Különleges nemzetközi törvényszékre van szükség az Ukrajna elleni agresszió bűntettének kezelésére. Az Európai Parlamentben elfogadott állásfoglalás szerint e bíróság előtt kell felelősségre vonni az orosz vezetést és mindazokat, akik támogatást nyújtottak az invázióhoz. Közben már megjelent az uniós szóhasználatban a háborús jóvátétel kifejezés is.
Tavaly november végén állt elő – a tagállamok nyomására – az Európai Bizottság egy értékeléssel arra vonatkozóan, hogyan lehetne az Oroszország által Ukrajnával szemben elkövetett háborús és egyéb bűntettek ügyében bírósági eljárásokat lefolytatni és kártérítési felelősséget megállapítani. A bizottság kidolgozott egy javaslatot, amelyet elküldött a tagállamoknak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy milyen testület és milyen felhatalmazással járjon el ezeknek a bűntetteknek a megítélése során. Az EU valamennyi tagállama részese a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), az EU teljes mértékben támogatja a testületet a háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokban. Oroszország azonban nem fogadja el az ICC joghatóságát, ami azt jelenti, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint az agresszió ügyében – amely a legmagasabb szintű, politikai és katonai vezetés által elkövetett bűncselekmény – az ICC nem indíthat büntetőeljárást.
A bizottsági javaslat szerint vagy létre lehetne hozni egy multilaterális szerződésen alapuló független nemzetközi bíróságot, vagy pedig a nemzeti (ukrán) igazságszolgáltatási rendszerbe integrált, nemzetközi bírákkal rendelkező szakosodott bíróságot – egy hibrid bíróságot. Mindkét lehetőség esetében elengedhetetlen lenne az Egyesült Nemzetek Szervezetének erős támogatása.
Másrészt az EU-s szóhasználatban megjelenik a háborús jóvátétel kifejezés, amely a majdani béketárgyalások része lesz. Ennek keretében Oroszországot arra fogják kötelezni, hogy térítse meg az Ukrajnának okozott károkat. Erre a célra az EU-nak már van javaslata: egyrészt az oligarcháktól eddig lefoglalt 19 milliárd euró, másrészt az orosz központi bank uniós bankokban tárolt, de zárolt tartaléka, ami háromszázmilliárd eurót jelent. A szankciók visszavonásával ezek a pénzek visszajárnak majd, azonban a béketárgyalások része lesz, hogy a jóvátételhez kell felhasználni.
Ehhez kepcsolódóan: Új alelnök, korrupcióellenes csomag az EP-ben, miközben az egyik gyanúsított kitálalt
Parlamenti támogatás
Az Európai Parlament is elfogadott egy erről szóló állásfoglalást, amelyben teljes mértékben egyetértenek a képviselők (mégpedig igen nagy többséggel) abban, hogy különleges nemzetközi bíróságra van szükség az Ukrajna elleni agressziós bűncselekmények kezelésére. A parlament szerint az orosz erők által Bucsában, Irpinyben és sok más ukrán városban elkövetett atrocitások rávilágítanak a háború brutalitására és az összehangolt nemzetközi fellépés fontosságára, hogy a nemzetközi jog szerint felelősségre vonják az érintetteket. A képviselők arra kérik az EU-t, hogy Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel szorosan együttműködve szorgalmazzák egy különleges nemzetközi bíróság létrehozását Oroszország politikai és katonai vezetése és szövetségesei ügyében. Azt is megemlítik a képviselők – amire nyitottak is a tagállamok –, hogy az orosz mellett a fehérorosz politikai és katonai vezetést is felelősségre kell vonni.
Az EP-ben hangsúlyozzák: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkát azonnal meg kell kezdeni, és a bíróságra vonatkozó rendelkezések kidolgozására kell összpontosítani Ukrajnával együttműködve, az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a jövőben felhasználandó bizonyítékok összegyűjtésében. A képviselők rámutatnak, hogy az Orosz Föderáció Putyin vezetése alatt már nem térhet vissza a megszokott kapcsolatrendszerhez és együttműködésekhez a Nyugattal.
És az ukránok? És az amerikaiak?
A parlamenti vitában az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders elmondta, hogy „Oroszország megsértette azt a legfontosabb alapelvet, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem szabad erőszakhoz folyamodni”. A nemzetközi büntetőbíróság felállítása azonban kevés: biztosítani kell egy nyomozási mechanizmust, ehhez egy új nemzetközi ügyészi hivatalra van szükség, amely összegyűjti a bizonyítékokat. Ez a munka már megkezdődött. Tizennégy uniós tagállam részvételével, az ukrán ügyészség bevonásával zajlik a bizonyítékok összegyűjtése, az ukrán főügyész eddig már több mint hatvanezer bűncselekményről kapott bejelentést.
Sandra Kalniete lett EP-képviselő szerint egy ilyen törvényszék figyelmeztetés másoknak is, hogy a nemzetközi közösség nem hagyja büntetlenül az agressziót, Andrius Kubilius litván politikus pedig azt mondta, hogy „akik megzavarják a békét, azokat meg kell büntetni, ezt nem szabad késleltetni, mert ez azt jelent, hogy megtagadjuk az igazságszolgáltatást”.
Voltak – bár erősen kisebbségben – eltérő vélemények is. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoport nevében Bernhard Zimniok azt mondta, hogy nemcsak az orosz, hanem az ukrán bűnöket is ki kell vizsgálni. A független Milan Uhrik ennél is tovább ment. Szerinte bíróság elé kell vinni az amerikaiakat az Irakban, Iránban, Szíriában elkövetett cselekményiek miatt, sőt a szlovák képviselő azt is kivizsgáltatná, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok milyen betegségeket okoznak, és feltette a kérdést: kit büntetnek meg azért, mert Oroszországból földgázt vásárolt?
A parlamenti szavazás után a lengyel kormánypárt képviselője, Anna Fotyga lapunkhoz eljuttatott közleményében arra szólított fel, hogy az EU-nak fokozott figyelmet kell fordítania Ukrajna fegyverrel és lőszerrel való ellátására, miközben azon kell dolgoznia, hogy bíróság elé állítsák az agressziós háborúért, népirtásért, háborús és emberiség elleni bűncselekményekért felelős orosz vezetést. Az EP-képviselő szerint az Európai Parlament egyetértett abban, hogy jogi keretnek kell lennie az igazságszolgáltatás biztosításához, ezzel meg lehet akadályozni, hogy az agressziós háborúk valaha is megismétlődjenek az európai kontinensen.
A Zöldek részéről Sergey Lagodinsky európai parlamenti képviselő is üdvözölte az állásfoglalást „Az orosz agressziós háború Ukrajna és a világbéke elleni bűncselekmény. Az orosz vezetésnek felelősséget kell vállalnia ezért a bűncselekményért. Nem csak a történelem fog ítélkezni a Kreml háborús gyújtogatói felett, bíróság elé is kell kerülniük” – mondta Lagodinsky.
Hová tűnt a Fidesz?
A szöveget 472 igen szavazattal, 19 nem szavazat ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el. A parlamenti vitában magyar képviselő nem szólalt fel, és nem is volt semmiféle aktivitás egyik oldalról sem. Ugyanakkor a szavazási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az ellenzéki képviselők megszavazták az előterjesztést. A volt néppárti, jelenleg független, tizenkét fős Fidesz-delegáció tagjai, illetve a még mindig az Európai Néppárt tagjaként politizálókereszténydemokrata Hölvényi György nevét sehol sem találtuk, sem a támogatók, sem az ellenzők, sem a tartózkodók között, holott más szavazásoknál fellelhetők a fideszes politikusok. Ez azt jelenti, hogy ennél a pontnál egyszerűen nem nyomták meg a gombot a magyar kormánypárti képviselők. Ez nem újdonság: máskor is előfordult már hasonló, amikor Oroszországra nézve kellemetlen témáról kellett volna véleményt nyilvánítaniuk.
