A magyar kormány újabb 5,46 milliárd forint közpénzt csoportosított át a főleg kínai hitelből és kínai célok mentén bővítendő Budapest–Kelebia–Belgrád vasútvonal építésére. A Telex információi szerint azonban a projekt pillanatnyilag félbemaradt, a kínai félnek nehézségei támadtak az EU-s minőségi előírásokkal, és egyelőre leálltak a projekt finanszírozásával is. A lap szerint Orbán Viktor még ősszel Kínában személyesen próbálja majd újraindítani a pénzáramlást.
Az érintett tehervonatok késésmentes közlekedése érdekében a magyar állam még 5,46 milliárd forintot tett át a Budapest–Kelebia vasúti projektre – derült ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
Pontosabban arra, hogy amíg elvileg Soroksár és Kelebia között majd vasúti pályabővítés fog zajlani, addig a vágányzár ideje alatt is egyszerűbb legyen „a Szerbia és Magyarország között közlekedő nemzetközi tehervonatok közlekedése”. Előbbi cél érdekében a pénzből a Szeged és Röszke közötti vasútvonalat tervezik felújítani.
A Budapest–Kelebia–Belgrád vasútvonal bővítése a teherforgalom céljából szakmai körökben nagyon erősen vitatott projekt. Különösen annak ismeretében, hogy a vonalat a magyar állam 85 százalékban kínai hitelből, összesen 750 milliárd forintból tervezte bővíteni még 2017-ben. Azóta a tervezett költségek már biztosan növekedtek. A kritikák két legfőbb iránya a projekttel szemben, hogy nem látni, mi az értelme, illetve hogy ettől függetlenül kiugróan drágán tervezi megvalósítani az állam. Ez a vonal ugyanis elkerül minden közeli magyar nagyvárost, kistelepülésekre pedig nem véletlenül nem szoktak nagy kapacitásokat kiépíteni. A bővítés extrém drágának lett tervezve, azzal együtt különösen, hogy végig teljesen sík terepen húzódik a vonal. A Figyelő korábban úgy becsülte, hogy a várható maximális forgalom alapján, kamatterhek nélkül számolva legkorábban 2400 év alatt térülhet meg a befektetés, ha közben nem merül fel új hátrányos körülmény. A beruházás a külügyhöz tartozik, a minisztérium pedig a döntés után felmerülő kritikákra úgy reagált, hogy „nehezen számszerűsíthető, hogy mekkora haszonnal jár” majd a projekt. A fejlesztésről készült megvalósíthatósági tanulmányt a kormány tíz évre titkosította.
A Telex közben arról számolt be, hogy érdemi problémák merültek fel a vonal bővítése során. Az átalakítást az eredeti szerződés alapján Mészáros Lőrinc cége, az RM International Zrt. és két kínai vállalat konzorciuma nyerte el, a pályaépítést alvállalkozóként a szintén Mészáros-tulajdonban lévő V-Híd végzi.
A kínai és magyar cégekből álló csoport ugyanis nem képes az EU-s szabványoknak megfelelő, úgynevezett ETCS vonatbefolyásoló rendszer minden elemének telepítésére, és a biztosítóberendezések kiépítésével is gondjaik támadtak.
A lap a VSquare információira hivatkozva azt is írja, hogy a problémák folytán kínai állami részről mára leállították az építkezés finanszírozását, és a kínai szakemberek is felhagytak a munkával.
A portál információ szerint Orbán Viktor októberben azért is utazik személyesen Kínába egy konferenciára, hogy személyesen próbálja újraindítani a kínai befektetést.
E vasúti tehervonal bővítése kínai oldalról annyiban tűnhetett racionálisnak, hogy a kínai Cosco korábban megvette az Athén melletti pireuszi kikötőt. Áruik így vasúti úton talán gyorsabban juthatnak majd el Közép-Európába, különösen egy nagy csehországi HP-gyárba.
A Cosco korábbi régiós vezetője ezt azonban annyiban árnyalta, hogy nekik nagyjából mindegy, hogy tehervagonjaik 70 km/órával vagy 100-zal mennek a magyar szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek.
„A Coscónak ebben semmi okossága nincs, nekünk ez a vonat megy így nyolc órával is. Nekünk teljesen mindegy, hogy nyolc- vagy négyórás ez a szakasz, amíg a szerb és a macedón szakaszokon áll a vonat. Ez a négy óra eleve nagyon kis különbség” – magyarázta 2017-ben Nagy Gábor, a Cosco magyarországi képviseletének akkori vezetője.
Varga Mihály pénzügyminiszter viszont akkoriban úgy érvelt a Magyar Időknek, hogy szerinte hatalmas extra vasúti teherforgalmat hozhat a felújítás, és a magyar állam majd az ezen elért vámbevételeken fog ismeretlen mértékben, de jól járni.
Kínai oldalról egyébként szempontként felmerülhetett az is, hogy az óriási építkezésen keresztül egyébként nehezen megszerezhető referenciát nyerhetnek más hasonló, unión belüli építkezéshez.
