Mintegy négy hónapnyi fogság után bíróság elé állítják Mianmarban a puccsal megbuktatott, demokratikusan megválasztott kormányfőt, Aun Szan Szu Kjit. A 75 éves politikus a korábbi katonai diktatúra alatt már tizenöt évet töltött házi őrizetben.
Június 14-én a mianmari fővárosban, Nepjidában tartják az első tárgyalást Aun Szan Szu Kji perében. A demokratikusan megválasztott kormányfőt idén február elsején tartóztatták le, amikor a mianmari hadsereg puccsal átvette a hatalmat, és katonai diktatúrát vezetett be.
Több mint tíz év börtönnel fenyegetik
Miután a legutóbbi választáson Aun Szan Szu Kji demokratikus átalakulást támogató pártja nagyarányú győzelmet aratott a hadsereg által mozgatott párt fölött, a sereg vezetői csalást kiáltottak, és erre hivatkozva véget vetettek a 2010 óta tartó demokratikus időszaknak. Szu Kji mellett letartóztatták a korábbi államelnököt, Vin Mjint és a volt nepjidai polgármestert, Mjo Aungot is.
Szu Kji ellen többféle vádat hoztak fel, amelyek között szerepel korrupció, adatvédelmi szabálysértés, termékek illegális importálása és az is, hogy a választási kampány alatt megsértette a járványügyi előírásokat. A puccsot megideologizáló ügyben, lázadás vádpontjában külön eljárást tartanak, ennek első tárgyalása június 15-én lesz.
Az ítéletet várhatóan már július végén vagy augusztus elején kihirdetik. Ha elítélik, a 75 éves politikus több mint tíz évet kaphat.
Már 15 évet töltött fogságban
Aun Szan Szu Kji már így is fogságban töltötte élete jelentős részét. Mianmart (Burmát) a hatvanas évektől kezdve katonai junta irányította, Aun Szan Szu Kji és az általa vezetett mozgalom, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több évtizede harcol a diktatúra ellen, amiért 1991-ben Nobel-békedíjat kapott.
Tevékenysége miatt több mint tizenöt évet töltött házi őrizetben, végül 2010-ben sikerült elérnie a választások kiírását. Ezen az NLD győzelmet aratott, és Szu Kji lett az ország hosszú idő óta első, demokratikusan választott kormányfője. A hadseregnek azonban ez idő alatt is komoly befolyása maradt a politikára, és a 2020-as választások után egy újabb, Min Aun Hlaing tábornok vezette puccs pontot tett a demokratikus kísérlet végére.
Polgárháborús helyzet
A puccs után országszerte tüntetések indultak azonnal, amelyeket a hadsereg erőszakkal próbál leverni, a megtorlásoknak eddig legalább nyolcszázötven áldozata van. A vérontás miatt a mianmari junta nemzetközileg csaknem teljesen elszigetelődött. Min Aun Hlaing uralmát a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, az Egyesült Államok, az Európai Unió és több más ország szankciókat hirdetett a rezsim ellen.
A békés tüntetések vérbe fojtása után újra felkelést hirdettek a mianmari nemzeti kisebbségek fegyveres szervezetei, akik Szu Kji kormányzása alatt nagyrészt kiegyeztek a központi hatalommal. Mianmar egyes részein így a szíriai konfliktushoz hasonló polgárháború kezd kibontakozni.
