Hogya fogyott el az ellenzéki polgármester mögül a többség? Lehet-e a Fidesz “őszödi beszédének” nevezni Matolcsy György kormánykritikáját? Mekkora környezeti kárral járt eddig az ukrán háború? Mennyivel lett drágább egy éhezőknek nyújtott segélycsomag? Fontosabb cikkeink, podcastjaink.
Bár kényelmes, 10-5-ös többséggel a háta mögött kezdte meg polgármesteri munkáját a 2019-es önkormányzati választásokat követően V. Naszályi Márta az I. kerületben, mára a helyi Fidesznek sikerült többséget kialakítania.
Ebben döntő szerepe volt, hogy a kerületi ellenzéki koalíció pártjai ultimátumot adtak két, a képviselő testületbe a Jobbik támogatásával bekerült képviselőnek: vagy belépnek valamelyik pártba, vagy nem támogatják az idulásukat 2024-ben.
Erre mindketten hátat fordítottak az ellenzéki koalíciónak és a Fidesszel kezdtek együtt szavazni. Ezen kívül egy nyári időközi választást is a Fidesz jelöltje nyert, így V. Naszályi Márta mögül eltűnt a többség. A Párbeszéd színeiben megválasztott polgármester most azt mondta lapunknak adott interjújában: az új helyzetben a Fideszt láthatóan leginkább a kerületi ingatlanvagyon lenyúlása érdekli. Ezen nem csak a nagy visszhangot kapott lakások értékesítését kell érteni a Várban, hanem a kerületi tulajdonban lévő üzlethelyiségek bérleti joga fölötti diszponálást is.
Nekik nem jár
„Amit eddig kihoztunk 120 ezerből, az most kétszázezer” – mondta a Szabad Európának Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége Ételt az Életért Alapítványa szóvivője, Szilaj Péterné a rászorulóknak osztott segélycsomagról. A civil segítő szervezetek is megérzik a válságot, miközben egyre többen szorulnak segítségre.
Ehhez képest idén már nem lesz liszt, olaj és cukor a csomagokban, a segítő szervezetekre ugyanis nem vonatkozik a kedvezményes ár. Sőt: rájuk a benzinár sapka sem vonatkozott, éves szinten csak ez az árkülönbség ötmillió forinttal növelte meg a költségeiket. Szilaj Péterné szerint van, aki egy egész napot is utazik, hogy hozzájusson egy ilyen csomaghoz.
Mérhetetlen szenvedés, mérhető szennyezés
A hadseregek brutálisan nagy környezetszennyezést okoznak alapjáraton is, az ukrajnai háború viszont azt is megmutatja, hogy alig felmérhető nagyságrendű környezeti károkkal jár a modern hadseregek háborúja egy fejlett ország területén.
Becslések szerint az invázióval járó összes eddigi kibocsátás kétszerese Magyarország teljes éves kibocsátásának, nagyságrendileg 100 millió tonna üvegház hatású gáz került már a levegőbe a bombázások, az okozott tüzek, az üzemanyag kibocsátás vagy éppen a felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték miatt.
Sokan „a Fidesz őszödi beszédének” tartják Matolcsy György súlyos kritikáját a kormány gazdaságpolitikáját illetően a parlament gazdasági bizottságában. Lakner Zoltán azonban más véleményen van. Elemző című podcastunk friss adásában a politológussal vettük át az elmúlt időszak legfontosabb eseményeit.
A sorozatos magyar vétók miatt az Európai Unió vezetői és a többi tagállam arra kényszerült, hogy az eddigiektől eltérő eljárásmódokat alkamazzon annak érdekében, hogy elérje céljait, például a globális minimumadó, vagy az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós pénzügyi segítség ügyében. Az egyhangú döntéshozatal megkerülésével a „26-oknak” sikerült megállapodni a segélyről.
Brüsszeli kollégánkkal, Gyévai Zoltánnal podcastunkban azt próbáltuk meg közérthetően bemutatni, hogyan is zajlik a gyakorlatban a brüsszeli föntéhozatal, mik a legfrissebben elfogadott megállapodás főbb pontjai és mi várható a jövőben, ha az EU vezetői sokkal szélesebb körben alkalmazzák majd a vétót megkerülő alternatív tecnikákat.
A Transparency International korrupcióellenes civil szervezet megismerhette azt a dokumetumot, ami alapján a kormány úg döntött: 35 évre koncesszióba adja a magyar autópályák üzemeltetését.
A tenderen a Völner Pál (korrupciós vádak miatt büntetőeljárás alatt álló) egykori államtitkárhoz is köthető Dömper Kft., a Strabag-Colas konzorcium és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis-konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert. (A Dömper indulását piaci szereplők eleve komolytalannak tartották és mint megírtuk, mára bajba is került a cég, éppen a Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalt fogja megvenni.)
A feladat ellátásáért az állam évente nettó 96,2 (bruttó 122) millió forintot fizet kilométerenként. A már említett, mindössze húsz oldalas “tanulmányból” nem derül ki, mi történne, ha minden maradna a régiben, vagyis az állam nem mondana le a hazai gyorsforgalmiút-hálózat további üzemeltetéséről és fejlesztéséről és egyéb opciókat sem vizsgáltak.
