Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán belarusz gerillák szabotázsakciókat kezdtek országuk vasútjain. Többek között berendezéseket robbantottak fel, hogy járhatatlanná tegyék a sínpályát, amelyen át az orosz erők csapatokat és fegyvereket juttattak Ukrajnába.
A legutóbbi, nemzetközi címlapokra is kikerülő szabotázscselekmény során megtámadtak egy orosz harci repülőgépet, amely a belarusz főváros mellett várakozott.
„A belaruszok nem engedik, hogy az oroszok szabadon használják a területüket az Ukrajnával vívott háborúhoz, ki akarjuk kényszeríteni, hogy távozzanak” – mondta Anton, egy nyugalmazott belarusz katona, aki csatlakozott a szabotőrök egyik csoportjához.
„Az oroszoknak meg kell érteniük, hogy valójában kinek az oldalán harcolnak a belaruszok” – tette hozzá azzal a feltétellel, hogy vezetéknevét biztonsági okokból nem közöljük.
Több mint egy évvel azután, hogy Oroszország szomszédja és szövetségese területét használta fel Ukrajna lerohanására, Belarusz továbbra is orosz csapatokat, valamint harci repülőgépeket, rakétákat és más fegyvereket fogad. A belarusz ellenzék elítéli az együttműködést, és gerillamozgalom indult a Kreml műveleteinek megzavarására mind a földön, mind az interneten. Eközben a tekintélyelvű belarusz kormány halálbüntetéssel és hosszú börtönbüntetéssel fenyegetve próbál fellépni a szabotőrök ellen.
Eredményeket értek el az oroszokkal szemben
Aktivisták szerint a vasúti támadások arra kényszerítették az orosz hadsereget, hogy felhagyjon a vonatok használatával, amelyekkel csapatokat és hadianyagot küld Ukrajnába.
A nyugalmazott katona a Belarusz Biztonsági Erők Szövetségének, vagyis a BYPOL-nak, egy olyan gerillacsoportnak a tagja, amelyet 2020-ban, a tömeges politikai tüntetések közepette alapítottak. Magját egykori katonák alkotják.
A háború első évében Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető felismerte, hogy a konfliktusba való belekeveredés „sokba fog neki kerülni, és veszélyes folyamatokat fog beindítani az országon belül” – mondta Anton Matolka, a Belaruszki Hajun nevű belarusz katonai megfigyelőcsoport koordinátora.
Múlt hónapban a BYPOL vállalta a felelősséget egy, a főváros közelében várakozó orosz katonai repülőgép elleni dróntámadásért. A csoport azt állította, hogy két felfegyverzett drónt használtak a Minszk melletti Macsuliscseni légi bázison parkoló Berijev A–50-es megrongálására. A belarusz hatóságok közölték, hogy az ehhez hasonló, korai előrejelző repülőgépeket határuk megfigyelésére kérték.
Lukasenka példát statuálna
Lukasenka egy héttel később elismerte a támadást, mondván, hogy a gépben keletkezett kár jelentéktelen, de bevallotta, hogy a gépet Oroszországba kellett küldeni javításra.
A tekintélyelvű vezető azt is elmondta, hogy a támadás elkövetőjét több mint húsz bűntársával együtt letartóztatták, és hogy az illető az ukrán biztonsági szolgálatokkal állt kapcsolatban.
Mind a BYPOL, mind az ukrán hatóságok elutasították azokat az állításokat, amelyek szerint Kijevnek köze lenne a támadáshoz. A BYPOL vezetője, Aljakszandr Azarau elmondta, hogy a támadást végrehajtó személyek biztonságosan távoztak az országból.
„Nem ismerjük azt a személyt, akiről Lukasenka beszélt” – mondta.
A repülőgép Azarau szerint arra szolgált, hogy Oroszországnak segítsen az ukrán légvédelmi rendszerek bemérésében. A támadás „kísérlet volt az orosz katonai repülés megvakítására Belaruszban”.
Elmondta, hogy a csoport további akciókat készít elő, hogy felszabadítsa Belaruszt „az orosz megszállás alól” és Lukasenka rezsimjétől.
Otthon és száműzetésben harcolva a „kétfejű ellenséggel”
„Manapság kétfejű ellenségünk van” – mondta Azarau, aki továbbra is az országon kívül tartózkodik.
A BYPOL csoport volt katonatisztjei szorosan együttműködnek a száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja csapatával, aki Lukasenka ellen indult a 2020-as elnökválasztáson. A voksolást, illetve a Lukasenka újabb győzelméről szóló eredményt széles körben manipuláltnak tartottak.
A vitatott szavazási eredmények megadták neki a hatodik hivatali ciklus lehetőségét, és az ország történetének legnagyobb tüntetéseit váltották ki. Válaszul Lukasenka brutális fellépést indított a tiltakozók ellen, és a kormány megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádolta az ellenzéket. Cihanouszkaja a nyomás hatására Litvániába menekült.
Mivel a tüntetések egy évvel a választások után még mindig tartottak, a BYPOL létrehozta a kormányellenes aktivisták Peramoha, azaz Győzelem nevű földalatti hálózatát. Azarau szerint a hálózatnak mintegy kétszázezer résztvevője van, kétharmaduk Belaruszban.
„Lukasenkának van mitől tartania” – mondta Azarau.
A belarusz gerillák azt állítják, hogy már 17 nagyobb szabotázsakciót hajtottak végre a vasútvonalakon. Az elsőre mindössze két nappal azután került sor, hogy az orosz csapatok bevonultak Ukrajnába.
Egy hónappal később Olekszandr Kamisin akkori ukrán vasúti főnök azt mondta, hogy „nincs többé vasúti forgalom Ukrajna és Belarusz között”, és köszönetet mondott ezért a belarusz gerilláknak.
Nem csak a földön, a kibertérben is
A gerillák egy másik csoportja a kibertérben tevékenykedik. Koordinátoruk, Juliana Sametavec elmondta, hogy mintegy hetven belarusz informatikus tör be az orosz kormányzati adatbázisokba és támadja az orosz és belarusz állami intézmények honlapjait.
„Belarusz jövője közvetlenül Ukrajna katonai sikerétől függ – mondta. – Igyekszünk hozzájárulni Ukrajna győzelméhez, amennyire csak tudunk.”
Múlt hónapban a kibergerillák bejelentették, hogy feltörték az orosz állami médiafelügyelet, a Roszkomnadzor egyik leányvállalatát. Elmondásuk szerint képesek voltak behatolni a leányvállalat belső hálózatába, több mint két terabájtnyi dokumentumot és e-mailt letölteni és olyan adatokat megosztani, amelyekből kiderül, hogyan cenzúrázzák az orosz hatóságok az ukrajnai háborúról szóló információkat.
Meghekkelték a határátlépésekről szóló információkat tartalmazó belarusz állami adatbázist is, és most jelentést készítenek azokról az ukrán állampolgárokról, akiket Oroszország beszervezett, és akik Belaruszba mentek találkozni a megbízóikkal.
Emellett a kibergerillák segítenek átvilágítani azokat a belaruszokat, akik önként jelentkeznek a Kasztusz Kalinouszki ezredbe, amely a kijevi erők oldalán harcol. Sametavec elmondta, hogy négy biztonsági ügynököt sikerült azonosítaniuk a jelentkezők között.
A belarusz hatóságok keményen fellépnek a gerillák ellen.
Tavaly májusban Lukasenka aláírta a terrorkísérletekért kiszabható halálbüntetés bevezetését, múlt hónapban a belarusz parlament is elfogadta a halálbüntetést a hazaárulás büntetéseként. Lukasenka csütörtökön írta alá az intézkedést.
„A belarusz hatóságok komolyan megijedtek az országon belüli gerillamozgalom méreteitől, em tudják, mit kezdjenek vele, ezért a kemény elnyomást, a megfélemlítést és a félelmet választották fő eszköznek” – mondta Pavel Szapelka, a Vjasna emberi jogi csoport munkatársa.
Eddig tucatnyi embert tartóztattak le, míg sokan elmenekültek az országból.
Szjarhej Vajcehovics egy Telegram-blogot vezet, ahol rendszeresen posztol a Belaruszban folyó orosz gyakorlatokról és az orosz katonai felszerelések és csapatok országba telepítéséről. El kellett hagynia az országot, miután a hatóságok hazaárulás és szélsőséges csoport megalakításának vádjával nyomozni kezdtek ellene.
Vajcehovics elmondta, hogy 15 éves testvérét nemrég őrizetbe vették, hogy nyomást gyakoroljanak rá a blog megszüntetésére és azért, hogy működjön együtt a biztonsági szolgálatokkal.
Tajtékzik az FSZB
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat „nagyon elégedetlen azzal, hogy az orosz katonai felszerelések mozgásáról szóló információk nyilvánosságra kerülnek” – mondta.
A Vjasna szerint az elmúlt 12 hónapban legalább 1575 belarusz állampolgárt vettek őrizetbe háborúellenes álláspontjuk miatt, 56-ot pedig különböző vádak alapján elítéltek és egy évtől 23 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek.
Anton azt mondja, megéri a rizikó. Az egyik vasúti támadáson három társával dolgozott együtt, akiket novemberben egyenként több mint húsz év börtönbüntetésre ítéltek.
„Nehéz megmondani, ki van nehezebb helyzetben – egy ukrán az árokban vagy egy felderítő misszión figyelő belarusz” – mondta.
