Versenyjogi vizsgálatot indíthat az Európai Bizottság a 35 évre szóló magyar autópálya-koncesszió miatt – írja a Portfolio több forrása alapján. A lap szerint versenyjogi panaszt nyújtottak be az ügyben Brüsszelben. A Szabad Európa által indított perben a bíróság kimondta, hogy a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.
A Portfolio több forrása is megerősítette, hogy versenyjogi panasz érkezett az Európai Bizottsághoz a sztrádakezelés koncesszióba adásával kapcsolatban, mert egyes piaci szereplők szerint az alvállalkozók is csak egy „szűk körből” kerülhetnek ki – írja a lap.
A cikk szerint jelenleg az előzetes értékelés zajlik, a magyar kormánytól pedig tájékoztatást kért a bizottság.
Az EB magát az eljárást, a versenyjogi aspektusokat vizsgálhatja, valamint azt, hogy mennyire indokolt a 35 évre szóló koncesszió. A lap emlékeztet, hogy a tagállamoknak általában nincs szükségük előzetes jóváhagyásra vagy engedélyre a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos eljárásokhoz, tehát azt nem vizsgálhatta az Európai Bizottság. Egyelőre csak azt nézték meg, hogy indokolt-e az uniós szintű fellépés.
Ehhez kapcsolódóan: Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam
Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Szabad Európa által kezdeményezett bírósági eljárásban a Fővárosi Törvényszék márciusban kimondta, hogy a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKoI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.
A bíróság szerint nyilvános adatnak számítanak az állam nevében eljáró NKoI és a Themis magántőkealap között létrejött koncessziós szerződés mellékletei is. A szerződés elérhető az interneten, viszont a megállapodás mellékletei nem. Közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKoI-hoz, amely januárban felajánlotta, hogy a koncessziós irodában betekinthetünk a kért dokumentumokba.
A közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő, vagyis a Themis magántőkealap kérelme alapján az NKoI üzleti titokként kezelte a kért adatokat, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.
Korábbi cikkünk a témában: A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei
Ebből derül ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.
A Transparency International Magyarország (TI) szakértője korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány az autópálya-üzemeltetés esetében lezárná a piacot.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni. Emiatt kellett a kormánynak megindokolnia az öt év feletti időtartamra szóló projekteket, de még ezért is perre kellett menni, a TI végül tavaly decemberben kapta meg ezeket a háttérszámításokat.
