Betöltötték a minszki parlamenti alsóház mind a száztíz képviselői helyét az előző napi, szigorúan ellenőrzött választás nyomán, amelynek kapcsán az Egyesült Államok csalást és a félelem légkörét emlegette.
A vasárnapi szavazást – amelyet a mára jóformán teljesen ellehetetlenített ellenzék bojkottált – erős biztonsági intézkedések közepette rendezték meg az Aljakszandr Lukasenka által már 1994 óta vaskézzel irányított országban.
A választási bizottság tájékoztatása alapján a részvétel csaknem 74 százalékos volt. Bizonyos jelentések szerint sokakat akaratuk ellenére, megfélemlítéssel kényszerítettek az urnához.
Ehhez kapcsolódóan: Segítséget kapnak és remélnek honfitársaiktól a küszködő belarusz disszidensek
Mindössze négy – a kormány politikáját támogató – pártot jegyeztek be a hatóságok, körülbelül tucatnyi másiktól megtagadták a regisztrációt.
A választás bojkottját sürgette Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezető, akit széles körben a 2020-as elcsalt elnökválasztás valódi győztesének tartanak.
„Nincsenek olyan emberek a szavazólapon, akik valódi változást kínálnának, mivel a rezsim csakis a maga számára kényelmes bábokat enged részt venni” – mondta Litvániából küldött videóüzenetében.
„Ezért ezen értelmetlen bohózat bojkottjára szólítunk fel” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Nehéz idők – pénzhiány sújtja a külföldön működő belarusz sajtót
Az amerikai külügyminisztérium is elítélte a volt szovjet tagköztársaságban megtartott „álválasztást”, sürgetve a politikai ellenfelek elnyomásának beszüntetését.
„A választásra a félelem légkörében került sor, amelyben semmilyen eljárás nem volt demokratikusnak nevezhető. A rezsim továbbra is több mint 1400 politikai foglyot tart fogva. Minden egyes független politikai szereplő vagy rács mögött van, vagy száműzetésben. Mindegyik független politikai párttól megtagadták a regisztrációt” – sorolták a kiadott közleményben.
„Az Egyesült Államok ismét az elnyomás beszüntetésére, a politikai foglyok mindegyikének szabadon bocsátására és a nyitott párbeszéd megkezdésére szólítja fel a Lukasenka-rezsimet” – írták.
„A belarusz nép jobbat érdemel” – húzták alá.
Ehhez kapcsolódóan: Belarusz szívében – egy politikai fogoly megrendítő kiállítása
Ez volt az első választás a 2020-as elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka megszerezte jelenleg is tartó, hatodik mandátumát. A csalások miatt akkor kirobbant tömegtüntetések során mintegy 35 ezer embert vettek őrizetbe.
A legalábbis kétséges legitimitású államfő vasárnap, voksának leadását követően arról számolt be, hogy 2025-ben is indulni kíván a posztért.
„Mondják meg (a száműzetésben lévő ellenzéknek), hogy indulni fogok” – üzente az állami média tudósítása szerint.
Az illetékes szervek adatai szerint rekordot döntött a február 20-án megkezdett korai szavazásban részt vevők száma, a regisztrált szavazók közel 48 százaléka már február 24-ig leadta a voksát. Az ellenzék úgy véli, hogy a korai szavazást a hatóságok az eredmények meghamisítására használják, ekkor ugyanis öt napig gyakorlatilag azt csinálnak az urnákkal, amit akarnak.
A Vjaszna emberi jogi szervezet arról tájékoztatott, hogy sokakat rákényszerítettek a korai szavazásra, tanárokat, diákokat, katonákat, közszolgálati dolgozókat.
„A hatóságok minden eszközt bevetnek annak biztosítására, hogy olyan eredmény szülessen, amilyet akarnak – a televíziós propagandától a választók korai szavazásra kényszerítéséig” – mutatott rá Pavel Szapelka, a csoport munkatársa.
„Őrizetbe vételek, letartóztatások, házkutatások történnek a szavazás alatt” – tudatta.
Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett államban megerősítették a rendőri jelenlétet az utcákon, illetve a szavazóhelyiségeknél, ahol ráadásul most először eltávolították a függönyöket, a szavazólapot pedig már tilos lefényképezni, ugyanis korábban aktivisták ezzel próbálták elejét venni a csalásnak.
Gyorsreagálású biztonsági egységek alakultak az esetleges rendbontások megfékezésére, de nem történt ilyen.
Lukasenka előző héten mindenféle bizonyíték bemutatása nélkül azt állította, hogy a nyugati országok puccsot terveznek ellene, ezért megkettőzték a fegyveres járőrözést országszerte a „törvény és a rend” fenntartása érdekében.
Idén fordult elő először, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem kapott engedélyt választási megfigyelőmisszió küldésére Belaruszba.