illetően;
- a magas szintű korrupciós ügyek feltárására, kivizsgálására és a felelősségre vonásra irányuló, stabilan működő gyakorlat létrehozásában;
- a médiahatóság funkcionális függetlenségét biztosító, a közszolgálati médiára vonatkozó, európai sztenderdeken alapuló mechanizmusok bevezetésében;
- az állam és az állami tulajdonú cégek által a hirdetésekre fordított kiadások méltányos és átlátható elosztását biztosító jogalkotás elfogadásában;
- a civil szervezeteket érintő akadályok eltávolításában, beleértve a jogszabályi környezet módosítását.
A 2024-es ajánlások ezért nagyrészt a fenti aggodalmakat és kifogásokat tükrözik, egy viszonylag új elemmel kiegészülve, amely strukturális intézkedéseket sürget a kormánynál a bírák, ügyészek és általában az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelmének növelése érdekében a meglévő európai sztenderdek figyelembevételével.
Az igazságszolgáltatásban javult a helyzet, de bőven van még javítanivaló
A jelentés aláhúzza, hogy folyamatban van a 2023-ban elfogadott igazságszolgáltatási reform átültetése a gyakorlatba. Az Országos Bírói Tanács gyakorolja új hatásköreit, amelyek hatékonyan ellensúlyozzák az Országos Bírósági Hivatal elnökéét. Tisztázták azokat a szabályokat, amelyek figyelembevételével a hazai bírók az Európai Bírósághoz fordulhatnak előzetes döntéshozatal céljából.
A Kúria ügyelosztási rendszerében sikerült nagyobb átláthatóságot teremteni, ugyanakkor az alacsonyabb szintű bíróságoknál megmaradt az átláthatóság hiánya. A negatívumok közé tartozik továbbá, hogy a bírók karrierjére vonatkozó döntéseknél nem történtek további lépések, amelyek figyelembe vennék az Országos Bírói Tanács által jelzett problémákat.
Az ügyészség működésében sem látja a bizottság megoldottnak a politikai befolyásolás problémáját, továbbra is létező kockázat a politikai beavatkozás az egyedi ügyekbe. Szerintük korlátozva van a bírák véleménynyilvánítása, és megjegyzik, hogy a médiában folytatódnak a bírák ellen folytatott lejárató kampányok. A bírák és az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelemviszonyai is romlottak, de hatékonynak ítélik a bíróságok működését.
A jelentés azt is megállapítja, hogy Magyarország 2024. január 1-jén továbbra is adós az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek közül 45 végrehajtásával, ami kétszerese az egy évvel ezelőttinek. Az elmúlt tíz évben a függőben lévő ítéletek aránya 76 százalékos volt, ami továbbra is a legmagasabb az EU-ban.
