Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A háború első áldozata mindig az igazság – kiállítás nyílt az álhírekről és a történelemhamisításról


A Blinken OSA Archivum kiállításának egyik része az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz propaganda működését mutatja be
A Blinken OSA Archivum kiállításának egyik része az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz propaganda működését mutatja be

Hogyan lehet trollhadsereget építeni? Melyik a legdrágább hamis Vermeer-festmény Hollandiában? – ezekre a kérdésekre is választ ad és az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz dezinformációs kampányt is bemutatja a budapesti Blinken OSA Archivumban látható interaktív kiállítás a Valódi hamisítvány: A hamisítás története.

2025. február 16-ig látogatható a Valódi hamisítvány: A hamisítás története címmel szervezett utazó kiállítás – amely a brüsszeli Az Európai Történelem Házából indult, és Szaloniki és Szófia után érkezett Budapestre – az OSA Archivumban található Centrális Galériában.

A kiállítás a történelem legjelentősebb hamisításai, félrevezetések, hatalmi manipulációk és kitalációk között kalauzolja a látogatót. Hat fő témakörben, több mint száz műtárgyon keresztül tárja fel a történelem híres csalásait a római császárok manipulált feljegyzéseitől kezdve a középkori átírt életrajzokon át a nem létező utazásokról szóló történetekig és világháborús álhadseregig.

A Valódi hamisítvány: A hamisítvány és a hamisítás története a brüsszeli Az Európai Történelem Háza utazó kiállítása
A Valódi hamisítvány: A hamisítvány és a hamisítás története a brüsszeli Az Európai Történelem Háza utazó kiállítása

A politikai rendszer megváltoztatja a valóságot

„Olyan politikai rendszerben élünk ma Magyarországon, amely azt állítja, hogy képes megváltoztatni a realitásokat; nemcsak a jelen realitását, hanem a jövőt is, és ehhez kreál egy megfelelő múltat. Ennek jó példája a Kossuth tér átépítése, amelynek a parlamenti határozat értelében úgy kell kinéznie, ahogy állítólag 1944-ben kinézett. Vagyis egy újfajta történelmi kontinuitást próbál a kormány teremteni, amiből kimarad a német megszállás, 1944. március 19. és 1990 tavasza, az első demokratikus választás közötti időszak. A Szájer József által készített Alaptörvény preambuluma szerint ugyanis ezek az évtizedek nem részei az autentikus magyar történelemnek, ez nem a mi történelmünk, mi, magyarok nem vagyunk felelősek mindazért, ami ezek alatt az évtizedek alatt történt” – összegezte a Blinken OSA Archivum igazgatója, Rév István, miért aktuális ma Magyarországon a történelemhamisításról is szóló kiállítás.

Rév István, a CEU-hoz tartozó Blinken OSA Archivum (OSA) igazgatója
Rév István, a CEU-hoz tartozó Blinken OSA Archivum (OSA) igazgatója

A történelem- és politológiaprofesszor kiemelte, hogy ennek a kormányzati akaratnak a részét képezik a reprezentatív, az új múlt megteremtését célzó beruházások (az Agrárminisztérium épületének radikális átépítése, a Citadella-beruházás, az újraépített épületek a budai Várban). Hozzátette: „Elég ironikus egy magát szuverenistának tartó kormánytól, hogy azt a múltat építi fel, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia részeként Magyarország félgyarmati státuszban lévő ország volt, amikor a kormány nem a parlamentnek felelt, hanem az uralkodónak. Operettdíszlet épül mintegy bizonyságképp egy olyan múlthoz, melyből a jelenlegi rendszer paradox módon próbálja eredeztetni magát.

Ez látható a közelmúltban zajlott történelmi vitákból 1956-ról, vagy Nagy Imréről vagy Magyarország szerepéről a II. világháborúban, és például abból a nyílt levélből, amit Orbán Viktor írt 2014-ben Dávid Katalin művészettörténésznek a Szabadság téri emlékmű kapcsán a német megszállásról. Ebben a miniszterelnök azt állítja, hogy a németekkel nem az antiszemitizmus volt a probléma, hanem az antikereszténység, és hogy mi, magyarok voltunk az egyetlenek, akik megpróbálták megvédeni a nyugati kereszténységet a keleti barbarizmustól, mint ahogy tettük ezt a tatár vagy török támadások idején is.”

A Kossuth tér átépítése és ezen belül az Agrárminisztérium bontása és átépítése a Steindl Imre Program része, a munkálatokat a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. felügyeli. A szervezet weboldalán így indokolják a beruházást: „Az előkészítés alatt álló rekonstrukció egyszerre célozza a Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti gazdagságának helyreállítását, valamint a belső terek műemléki értékeket tiszteletben tartó modernizálását, a közel ezer dolgozó számára XXI. századi munkakörülmények megteremtését. Az épületben dolgozók parkolását könnyíti majd meg a Kozma Ferenc utcai szárny alatt megvalósuló mélygarázs.”

A Kossuth tér-projektet évek óta súlyos kritikával illette az építész szakma és műemlékvédelmi szervezetek, legutóbb a Partizán adásában beszélt erről egy volt kormánytanácsos, akit a nyilatkozata miatt elbocsátottak az állásából.

Ehhez kapcsolódóan: Bulvár-történetírás, giccsnacionalizmus –történészek a kormány emlékezetpolitikájáról

Oroszország régóta készült Ukrajna lerohanására

A kiállítás bemutatja, hogy az emberiség milyen okokból és hogyan próbált meghamisítani tudományos vagy történelmi tényeket évszázadokon keresztül.

Vizuális megtévesztés: a Királyi Légierő (Royal Air Force) által készített oktatófilm az Egyesült Királyságban1946-ban
Vizuális megtévesztés: a Királyi Légierő (Royal Air Force) által készített oktatófilm az Egyesült Királyságban1946-ban

A tárlaton külön szekció mutatja be az ukrajnai háborúval kapcsolatos dezinformációs kampányokat, egészen az Euromajdan néven ismert ukrajnai tüntetéssorozatig visszamenőleg. „Oroszország már sok évvel Ukrajna lerohanása előtt készült az információs térben erre a háborúra” – fogalmazott a Szabad Európa kérdésére a brüsszeli Az Európai Történelem Háza által rendezett, a Blinken OSA Archivumban látható utazó kiállítás egyik kurátora, Simina Badica.

Hozzátette: már az Euromajdan idején megjelentek az orosz médiában az Ukrajnát kaotikus államként ábrázoló propagandaelemek. A kiállítás ismerteti az orosz trollfarmok működését és a dezinformációs propaganda állításainak ellentmondó valóságot egy installáción keresztül, amelyben bombázott ukrán városokból származó tárgyak szerepelnek

Joanna Urbanek kurátor ismerteti a leghíresebb hamis Vermeer-festmény hátterét
Joanna Urbanek kurátor ismerteti a leghíresebb hamis Vermeer-festmény hátterét

A kiállítás egyik installációja a leghíresebb holland hamisítási ügyet mutatja be: Han van Meegeren holland festő milliókat keresett azzal, hogy a holland festészet régi mestereinek munkájaként adta el saját képeit. A háború alatt sikeresen megtévesztette a náci műgyűjtőket és műértőket is. A háború után a holland műkincsek németekhez juttatásával vádolták. Bevallotta a kevésbé súlyos bűncselekménynek számító hamisítást, így árulóból nemzeti hős lett, mivel hozzájárult a holland műtárgyak Hollandiában maradásához. Az is kiderült, hogy a hitleri Németországban és a meghódított területeken a zsidó vagyonok elrablását irányító és hatalmas műgyűjteményt szerző Hermann Göringet is átverte egy hamis Vermeer-festménnyel.

  • 16x9 Image

    Horn Gabriella

    Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. ​A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. 

XS
SM
MD
LG