Vlagyimir Putyin „aszimmetrikus válaszokat” helyezett kilátásba az Oroszország területén végrehajtott ukrán légitámadásokra.
Az orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatóján érintette a nyugati államok azon döntését, amely lehetővé tette, hogy a szövetségesek által szállított fegyverekkel Ukrajna oroszországi területeket vegyen célba.
„Azon gondolkodunk a témában, hogy ha valaki lehetségesnek tartja, hogy ilyen fegyvereket háborús övezetbe szállítson azért, hogy csapást mérjenek velük a területünkre, és problémát okozzanak nekünk, akkor nekünk miért nincsen jogunk az ugyanilyen kategóriájú fegyvereinket a világnak azon régióiba szállítani, ahol csapásokat mérhetnek azoknak az államoknak az érzékeny létesítményeire, amelyek ezt Oroszország ellen teszik – nyilatkozott. – Ez a válasz aszimmetrikus lehet. Gondolkozni fogunk erről” – tette hozzá.
Joe Biden amerikai elnök előző héten jelentette be, hogy megadta az engedélyt Ukrajnának az országa által leszállított fegyverek oroszországi területek elleni bevetésére korlátozott módon, Harkiv védelme érdekében. Nem sokkal később Németország is csatlakozott ebben az Egyesült Államokhoz.
Ukrajna régóta kéri a döntés meghozatalát, és egyes európai országok is nyomást gyakoroltak az ügy előmozdítása céljából.
Oroszország az utóbbi hetekben fokozta a polgári célpontok elleni támadásait az északkeleti Harkivi és a keleti Donyecki területen.
Ehhez kapcsolódóan: A NATO főtitkára nem tulajdonít nagy jelentőséget a Kreml fenyegetésének az Ukrajnáról szóló új amerikai döntés után
Vlagyimir Putyin ismét arra figyelmeztetett, hogy a nyugati fegyverszállítások „rendkívül veszélyesek”, különösen, ha ezen eszközök használatát a donorállamok „ellenőrzik”.
Külön említette Németországot, hangsúlyozva, hogy az oroszországi területeken lévő célpontok támadását lehetővé tevő rakéták szállítása „végérvényesen lerombolja” a két ország közötti kapcsolatokat.
Az orosz elnök emellett emlékeztetett hazája nukleáris doktrínájára, amelynek értelmében a kormány mindenfajta rendelkezésre álló eszközt bevethet, ha veszélybe kerül az ország szuverenitása és területi integritása.
Megismételte korábbi állítását, miszerint nem Oroszország kezdte a háborút, a konfliktus a Nyugat-párti forradalommal kezdődött Ukrajnában 2014-ben.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy „jórészt nem érdekli”, ki nyeri idén az amerikai elnökválasztást, bármi lesz az eredmény, nem vár nagy változást az Egyesült Államok politikájában.
Hozzátette, hogy a két ország illetékes hatóságai kapcsolatban vannak egy esetleges fogolycsere ügyében, amelynek keretében kölcsönösségi alapon átadhatják a tavaly őrizetbe vett, kémkedéssel vádolt amerikai újságírót, Evan Gershkovichot. Más amerikai rabokról azonban nem ejtett szót, így a Szabad Európa munkatársáról, Alszu Kurmaseváról sem.
