2026-tól sokkal átláthatóbbak lesznek a fizetések az EU-ban, amitől azt remélik, hogy csökkenti a férfiak és a nők közötti bérszakadékot. A munkáltatóknak ugyanis komoly következményekkel kell szembenézniük, ha a fizetések meghatározásakor nemi alapon diszkriminálnak. A munkavállalóknak és képviselőiknek is több jogot biztosít majd az új szabályozás, amely azonban csak a száz főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra ír elő kötelezettségeket.
Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék 13 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a nők átlagosan ennyivel kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak. Ennek a bérszakadéknak a hátterében számos egyenlőtlenség áll. A nők felülreprezentáltak a viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, például az ellátásban és az oktatásban, az úgynevezett üvegplafon miatt alulreprezentáltak a vezető pozíciókban, és bizonyos esetekben a nőket diszkrimináció éri, mivel azonos értékű munkával vagy munkakörben kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ez az egyenlőtlenség korábban sokkal nagyobb volt, az olló lassan záródik, de kimutatták, hogy válsághelyzetekben – mint amilyen legutóbb a koronavírus-járvány volt – a nők hátránya nő ezen a területen.
Pedig a nők és férfiak egyenlő díjazásához való jogát az egyenlő vagy azonos értékű munkáért az 1957-es római szerződés rögzíti. Ennek ellenére azonban ennek az elvnek a gyakorlatban való hatékony végrehajtása és érvényesítése továbbra is kihívást jelent az EU-ban.
2021 márciusában – nem véletlenül a nemzetközi nőnapra időzítve – az Európai Bizottság bejelentett egy javaslatot, amely ennek az igazságtalanságnak ha nem is a felszámolását, de jelentős csökkentését tűzte ki célul. Másfél év elteltével döntő fordulóponthoz érkeztek az egyeztetések: az uniós jogalkotók, tehát a tagállamok tanácsa és az Európai Parlament megállapodott a szabályozás részleteiről.
„Kétségtelen, hogy a férfiak és a nők megérdemlik, hogy azonos fizetést kapjanak, ha ugyanazt a munkát végzik. De sajnos ez még mindig nem így van. Ma nagyot lépünk előre a nemek közötti bérszakadék megszüntetése érdekében. Ezzel az új fizetési átláthatósági törvénnyel felhatalmazzuk a munkavállalókat arra, hogy érvényesítsék az egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jogukat” ÷ mondta a sikeres egyeztetést követően a soros cseh elnökség nevében Marian Jurečka cseh miniszterelnök-helyettes, munkaügyi és szociális miniszter.
A magyar kormány is foglalkozott a témával: Rontja-e a női egyenjogúságot, ha a férfiak is szülhetnek?
Átláthatósági szabályok
A jogszabály szerint a diszkrimináció elkerülése érdekében a munkáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy munkavállalóik könnyen hozzáférjenek „az objektív és nemi szempontból semleges kritériumokhoz, amelyeket a fizetés és az esetleges béremelések meghatározásához használnak”. A munkavállalóknak, sőt a munkavállalók képviselőinek is joguk lesz információt kérni és kapni egyéni fizetésükről, illetve „az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók átlagos fizetéséről nemek szerinti bontásban”.
A száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadóknak az illetékes nemzeti hatóságok felé adatszolgáltatási kötelezettségük lesz: tájékoztatást kell adniuk szervezetükben a női és férfi munkavállalók közötti bérszakadékról. Ezeket az információkat munkavállalóiknak és képviselőiknek is meg kell adniuk. A tájékoztatás évente vagy háromévente esedékes a cég méretétől függően.
Azokban az esetekben, amikor ez a fizetési jelentés legalább ötszázalékos különbséget mutat ki a női és férfi munkavállalók átlagbére között, és a munkáltató ezt a különbséget nem indokolja objektív és nemi szempontból semleges kritériumokkal, a munkaadóknak közös bérértékelést kell végezniük munkavállalói képviselőikkel. Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell, hogy milyen intézkedésekkel fogják az aránytalanságokat orvosolni.
Idetartozik: EU – a nemek közötti egyenlőség nem magánügy
Történelmet írtak
A tárgyalások során az Európai Parlament fontos eredményt ért el: az első javaslat még arról szólt, hogy ezek a szabályok csak a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégekre legyen kötelező, ezt a számot azonban sikerült lealkudni száz főre. „Ez az irányelv bekerül a történelemkönyvekbe – kommentálta a megegyezést a Szabad Európának Kira Marie Peter-Hansen, a Zöldek európai parlamenti képviselője és a fizetések átláthatóságáról szóló európai parlamenti előadó a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban. Hozzátette: – A jogszabály megerősíti a munkavállalókat, a szakszervezeti képviselőket és a szakszervezeteket egyaránt az egyenlő bérezési kérdések felvetésében. Ezzel egyidejűleg véget vetünk a titoktartási záradékoknak, és biztosítjuk, hogy a munkavállalók ne legyenek akadályozva abban, hogy a fizetésükről beszéljenek.”
A zöldek szerették volna, ha a száz főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek is az irányelv hatálya alá kerültek volna, azonban ezzel a végeredménnyel is elégedettek.
Egy másik zöldpárti képviselő, Terry Reintke szerint más téren is mérföldkőnek számít a szabályozás. „A történelem során először nembináris személyeket is bevonunk az uniós jogba. Ugyanakkor gondoskodtunk arról, hogy a kompenzációról való döntéskor figyelembe vegyék az interszekcionális diszkriminációt. Ez nagy előrelépés” – magyarázta.
Magyarországon van tennivaló
A jogszabály szankciókat is előír. Azok a munkavállalók, akiknek a munkáltatója nem tartotta tiszteletben az egyenlő bérezés elvének kötelezettségeit, jogosultak lesznek kártérítést követelni. A bíróságok arra is kötelezhetik a munkáltatót, hogy hagyja abba a jogsértést, és tegyen intézkedéseket az egyenlő bérezés elvének betartása érdekében. Ezeknek az elveknek az érvényesítése érdekében nemcsak a munkavállalók, hanem egyesületek, esélyegyenlőségi testületek is eljárhatnak.
Korábbi cikkünk a magyarországi helyzetről: Magyarországon van a legkisebb esélye vezetői beosztásba kerülni egy nőnek
Ami Magyarországot illeti, az Eurostat adatai alapján készített összevetés szerint jelenleg a magyar bérszakadék magasabb az uniós átlagnál: 17,2 százalék, ami az EU-ban az ötödik legnagyobb érték. A legmagasabb ez az arány Lettországban (22,3 százalék), míg Luxemburgban alig mérhető, 0,7 százalék, de nagyon jól teljesít ezen a téren Románia is 2,4 százalékkal.
Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást most formálisan is jóvá kell hagyniuk. Ez legfeljebb pár hónapot vehet igénybe. Az irányelv a Hivatalos Lapban való közzététel után húsz nappal lép hatályba, és a tagállamoknak ezt követően három éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba az irányelv új elemeit. Ez azt jelenti, hogy 2026-tól már biztosan alkalmazni kell ezeket a szabályokat minden uniós tagállamban.
